Ugrás a tartalomhoz

VIII. Kónsztantinosz bizánci császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIII. Kónsztantinosz
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható

RagadványnevePorphürogennétosz (bíborbanszületett)
Bizánci császár
Uralkodási ideje
1025. december 15. 1028. november 11.
ElődjeII. Baszileiosz
UtódjaIII. Rómanosz
Életrajzi adatok
UralkodóházMakedón-dinasztia
Születettkb. 961
Konstantinápoly
Elhunyt1028. november 11. (67 évesen)
Konstantinápoly
NyughelyeSzent Apostolok temploma (Konstantinápoly)
ÉdesapjaII. Rómanosz bizánci császár
ÉdesanyjaTheophanó bizánci császárné
Testvére(i)
HázastársaHelena császárnő
GyermekeiEudokia
Zoé
Theodóra
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VIII. Kónsztantinosz (görögül: Κωνσταντίνος Η΄, kb. 9611028. november 11.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott ténylegesen 1025. december 15-től haláláig), a Makedón-dinasztia hetedik tagja, II. Rómanosz és kocsmároslányból császárnévá lett felesége, Theophanó kisebbik gyermeke, II. Baszileiosz öccse volt.

Társcsászársága

[szerkesztés]

Hivatalosan bátyjával, II. Baszileiosszal egyszerre lett társcsászár még 963-ban meghalt atyja életében, ezt követően – császári rangjukat végig megőrizve – fivérével együtt Niképhorosz Phókasz, majd Ióannész Tzimiszkész gyámsága alatt állt. Bátyja 976-ban vette át a hatalmat, és annak ellenére, hogy fivére ideje nagy részét hadjáratain, a fővárostól távol töltötte, Kónsztantinosz ekkor sem játszott jelentős szerepet a birodalom irányításában. Luxusban tobzódott, és semmilyen tisztséget nem vállalt. Kedvelt időtöltését a lóversenyek és lakomák jelentették.

Egyeduralma

[szerkesztés]
II. Baszileiosz és társcsászára, VIII. Konstantin

Kónsztantinosz 1025 decemberében, immár hatvanöt évesen örökölte meg bátyjától a konstantinápolyi trónt. Uralkodása alatt sem szakított korábbi életvitelével, és nem is fűződik jelentős politikai tett a nevéhez; Baszileiosszal ellentétben háborús terveket sem dédelgetett. Az ügyek intézését átengedte a kormányzatnak. Legnagyobb gondját a trónöröklés megoldása jelentette, mivel fivéréhez hasonlóan neki sem volt fia. Három lánya közül a himlő sújtotta Eudokia apácának vonult, így csak Zóé és Theodóra jöhetett számításba. A császár csak halálos ágyán döntött a frigyről: Zóét három nappal halála előtt, 1028. november 12-én feleségül adta Rómanosz Argüroszhoz, a tekintélyes és előkelő származású eparkhoszhoz, így ő követte a trónon.

Források

[szerkesztés]
  • Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  
  • Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288


Előző uralkodó:
II. Baszileiosz
Bizánci császár
1025 – 1028
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
III. Rómanosz
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy