Vész János Ármin

	Vész János Ármin
Született	Weiss János Ármin; 1826. április 7.; Szeged
Elhunyt	1882. június 29. (56 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, ; mérnök, ; műegyetemi tanár, ; akadémikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vész János Ármin témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vész János Ármin (Weiss) (Szeged, 1826. április 7. – Budapest, 1882. június 29.) magyar matematikus, mérnök, műegyetemi tanár, sakkozó, sakkfeladványszerző.

Életpálya

A pesti Mérnöki Intézetben 1848-ban szerzett diplomát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kormánymegbízásból a Debrecen-szatmári vasút kitűzésén dolgozott. 1849-től a Mérnöki Intézet tanársegéde, majd helyettes tanára. A Mérnöki Intézet és a József Ipartanoda egyesítése után 1851-től ugyancsak tanár, majd 1857-től műegyetemi tanár. 1874-1875 között az egyetem rektora. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1868-ban rendes tagjának választotta. 1859-től a palermói tudományos akadémia levelező tagja, 1860-tól a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja, 1862-63-ban annak titkára volt. Több középiskolai tanárvizsgáló-bizottságnak és a tanárképző-intézetnek tagja volt. Weiss családi nevét 1862-ben változtatta Vészre.

1861-ben "Felsőbb mennyiségtanáért" az Akadémia nagydíját kapta meg. 1871-ben a műegyetem első prorektora, 1874-75-ben pedig rektora volt.^[1]

Erős sakkozó és feladványszerző, az 1864-ben újjáalakult Pesti Sakk-kör alapító tagja volt.^[2] A Pesti Sakk-kör megalakulása után több versenyen játszott, feladványai pedig a Vasárnapi Újságban és a Magyarország és a Nagyvilágban sűrűn jelentek meg.^[1]

Kutatási területei

Variációszámítással és biztosítási matematikával foglalkozott, de munkássága igazán pedagógiai szempontból jelentős.

Írásai

Ő írta az első magyar nyelvű műegyetemi tankönyvet.

Leirati mértan 1. rész. A vetülettan. Pest, 1865.
Biztosítási kölcsön : új életbiztosítási nem. Pest, 1868.
Legrövidebb távolok a körkúpon. Pest, 1869.
A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószínűségi hánylat elemei. Pest, 1869.
Adalék a visszafutó sorok elméletéhez. Budapest, 1874

Szakmai sikerek

1859-ben a palermói tudományos akadémia levelező tagjává választotta.
1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Mikitovics János: Vész János Ármin. magyarsakkszerzok.hu. (Hozzáférés: 2018. október 19.)
↑ (1913. december 14.) „A Budapesti Sakk-Kör története”. Magyar Sakkvilág 3 (17), 257. o.

Források

Vész János Ármin. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. június 2.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[sakkszerzo-1] Mikitovics János: Vész János Ármin. magyarsakkszerzok.hu. (Hozzáférés: 2018. október 19.)

[2] (1913. december 14.) „A Budapesti Sakk-Kör története”. Magyar Sakkvilág 3 (17), 257. o.

[1]

[2]

Vész János Ármin

Született	Weiss János Ármin 1826. április 7. Szeged
Elhunyt	1882. június 29. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Vész János Ármin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) Conlegner Károly (1872–1873) Nendtvich Károly (1873–1874) Vész János Ármin (1874–1875) Stoczek József (1875–1879) id. Szily Kálmán (1879–1884) Kriesch János (1884–1886) Lipthay Sándor (1886–1889) Klimm Mihály (1889–1891) Kőnig Gyula (1891–1894) id. Entz Géza (1894–1896) Wartha Vince (1896–1898) Lipthay Sándor (1898–1900) Ilosvay Lajos (1900–1903) Hauszmann Alajos (1903–1905) K. Jónás Ödön (1905–1907) Wartha Vince (1907–1910) K. Jónás Ödön (1910–1911) Rados Gusztáv (1911–1914) Kovács S. Aladár (1914–1916) Kürschák József (1916–1918) Czakó Adolf (1918–1920) Rejtő Sándor (1920–1921) Zelovich Kornél (1921–1923) Schimanek Emil (1923–1925) Szarvasy Imre (1925–1927) ifj. Szily Kálmán (1927–1930) Hültl Dezső (1930–1932) Söpkéz Sándor (1932–1933) Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) Czettler Jenő (1935–1936) Szabó Gusztáv (1936–1937) Teleki Pál (1937–1938) Wälder Gyula (1938–1939) Zimmermann Ágoston (1939–1940) Vendl Aladár (1940–1941) Imre Sándor (1941–1942) Mihailich Győző (1942–1943) Doby Géza (1943–1944) Misángyi Vilmos (1944–1945) Verebélÿ László (1945) Heller Farkas (1945–1946) Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) Vörös Imre (1950–1954) Gillemot László (1954–1957) Benedikt Ottó (1957–1958) Csűrös Zoltán (1958–1961) Gruber József (1961–1964) Csáki Frigyes (1964–1969) Perényi Imre (1969–1975) Meisel János (1975–1981) Polinszky Károly (1981–1987) Fodor Lajos (1987–1990) Michelberger Pál (1990–1994) Biró Péter (1994–1997) Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) Rados Kornél (1953–1954) Cholnoky Tibor (1954–1957) Rados Kornél (1957–1960) Perényi Imre (1960–1964) Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) Molnár Károly (2004–2008) Péceli Gábor (2008–2015) Józsa János (2015–2021) Czigány Tibor (2021–)