Szankhára
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
| Az öt lét-csoport (panca khandha) a páli kánon szerint. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
→ ← ← |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009) | részletek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szankhára (páli; dévanágari: सङ्खार) vagy szamszkára (szanszkrit; Dévanágari: संस्कार) a buddhizmusban azt jelenti, hogy 'az, ami összerakódott' vagy 'az, ami összerak'. Az első, passzív jelentés a feltételektől függő jelenségekre értendő, azok közül is elsősorban a mentális "csoportosulásokra".[1] Ezeket úgy nevezik, 'szándékos késztetések' - mivel szándék révén jönnek létre és jövőbeli szándékos cselekedetek okai is egyben. Az aktív jelentés a tudatra vagy elmére vonatkozik, amely késztetéseket rak össze.[2]
Jelentése a szövegkörnyezettől függően többféle lehet - magyar fordításai: összetett dolgok, összetevők, összetételek, késztetések, akarat, szándék stb.[3]
Függésben keletkező dolgok
[szerkesztés]A szankhára utalhat a világegyetemben megtalálható összes összetett formára a fától, a felhőn át az emberekig, sőt a gondolatoktól a molekulákig. Ez mind szankhára. Buddha azt tanította, hogy a dolgok állandótlanok (anaccsa), folyamatosan megjelennek és eltűnnek, ki vannak téve a változásnak, és a valóság ezen aspektusának a megértése a bölcsesség. Gyakran használják ilyen értelemben a kifejezést, amely a dolgok (elsősorban a tudattalan elme szokásmintái) függőségben való keletkezésére utal, amely az emberi lények számára egyedülálló karaktert teremt minden egyes pillanatban.
A Maháparinibbána-szuttában Buddha utolsó szavai szerint minden függőségben lévő dolog ki van téve a szétbomlásnak..." (páli: "handa'dāni bhikkhave āmantayāmi vo, vayadhammā saṅkhārā appamādena sampādethā ti.")
Szankhára-khandha: az életek felépítője
[szerkesztés]
|
A szankhára második értelmezésében a tudat formateremtő képességét jelenti, amelyet úgy írnak le, hogy "akaratlagos" vagy "szándékos." A buddhista kánonban Buddha a következőképpen fogalmaz:
'És miért nevezik 'összetételeknek'? Mivel összetett dolgokat gyártanak, ezért nevezik összetételeknek. Milyen összetételeket gyártanak? A forma végett gyártanak formát, mint összetételt. Az érzés végett gyártanak érzést, mint összetételt. Az észlelés végett gyártanak észlelést, mint összetételt. Az gyártás érdekében... A tudat érdekében gyártanak tudatot, mint összetételt. Mivel összetett dolgokat gyártanak, ezért nevezik összetételeknek.'[4]
A függő keletkezés (paticcsaszamuppáda) tanításában a szankhára az érző lények folyamatos keletkezésének hajtómotorja (bhava) - mentális, fizikális vagy verbális cselekedeteken (kamma) keresztül.[5] A Buddha szerint minden szándékos késztetés a valóság (szaccsa) nemtudásától (avidja) függ.[6] Ez a nemtudás okozza az emberek szenvedését (dukkha). Ezen késztetések megszüntetése (szabba-szankhára-nirodha) a megvilágosodásnak (bódhi) felel meg.
Mivel a nemtudás kondicionálja az akaratlagos késztetéseket, ezek az összetételek kondicionálják a tudatot (vidnyána).
Mentális tényezők
[szerkesztés]
A mentális tényezők (szanszkrit: csajtaszika; páli: csetaszika; tibeti Wylie: szemsz bjung) olyan összetételek (szanszkrit: szankhára), amelyek a tudattal (szanszkrit: csitta) lépnek fel.[7][8][9] Ezek a tudat megnyilvánulásai, amelyek felfogják egy tárgy minőségét és amelyek képesek színt adni a tudatnak.[10]
Nibbana
[szerkesztés]Buddha kihangsúlyozta, hogy az összetételeket nem kiirtani kell, hanem finomítani.[11]
Kalupahana szerint az összetételek kiirtása episztemológiai öngyilkosság, mivel azok meghatározzák a nézőpontunkat. Az egyén személyiségének fejlődése vagy visszafejlődése az összetételeken múlik.[12]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Avidja (hinduizmus)
- Klésák (buddhizmus)
- Mentális tényezők (buddhizmus)
- Három méreg (buddhizmus)
- A tizenkét nidána
Források
[szerkesztés]- ↑ David Kalupahana, "A History of Buddhist Philosophy." University of Hawaii Press, 1992, page 71.
- ↑ Lásd például: Bodhi (2000), p. 45:
- Saṅkhāra a saṃ (-val) előtagból és a karoti "csinál" igéből ered. A főnév értelme lehet aktív és passzív is, ezért a saṅkhāra kifejezés jelenthet "összetevőt" és "összetettet" egyaránt.
- ↑ [Az élet művészete Szerző: William Hart Kiadó- Ursus Libris ISBN 9632028538, ISBN 9789632028538]
- ↑ "Khajjaniya Sutta: Chewed Up" (SN 22.79), páli nyelvről angolra fordította Thánisszaró Bhikkhu. Access to Insight, 12 February 2012. Hozzáférés ideje: 5 April 2013.
- ↑ Lásd például: SN 12.2 (Thánisszaró, 1997b), ahol Buddha azt mondja: 'És mik az összetételek? Ezek az összetételek: testi összetételek, verbális összetételek, mentális összetételek. Ezek az összetételek'.
- ↑ Ehhez hasonlóan a SN 45.1-ben, Buddha a nemtudásról azt mondja, hogy helytelen nézethez vezet, amely helytelen cselekedethez, helytelen beszédhez és helytelen életmódhoz, helytelen erőfeszítéshez, helytelen tudatossághoz és helytelen koncentrációhoz vezet - ez a nemes nyolcrétű ösvény ellentéte (Thánisszaró, 1997a).
- ↑ Guenther (1975), Kindle Location 321.
- ↑ Kunsang (2004), p. 23.
- ↑ Geshe Tashi Tsering (2006), Kindle Location 456.
- ↑ Geshe Tashi Tsering (2006), Kindle Location 564-568.
- ↑ David Kalupahana, Mulamadhyamakakarika of Nagarjuna: The Philosophy of the Middle Way. Motilal Banarsidass, 2005, page 48.
- ↑ David Kalupahana, "A History of Buddhist Philosophy." University of Hawaii Press, 1992, page 75.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
- Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
- Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
- 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
- Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
- Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
- Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
- Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
- Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
- Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
- Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
- Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]