Védőisten
A védőisten vagy védőszellem olyan istenség vagy szellem, aki egy adott hely, személy vagy közösség (család, törzs, nemzet), tevékenység vagy kultúra őrzője, pártfogója vagy védelmezője.
A védőszellemek természetfeletti entitásai közé sorolják az ábrahámi vallások őrangyalait,[1] a római vallás geniusait és a különféle törzsi közösségek, például Afrika, India vagy Délkelet-Ázsia területén tisztelt bizonyos természetszellemeket.[2]
A korai civilizációk
[szerkesztés]- Egyiptom
Nehbet az ókori Felső-Egyiptom védőistennője, így a birodalom egyik védelmező istensége volt.
- Mezopotámia
Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Görög vallás
[szerkesztés]Az ókori Mezopotámiához hasonlóan a görögök is hitték, hogy az istenségek bizonyos helyeket őriznek és minden városállamnak megvolt a maga védőistene. Pallasz Athéné például Athén, Spárta és Szirakúza városának védőistennője volt.
Hesztia a családi tűzhely védőistennője, a házas és a családi élet védője volt.
Az ókori görög filozófia és vallás szerint a dáimōn olyan alsóbbrendű istenség, amely félúton helyezkedik el az isteni és az emberi világ között, és e két dimenzió között közvetítő szerepet tölt be.[3] Szókratész egy olyan daimónra, mint "isteni vezetőre" hivatkozott, aki gyakran segíti őt minden döntésében [4] és aki a rossztól őt mindig megóvja.[5]
Rómaiak
[szerkesztés]A késő görög és római vallásban a védőistenség egyik típusa, a genius a férfiak személyes istenségeként vagy daimónjaként működött, az egyén születésétől haláláig. Az ő női megfelelője iuno volt.[6] Egy bizonyos hely vagy terület védőszelleme a genius loci volt.[7]
A római vallásban több tucat védőszellem volt; ezek közt a larok és a penátok a házat védték.[8][9] A larok (lares) a család és ingatlanok védői, míg a penátok a ház és a kamra (penus = éléskamra) védelmezői.
Levana istennő a kisgyermekekről gondoskodott, míg Vesta az otthon istennője volt, amely minden otthonban magántiszteletben részesült, és akinek nyilvános istentisztelete a város templomában a szent tűz égéséhez kötődött.
Kereszténység
[szerkesztés]A Római Birodalom vallásában az élet minden területéért felelős istenek és istennők rendszere működött és innen már csak egy lépés volt, hogy ez a rendszer beépült a kialakuló keresztény egyházba is. Mivel a pogányságból áttértek vonakodtak megválni isteneiktől, a korábbi isteneket és istennőket átkeresztelték más névre és védőszerepeiket ezután a keresztény mártíroknak és szenteknek tulajdonították (→ védőszentek). A különböző foglalkozásokért, eseményekért és napokért felelős istenségek elképzelése folytatódott a keresztény hitben, a szentek tiszteletének és ünnepeinek rendszerében.[10][11]
Hasonló szerepkörű az őrangyal is, amely egy olyan angyal, akinek a feladata egy adott személy, csoport vagy nemzet védelme. Az őrző angyalokba vetett hit nagy szerepet játszott az ókori judaizmusban is.[12][13]
Európai pogányság
[szerkesztés]Az európai pogány vallásokban is léteztek védőistenek.
Lesij vagy Lesi a szláv vallásokban és mitológiában az erdők védőistensége.[14]
Banshee a kelta vallásokban a kereszténység elterjedése előtt az adott terület és a törzs védőistennője volt.[15]
Buddhizmus
[szerkesztés]A tibeti buddhizmusban a jidam egy védő istenség, amely a meditáció során segíti a spirituális törekvőt.[16] A dakini a tudásra törekvők patrónusa.
Hinduizmus
[szerkesztés]A hinduizmusban a védőistenségeket ísta-dévatá és kuldévi vagy kuldévta néven ismerik. A gramadévaták a falvak védőistenei. A dévák védőistennek is tekinthetők. Siva egyben a jógik és a szannjászik védőistene.
Kínai vallás
[szerkesztés]A kínai népi vallás, mind a múltban, mind a jelenben, számtalan védőistenséget foglal magába. A kiemelkedő egyéneket, a bölcseket és a nagy embereket istenesítik és tisztelik elhalálozásuk után.
Kuan Jüt a kínai buddhizmusban bodhiszattvaként, míg a taoizmusban és a népi vallásban a katonák és a rendőrök védőisteneként tisztelik.[17] Macu istennő a halászok és tengerészek védőszentje.
Tudigong földistenség egy helység védőistensége a népi vallásban és a taoizmusban,[18] és minden helynek megvan a maga földistensége.
Sintoizmus
[szerkesztés]A kamik a sintoizmus tisztelt szellemei és istenei. Segítenek, ha tisztelik őket, de pusztítást és diszharmóniát okozhatnak, ha figyelmen kívül hagyják őket. A középkori Kodzsikiban 300 különböző kami besorolás található, és mindegyik kaminak más-más funkciója van, mint például a szél kamija vagy az utak kamija.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ tutelare¹ in "Sinonimi e Contrari" (it-IT nyelven). www.treccani.it. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
- ↑ Brighenti, Francesco. „Sacrificio di bovini, rituale funerario e culto degli antenati nelle culture tribali dell'India e del sudest asiatico”.
- ↑ dèmone in Vocabolario - Treccani (it-IT nyelven). www.treccani.it. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
- ↑ Monique Canto-Sperber. Socrate, in Il sapere greco. Dizionario critico, vol. II, p. 296, Torino, Einaudi, 2007.
- ↑ Pallas nagy lexikona
- ↑ Nicole Belayche, "Religious Actors in Daily Life: Practices and Beliefs," in A Companion to Roman Religion (Blackwell, 2007), p. 279.
- ↑ Jankó Ferenc: A HELY SZELLEME, A TELEPÜLÉSIMAGE ÉS TELEPÜLÉSMARKETING. (Hozzáférés: 2022)
- ↑ Seemann, Otto. Mythology of Greece and Rome. Read Books, 2010. ISBN 1445598310, 9781445598314.
- ↑ Augustin Calmet; Charles Taylor, Edward Wells (trad.) Calmet's Great Dictionary of the Holy Bible, p. 212.
- ↑ Ralph Edward Woodrow: Babilon misztériumvallása
- ↑ Dr. Félegyházy József: Az egyház a korai középkorban. Bp., 1967, Szent István Társulat
- ↑ 2Mózes 32:34-ben Isten azt mondta Mózesnek: "Az én angyalom előtted megy."
- ↑ Zsoltárok 91:11: „Mert megparancsolja angyalainak, hogy őrizzenek meg téged minden utadon.”
- ↑ Bane, Theresa. Encyclopedia of Demons in World Religions and Cultures (1969). ISBN 9780786488940. OCLC 774276733
- ↑ Sylvia und Paul F. Botheroyd: Lexikon der keltischen Mythologie
- ↑ Robert E. és Lopez Donald S., The Princeton dictionary of Buddhism , Princeton and Oxford, Princeton University Press, 2013 , ISBN 978-0-691-15786-3
- ↑ You Zi'an: 敷化宇內:清代以來關帝善書及其信仰的傳播 (kínai nyelven), 2010
- ↑ The Encyclopedia of Malaysia, vol. Religions & Beliefs, edited by Prof. Dr M. Kamal Hassan & Dr. Ghazali bin Basri. ISBN 981-3018-51-8
- ↑ Jones, Lindsay.szerk.: Macmillan, 2005: Encyclopedia of Religion (angol nyelven), 5071-5074. o.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]