Ugrás a tartalomhoz

Topkapı palota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isztambul történelmi negyedei
Világörökség
A Topkapı palota bejárata, a Babu-s Selam kapu
A Topkapı palota bejárata, a Babu-s Selam kapu
Adatok
OrszágTörökország
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV
Felvétel éve1985
Elhelyezkedése
Topkapı palota (Törökország)
Topkapı palota
Topkapı palota
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 47″, k. h. 28° 59′ 02″41.013000°N 28.984000°EKoordináták: é. sz. 41° 00′ 47″, k. h. 28° 59′ 02″41.013000°N 28.984000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Topkapı palota témájú médiaállományokat.

A Topkapı palota (törökül: Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építésére II. Mehmed szultán (a Hódító) adott utasítást 1459-ben és 1465-ben fejezték be. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson (Sarayburnu). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.

A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik, ahol - többek között - porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók.

Az Első Udvar

[szerkesztés]
A hárem tervrajza

Az Első Udvar (Alay Meydanı) a Szeráj csúcson terül el és magas falak veszik körül. Másik neve Janicsárudvar.

A főkapu elnevezése Bab-ı Hümayun, azaz Birodalmi Kapu. Itt található a régi pénzverde (1727-ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőkutakat, pavilonokat (például az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (például a Gülhane azaz Rózsaparkot) is.

A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után, valamint III. Ahmed Szökőkútja, mely a rokokó stílus egyik kiváló példája.

Az Első Udvarból a hatalmas Üdvözlés Kapuja (Babüsselam) vezet a Második Udvarba (Divan Meydanı) és a palotába.

A Második Udvar

[szerkesztés]

A második udvarban található a kórház, a pékség, a janicsárok lakrészei, istállók; a Hárem és a Diván az északi részen, valamint a konyhák a déli oldalon. A konyhákban található a világ legnagyobb kínai kék-fehér és szeladon porcelángyűjteménye, melyet a szultánok rendkívüli becsben tartottak, mivel az edényekről azt állították, hogy megváltozik a színük, ha az étel vagy ital mérget tartalmaz.

A Divan Salonu helyiségben gyűltek össze a szultán tanácsadói, hogy megvitassák a birodalom ügyeit. A helyiség része egy sűrű rácsokkal elfedett titkos szoba, ahonnan a szultán megfigyelhette az ülést. Mivel az elfüggönyözött szobába belátni nem lehetett, így a tanács tagjai sohasem tudhatták, jelen van-e a szultán vagy sem; ezzel minimálisra csökkentve az összeesküvés lehetőségét.

A Harmadik Udvar

[szerkesztés]
Az egyik pavilon csempézett belseje
A palota egyik terme, márvány burkolattal

A Boldogság Kapuja (Babüssaade) vezet a Harmadik Udvarba, mely a palota szíve, egy gazdag kert, melyet a Szultáni Kamra (Has Oda) épületei vesznek körül, közöttük a kincstárral, a háremmel és III. Ahmed könyvtárával.

A Kincstárban világszerte híres ékszerek találhatóak, közöttük a nevezetes Topkapı Tőrrel. 1747-ben a szultán a perzsa Nadir sah számára készítette a tőrt, de a sahot meggyilkolták, még mielőtt átlépte volna a birodalom határát, ezért a szultán visszatartotta a tőrt. A tőr markolatát három hatalmas smaragd díszíti, a hüvelyt pedig gyémántokkal rakták ki. Ez a tőr szerepel a híres Topkapı című filmben.

A hárem épületében lakott a szultán anyja, a válide; valamint itt éltek a szultán ágyasai és feleségei, családtagjai és gyermekei; valamint ezek szolgái. A hárem épületében körülbelül 300 szoba van, mely 500 főnek adott otthont, beleértve a háremben szolgáló kasztrált férfiakat, az eunuchokat is. A hárem szobáinak nagy részét a híres építész, Szinán tervezte.

A Szent Palást Pavilonjában találjuk Mohamed köpenyét, kardját, egyik fogát és más ereklyéket. Még a szultán és családja is csak egy évben egyszer, Ramadán tizenötödik napján léphetett be ide. Ma viszont bárki megtekinteti az ereklyéket, és nagyon sok muzulmán látogat ide zarándokként.

A Negyedik Udvar

[szerkesztés]

A Negyedik Udvar a szultán magánkertjeként funkcionált, ahol számos pavilont, kerti házat (köşk), teraszt és virágoskerteket találunk.

1639-ben IV. Murád építtette a Bagdad pavilont, a város bevételének ünnepléseként.

Itt található még az a pavilon is, ahol fiatal fiúk körülmetélését végezték.

További jellegzetességek

[szerkesztés]

Érdemes megtekinteni még az Igazság Bástyáját és a Tróntermet, ahol a szultán fogadta a vendégeket.

1853-ban I. Abdul-Medzsid az újonnan épült, modern Dolmabahçe palotába költözött át teljes udvartartásával együtt. A Topkapı palota ma múzeumként funkcionál és Isztambul egyik legvonzóbb látványossága.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy