Ugrás a tartalomhoz

Szekcsőalja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szekcsőalja (Šiba)
Szekcsőalja zászlaja
Szekcsőalja zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterStanislav Balaž
Irányítószám086 22
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség633 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület13,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°E
Szekcsőalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekcsőalja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szekcsőalja (1899-ig Siba, szlovákul: Šiba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 8 km-re délnyugatra, a Szekcső-patak közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 14. században a soltészjog alapján keletkezett, első írásos említése 1427-ből való. Ekkor az adóösszeírás szerint 25 adózója volt. A Perényiek és a Szapolyaiak birtoka volt. 1600-ban 28 ház állt a faluban. 1715-ben 16, 1720-ban 13 adózó portája volt. A faluban két malom is működött. 1787-ben 43 házában 323-an laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIBA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához, és Hertnekhez nem meszsze, mellynek filiája; földgye sovány, erdeje, réttye, legelője van.[2]

1828-ban 62 házában 476-an laktak. Lakói évszázadok óta erdőgazdálkodással, földműveléssel, fazsindely készítéssel és teknővájással foglalkoznak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Siba, tót falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 2 órányira, 402 kath., 47 zsidó lak. Vizimalom. Sok erdő. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Bártfa.[3]

A 19. század második felében, 1847 és 1877 között üvegkohó, a 20. században szeszfőzde, fűrésztelep és vizimalom is működött a területén. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 565 lakosából 562 szlovák volt.

2011-ben 556 lakosából 540 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1991 között épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy