Ugrás a tartalomhoz

Théodore Rousseau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Théodore Rousseau

Született1812. április 15.
Párizs
Meghalt1867. december 22. (55 évesen)
Barbizon
SírhelySeine-et-Marne
Alkotott18251867
Nemzetiségefrancia
Stílusabarbizoni iskola
Mestere(i)Jean-Charles-Joseph Rémond
Guillaume Guillon Lethière
A Wikimédia Commons tartalmaz Théodore Rousseau témájú médiaállományokat.

Théodore Rousseau (Párizs, 1812. április 15.Barbizon, 1867. december 22.) francia festő, a tájképfestés epikusa és a barbizoni iskola egyik megalapítója. A legtöbb képét a Louvre-ban és a hágai Mesdag Múzeumban őrzik.

Élete

[szerkesztés]

Mestere Guillaume Guillon Lethière történeti festő volt, előtte Jean-Charles-Joseph Rémond-nál tanult. Hatással voltak rá Richard Parkes Bonington és John Constable képei. Auvergne-i és normandiai utazásai alatt végzett természeti megfigyelései vezették őt a tájképfestés felé. Az 1830-as években Jules Dupré és Charles-François Daubigny társaságában egyre többször látogatott a fontainebleau-i erdő szélén fekvő Barbinzonba.

A barbizoni iskolában szeretet és tisztelet övezte, ő volt a barbizoni iskola vezetőegyénisége. 183637-től Barbizonba vonult vissza és ott festett. Műveit leginkább halála után értékelték. Közvetlenül a művész halála előtt Paul Durand-Ruel és Brame felvásárolta mintegy 80 képét, vázlatát és rajzát mindössze 100 000 frankért, utána nagyon jó üzletet csináltak vele.

Munkássága

[szerkesztés]

Az erősen iparosodó, városias világból a művészek a természetbe menekültek. Rousseau figyelmét nagyon lekötötte a természet struktúrájának megfigyelése, a gránittömbök, a nagy fák elágazásai, az erdő belseje, az abban meghúzódó tisztások, az erdőszéli hatalmas koronájú fák leveleikkel és a nagy horizontú tájjal, mocsarakkal vagy itatókkal. Vázlatait a szabadban készítette. Gyakran a déli nap erőteljes színskálája vagy a naplemente fényei vagy az eső utáni hangulat uralkodik képein. Ő a tájkép epikusa szemben Jean-François Millet szemléletével, aki előszeretettel ábrázolta a tájhoz tartozó embereket is. Rousseau képeinek középpontja a táj. A természetet önmagában és önmagáért ábrázolta a szó legnemesebb értelmében még főként a naturalizmus eszközeivel, de már kilépve a műteremből, ezért kortársainak, majd a realista és impresszionista festőknek is forrás volt az ő művészete.

Főbb műveiből

[szerkesztés]
  • Erdőszéle Compiégne-nél, 1834, Louvre
  • Tehenek a Jurában, 1835, Hágai Mesdag Múzeum
  • Viharhangulat, 1835, Louvre
  • Naplemente a fontaineblau-i erdő szélén, 1848, Louvre
  • Magános tölgyek, 1852, Louvre
  • Mocsár Landes-ban, 1853, Louvre

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 396.
  • Művészei lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 4. köt. 178-179.
  • A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. ) 8. köt. A rokokótól 1900-ig. ([Közrem.] Gellér Katalin). Budapest : Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy