Ujgur Kaganátus
| Ujgur Kaganátus | |
| kb. 744 – 840 | |
 | |
| Az Ujgur Kaganátus a legnagyobb kiterjedése idején | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Ordu Balik |
| Terület | 5 500 000 km² |
| Vallás | tengrizmus, manicheizmus, buddhizmus, sámánizmus |
| Államvallás | |
| Kormányzat | |
| Államforma | monarchia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ujgur Kaganátus témájú médiaállományokat. | |
Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.[1] Az uralkodó a "kilenc törzs kagánja" címet viselte.
840-ben az egyik lázadó ujgur törzs vezére behívta a kirgizeket, akik megdöntötték a kaganátust. Ezután az ujgur-oguz törzsek nagy része Nyugat-Kanszuba és Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére menekült.[1] Egy ideig Kanszuban még önálló kis ujgur kaganátus is meghúzódhatott, Turfánban pedig egészen a 14. századig létezett egy önálló fejedelemségük.
Uralkodók
[szerkesztés]
| No. | Török név | Uralkodási idő | Más név | Kínai, pinjin név |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Jaglakar (Jagla-gur) dinasztia | |||||
| 01. | Kutluk Bilge Kül-kagán | 744-747 | Kutluk I. Bilge Pejlo-kagán | pinjin: gu-lu-pei-luo |
Miután 742-ben megdöntik a második Türk Kaganátust, az ujgurok uralkodója felveszi a kagán nevet. |
| 02. | Bilge Kül-kagán Bajan Csor-kagán |
747–759 | Mojan Csor | pinjin: mo-yan-chuo Mojenčch'ou |
751-ben megalapítja fővárosát és Ordu Balik-nak nevezi el. |
| 03. | Tengri-kagán Bögü-kagán |
759–779 | I-ti-chien, Mou-yü | pinjin: yidi-jian Itiťien |
Első fénykorát éli a birodalom. 762-ben a kagán manicheus hitre tér és ezzel az a birodalom államvallásává lesz. 779-ben megölik őt. |
| 04. | Alp Kutluk Bilge-kagán Tun Baga-tarkán |
779-789 | Dunmaga | pinjin: dunmo-he-dagan Tunmoche takan |
Szakít elődje szogd-barát politikájával és Kínával kezd jó kapcsolatot teremteni. |
| 05. | Külüg Bilge-kagán | 789-790 | Panguan | pinjin: duo-luo-si Tolos' |
790-ben a tibetiek legyőzik az ujgur-kínai haderőt a Ting prefektúrában (Besbalik); a kagán is meghal. |
| 06. | Kutluk Bilge-kagán | 790-795 | Ačžo | pinjin: a-chuo Ačchuo |
|
| Ediz (Adie) dinasztia | |||||
| 07. | Tengrida Ülük Bulmis Alp Kutluk Ulug Bilge-kagán |
795-805 | Kutluk II. | pinjin: gu-du-o-lu Kutuolu |
Kutluk Bilge kagán gyermektelen halála után korábbi főminisztere Tengrida.. néven lép trónra |
| 08. | Tengrida Kut Bulmis Alp Külüg Bilge-kagán |
805-808 | Külüg Bilge | pinjin: julu-pi-ga Ťülu-pchika |
- |
| 09. | Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Bilge-kagán |
808-821 | Paoi | pinjin: li-xiao-cheng Li Siao-čcheng |
808-ban az ujgurok elfoglalják a Liang prefektúrát a tibetiektől |
| 10. | Kun Tengrida Ülüg Bulmis Alp Küčlüg Bilge-kagán |
821-824 | Cs'ung-te | pinjin: chong-de-kèhan Čchungte kchechan |
- |
| 11. | Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Bilge-kagán |
824-832 | Cs'aoli Kasar Tegin |
pinjin: hasa-teley Cha-sa tchelej |
- |
| 12. | Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Külüg Bilge-kagán |
832-839 | Külüg Beg-kagán | pinjin: hu-tele Chu tchelej |
- |
| 13. | "Dítě"-tegin | 839-840 | Hosa-kagán interregnum |
pinjin: he-sa teley Che-sa tchelej |
839-ben Luo Kasar (Kürebir) lovas csapatával meghódította Ordu Balik fővárosát; Külüg Beg-kagán öngyilkos lett. Éhínség és járványok majd politikai zavargások következnek be a Kaganátusban. |
| - | Generális Külüg-baga |
839-840 | Külüg-baga interregnum |
- | 840-ben a kirgizek inváziója; megdöntik az Ujgur Kaganátust. Hosa-kagánt kivégzik. |
| 14. | Öge | 841-847 | Üge-kagán | pinjin: wu-jie Wuťie |
Az utolsó ujgur kagánt, Ögét, 847-ben egy lázadás során megölik. |
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ujgurský kaganát című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]