Ugrás a tartalomhoz

Utunk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Utunk
Adatok
Tematikairodalom

OrszágRománia
Alapítva1946
Megszűnt1989
Nyelvmagyar
SzékhelyKolozsvár

Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja. Székhely: Kolozsvár. 1946-tól az 1989-es fordulatig jelent meg.

Története

[szerkesztés]

A II. világháború után a Romániai Magyar Írók Szövetsége adta közre, 1949-ben a közreadó szövetség megszűnt, ettől kezdve a Romániai Írók Szövetségének magyar lapjaként jelent meg. A lap első szerkesztője Gaál Gábor, később Sőni Pál és Földes László, 1958-tól Létay Lajos. Marosi Péter vezette a hetilap irodalomkritikai rovatát.

Az Utunk c. hetilap Erdély egész magyar irodalmi, művelődési, színházművészeti és képzőművészeti életének jeles alkotásairól és eseményeiről beszámolt vagy közreadta őket. Az 1950-es évek első felében az egész kelet-európai kulturális életet hatalmába kerítő sematizmus jellemezte, a polgári írókat, a demokratikus hagyományokat mellőznie kellett az Utunknak is.

Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején változott a helyzet, Földes László már toleráns szerkesztést valósíthatott meg, az addig kiszorított írók műveit megjelentette, sőt cikksorozatot indítottak a két világháború közti romániai magyar irodalomról.

Az Erdélyben oly kedvelt műfaj, a riport az Utunk hasábjain is megjelent segítve a szülőföld jobb megismerését. Az 1970-es években a fiatal induló költők, írók kaptak nagyobb teret, a Forrás-nemzedékek írói. Új neoavantgárd stílusban jelentkeztek és próbálták védelmezni a magyar kultúrát a bukaresti diktatúra elnyomó törekvései ellen.

1968 és 1989 közt 22 Utunk évkönyvet adtak közre gondos válogatásban. Papírhiánnyal, pénzhiánnyal folyamatosan küszködniök kellett, kivált a diktatúra legkeményebb évtizedében (1980-as évek).

Az 1989-es fordulat után az Utunk helyét a Helikon töltötte be.

Az Utunk jeles publicistáiból

[szerkesztés]

Keresztút

[szerkesztés]

Keresztút – az Utunk rejtvényfüzete. Első számát 1977 decemberében adták ki; kezdetben nagyobb időközönként, 1980-tól évente háromszor, 1983 januárjától rendszeresen havonta jelent meg 16 oldalon. Irodalmi jellegű keresztrejtvényeket, táblarejtvényeket, képrejtvényeket közölt. Főmunkatársai Lőrinczy Edit és Rámay Tibor voltak.[1][2][3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
  2. Létay Lajos írja a Keresztútról. Utunk, 1982/20.
  3. Sütő István: Mire tanít a Keresztút? Igaz Szó, 1983/9.

Források

[szerkesztés]
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2174. o. ISBN 963-05-6807-1  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy