Verseghy Ferenc (költő)

Verseghy Ferenc
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Élete
Született	1757. április 3. Szolnok
Elhunyt	1822. december 15. (65 évesen) Buda
Sírhely	Vízivárosi temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Verseghy János
Pályafutása
Írói álneve	"V. F. pap"
Jellemző műfaj(ok)	dal, verses regény, ismeretterjesztő művek
Irodalmi irányzat	rokokó
Első műve	Marseillaise-fordítás
Fontosabb művei	Rikóti Mátyás (verses regény), Gróf Kaczajfalvi László avagy a természetes ember (szatíra), Vak Béla (regény)
Hatottak rá	Voltaire, Rousseau
A Wikimédia Commons tartalmaz Verseghy Ferenc témájú médiaállományokat.

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás, zeneszerző, pálos szerzetes, katolikus pap.

Életpályája

Apját, Verseghy Jánost, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette. Anyja újraházasodott, mostohaapja jómódú uradalmi számadó volt, aki támogatta alsófokú tanulmányait. A gimnázium három alsóbb osztályát (principia, syntaxis, grammatica) 1766-től a pesti piarista gimnáziumban végezte, a két felsőbb osztályt 1771-től pedig Egerben, a jezsuitáknál. 1771-ben az egri papnövendékek közé vették fel. 1777-ben azonban elhagyta a szemináriumot, egy évet a budai egyetemen töltött, majd Jenő (Eugenius) néven belépett a pálos szerzetesrendbe. A teológiát Nagyszombatban végezte, ahol fiatal növendéktársait héber és görög nyelvben oktatta, s 1781. április 22-én pappá szentelték. A budai egyetemen 1782-től felsőbb matematikát és teológiát hallgatott. 1783-ban filozófiai doktorrá, 1784-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták.

A pálos rendben tanulmányi felügyelő, majd Pesten hitszónok volt. Beszédeire távolabbról is eljártak. Amikor a pálos rendet 1786-ban eltörölték, áthelyezték tábori káplánnak; az orosz-török háború alkalmával a főhadiszálláson megbetegedett, kénytelen volt lemondani hivataláról, s magát három és fél évig Pesten és Budán kezeltetni, míg végre felgyógyult. 1789-ben és 1792-ben cenzori állásért folyamodott a Helytartótanácshoz, kérvényében széles körű nyelvtudására hivatkozott.

Háromszáz forint nyugdíjából éldegélt, s már jelentékeny sikerrel belevegyült az irodalmi mozgalmakba, amikor 1794. december 11-ére virradóra a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a Martinovics-féle kátét (Az ember és a polgár kátéja – Catéchisme de l'homme et du citoyen) terjesztette, s a Marseillaise-t lefordította. 1795-ben a Hétszemélyes Tábla halálra ítélte, ezt azonban kilenc évi várfogságra változtatták. Kufsteinben, Grazban és Brünnben töltötte fogsága idejét. 1803. augusztus 28-án kiszabadult és Szapáry János gróf nádori főudvarmester leányának nevelője lett; a gróf kieszközölte neki elvesztett szerzetesi nyugdíjának visszaadását is, és 1806 végén beajánlotta József nádorhoz magyar nyelvgyakorló mesternek.

Élete utolsó tizedében az egyetemi nyomda korrektúrákkal és átdolgozásokkal bízta meg, a Helytartótanács megbízásából pedig nyelvtani kézikönyveket szerkesztett. A jottista-ipszilonista háborúban a vesztesnek bizonyult ipszilonista szemlélet vezéralakja volt (ez a születőben lévő ortográfiában a kiejtés szerinti írásmódot alkalmazta volna, amely némileg bonyolultabb, de jobban alkalmazkodott volna az akkor aktuális nyelvváltozathoz).

Utolsó megbízatását az egyháztól kapta, felkérték a katolikus Biblia új kiadása kapcsán, hogy vesse össze a Káldi-féle magyar szöveget az eredetiekkel. Nem javasolta ennek az új kiadását, e helyett új fordítást javasolt. Terjedelmes latin nyelvű jelentése ma is példaképe a szakszerű és lelkiismeretes fordításkritikának. Irodalmi polémiáktól, majd betegeskedéstől terhes élte végső éveit elvonultságban töltötte a budai várhegy keleti oldalán fekvő csinos házacskájában, ahol 1822. december 15-én meghalt.

A Budakeszi út mellett levő, mára már megszűnt vízivárosi temetőben temették el. Sírfeliratul e sorokat szánta magának:

„A sors elfojtván zöld rügyét Sírjában kezdi életét”.

Munkássága

A magyar felvilágosodás, majd a nemzeti ébredés és a hazafiság egyik első alakja volt. A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélő költő, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. Fogsága előtt főleg költőként és elméletíróként dolgozott. 1787-ben jelentek meg első versei a Magyar Musában. 1789-től a kassai Magyar Museumnak és a komáromi Mindenes Gyűjteménynek, fogsága után pedig a Hazai és Külföldi Tudósításoknak is dolgozott. Fordításain kívül egy eredeti cikke, „Az egyházi énekről” jelent meg ott, az I. kötetben.

Zeneértő, sőt zeneszerző volt, aki tanítását a német versformák elsőbbségéről nemcsak elméletileg, hanem a dalaira szerzett dallamokkal is támogatta. Kiváló énekes volt, és művészi fokon játszott hárfán. Mint ilyen, az egyik első névvel is ismert magyar hárfaművész. A hárfát gyakran alkalmazta verseiben szimbólumként. Kötetnyi dalt szerzett, melyeket kottázva könyvalakban jelentetett meg, a zenéről pedig ismeretterjesztő könyvet is írt.

Legtöbbet idézett műve Az igazi bölcs című epigramma, melyhez szintén írt zenét:

Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek,

Míg üres; és ha megért, földre konyítja fejét.

Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek,

Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.

Művei

Életében megjelent művek

• Keresztény ájtatosságok. Pest, 1786
• Dusch Erkölcsi leveleinek második része. Ford. u. o, 1786 (Mind a két munka cenzori példány. Megvan az egyetemi könyvtárban.)
• Emlékeztető oszlop… 1. baronissa Vesselényi Máriának… emelt gróf Széki Teleki Ádám. Kolozsvár, 1786 és 1790 (költemény, névtelenül)
• A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz. Hely n., 1790 (névtelenül)
• Egy jó szívből jött szatira avagy feddő költemény a magyar literatáróról. Hely n., 1791 (névtelenül)
• Rövid értekezés a musikáról. VI. énekkel. Bécs, 1791
• Patikai Lukátsnak egy meglett és okos szántó-vevő embernek oktatásai a lovaknak, szarvasmarháknak, juhoknak és sertéseknek betegségeiről, azoknak gyógyításáról. u. o, 1792 (névtelenül)
• Mi a poézis? és ki az igaz poéta? Megtoldva Horátziusnak Pizóhoz és ennek fiaihoz írt levelével… és egynéhány költeményes enyelgésekkel. Uo. 1793 (névtelenül)
• Proludium in institutiones linguae hungaricae, ad systema Adelungianum, genium item linguarum orientalium, ac dialectum tibiscanum & transylvanam exactas. Pestini, 1793
• Rikóti Mátyás, egy nyájas költemény, mellyel e hires magyar versszerzőnek pompás koszoruzása négysoru ritmusokban előadatik. Uo. 1804, két rézmetszettel (névtelenül). A digitalizált változat a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatban 1935-ben megjelent kiadás alapján a REAL-EOD-ban.
• Nagy nevezetű és nagy tekintetű Kolomposi Szarvas Gergely urnak, mostoha ükömrűl kedves uram bátyámnak víg élete és nevetséges vélekedései… Uo. 1804–1805, két kötet (névtelenül)
• Neu verfasste ungarische Sprachlehre… Uo. 1805 (Ujabb kiadásai: Buda, 1817 és 1823)
• A tiszta magyarság, avagy a csinos magyar beszédre és helyes irásra vezérlő értekezések. Követi ezeket a cadentiák lajstroma, mellynek hasznát a filologusok és a poéták egyaránt vehetik. Pest, 1805
• Neve napjára gróf Szapáry János urnak. Musikára tette Haaz János Budán 27. December 1805. Buda (költemény)
• A magyar musának háladatos öröme Herculesnek amaz öntött képzeténn, mellyet fels. urunk Jósef, Magyar országnak nádor-ispánnya a pesti nemzeti könyvtárnak ajándékozott. Uo. 1806 (költemény)
• Háladatos örömdal, mellyet Puchói Marczibány Istvány urnak és kegyelmes hitvesének, Kesseleökeöi Majthényi Mária aszszonynak tiszteletére a budai klastromban énekeltek Szent Erzsébetnek szerzetes leányai, midőn ő Excellentiájoknak fundatiójára az első három magyar szüzet, más kettővel együtt, a szent szerzet ruhájába felöltöztették. Pest, 1806
• Tisztelete ő Excellentiájoknak Puchói Marczibány Istvány urnak és kegyelmes hitvessének, Kesseleököi Majthényi Mária aszszonynak, ama két jeles fundátionak alkalmatosságával, mellyeket a betegek számára tettek. Buda, 1806 (költemény)
• Magyar Aglája, avagy Kellemetesen mutató nyájaskodások külömbféle versnemekben. Uo. 1806
• A magyar hárfásnak részént Aglájábul vett, részént újonnan szerzett énekei fortepianora. Két szakaszban. Pest, 1807
• Száz esztendőre szólló… Kalendárium 1805–1905-ig… Uo. év n. (névtelenül)
• Gróf Kaczai-falvi László, avvagy a természetes ember. Egy igen mulatságos tanuságokkal bővelkedő történet. A Magyar Aglajának szerzője által. Uo. 1808, rézmetszettel (Névtelenül. Újra megjelent Kőszeghy-Winkler Elemér rajzaival. Budapest, 1911, Ism. Budapesti Szemle 146. k.). A digitális változat az 1911-es kiadás alapján, a Digitális Klasszika honlapján.
• Báró Külneki Gilméta kisasszony és Aranypataki György. Egy érzékeny történet a legujabb időkbül. Irta V. F. Buda, 1808 (névtelenül)
• Kresznerics Ferencz versei, melyek az 1809-iki franczia eseményekre vonatkoznak. Verseghy Ferencz által énekre téve
• Halotti tisztelete néh. Nméltgú Marczibányi Istvány urnak, ki 1810-ben Decembernek 21-dik napján végezvénn drága életét, a t. budai apáczáknak templomába temettetett. Buda, 1810
• Az emberi nemzetnek Történetei, mellyeket a magyar nemességnek hasznos mulatságára öszveszedett egy emberszerető hazafi. Uo. 1810–1811, három kötet. (névtelenül)
• Vak Béla a magyarok királlya. A történetirásbúl vontt romános rajzolat. Pest, 1812, rézmetszettel (névtelenül)
• Exercitationes idiomatis hungarici secundum regulas epitomes concinnatae in usum gymnasiorum regni Hungariae Budae, 1816 (névtelenül)
• Oktatás a marhadögnek megelőzésérül és orvoslásárul… Uo. 1816, névtelenül
• Magyar ortografia, avvagy irástudomány, mellyben a magyar betűknek helyes kimondása és irása taníttatik. Bevezetés gyanánt a magyar nyelvtudományra. A nemzeti oskolák számára. Uo. 1816, 1817, 1820, 1821 és 1840, Toldy F. átdolgozásában (névtelenül)
• Analytica institutionum linguae hungaricae. Pars I. Etymologia… Pars II., Syntaxis linguae hungaricae. Pars III. Usus aestheticus Uo. 1816–1817, három kötet (névtelenül)
• Ungarische Rechtschreibung, als Einleitung in die ungarische Sprachlehre. Zum Gebrauch der Nationalschulen Uo. 1817 (névtelenül)
• Ungarische Sprachlehre zum Gebrauche der ersten Lateinischen und Nationalschulen. Uo. 1817 (névtelenül)
• A filozófiának a talpigazságira épített felelet a nemzeti muzéum nevében a magyar nyelv iránt tett s az 1818. esztendőben, bőjt elő havának 7. napjánn a hazai tudósításokba iktatott kérdésekre, melly értekezés gyanánt is szolgál egyszersmind a nyelvművelésnek mivoltárúl és akadállyairúl. Uo. 1818
• Exercitationes Idiomatis Hungarici. Uo. 1818 (névtelenül)
• Magyar grammatika avagy nyelvtudomány, mellyben a hazai nyelvnek sükeres okokra épített regulái napkeleti nyelvhez illő tanitásrenddel mind és pontosan előterjesztetnek. A magyar nemzeti oskolák számára Uo. 1818 és 1821
• Epitome institutionum grammaticarum linguae hungaricae. Uo. 1816–20, öt füzet (névtelenül)
• Dissertatio de versione hungarica Scripturae Sacrae cui specimina correctae atque ad Vulgatam exactae versionis una cum momentis exegetico-philologicis emendationum, in traductione Kaldiana institutendarum, subiunguntur. Uo. 1822
• Universae Phraseologiae Latinae corpus, congestum a P. F. Wagner. Editio tertia novissimis curis emendata et auctu. Uo. 1822 (névtelenül)

Halála után megjelent versgyűjtemények és szépirodalmi művek

• Verseghy Ferencz Maradványai és élete. (Kiadta Sághy Ferencz). Uo. 1825
• Verseghy Ferencz Költeményei. Kiadta Toldy Ferencz Pest, 1865
• Kellemetesen mulató nyájaskodások Verseghy Ferencz verses elbeszéléseiből. Az 1806-iki első kiad. után; Buzárovits, Esztergom, 1888 (Mulattató zsebkönyvtár)
• Kellemesen mulató nyájaskodások. V. F. verses elbeszéléseiből. Az 1806-os első kiadás után Esztergom, 1893 (Mulattató zsebkönyvtár 52.)
• Válogatott lirai költeményei. Bpest, év n. (1901. Kiadta Madarász Flóris. Magyar Könyvtár 166.)
• Verseghy Ferencz Kisebb költeményei. Kiadják Császár Elemér és Madarász Flóris. Uo. 1910 (Régi M. Könyvtár. Szerk. Heinrich Gusztáv XXIV. kötet. Ism. Kath. Szemle)
• Verseghy Ferencz összes költeményei. I. Verseghy Ferenc kisebb költeményei; sajtó alá rend. Császár Elemér, Madarász Flóris; Franklin, Bp., 1910 (Régi magyar könyvtár)
• Válogatott versek; szerk., jegyz. Vargha Balázs; Magvető, Bp., 1956 (Magyar könyvtár)
• Verseghy Ferenc. 1757–1822; szerk. Kisfaludi Sándor; Szolnok Megyei Tanács Verseghy Könyvtára–TTIT, Szolnok, 1957
• Verseghy Ferenc kiadatlan írásai, 1-3.; szerk., előszó Szurmay Ernő; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1982–1988
• Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály válogatott művei; Verseghy Ferenc, Földi János művál. és szöveggond. Vargha Balázs, jegyz. V. Gimes Ágnes, Fazekas Mihály művál., szöveggond., jegyz. Julow Viktor; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Magyar remekírók)
• A korán jött ember. Válogatás Verseghy legérdekesebb műveiből; vál., tan. Deme Zoltán, szerk., előszó Szurmay Ernő; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1996
• Verseghy Ferenc drámái; sajtó alá rend. Doncsecz Etelka, közrem. Hornyák Annamária; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2014 (Csokonai könyvtár. Források)
• Verseghy Ferenc szépprózai művei; sajtó alá rend. Béres Norbert; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2018 (Csokonai könyvtár. Források)
• Verseghy Ferenc összes költeményei, 1-2.; sajtó alá rend. Hovánszki Mária; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2021 (Régi magyar költők tára, XVIII. század)

Halála után megjelent nyelvészeti művek

• Előtudósítás a Tudományos mesterszavaknak folyó gyűjteményérül; Egyetemi Ny., Buda, 1826
• Lexicon terminorum technicorum, azaz: Tudományos mesterszókönyv. Próbaképen készítették némelly magyar nyelvszeretők. Buda, 1826 (névtelenül)
• Szemelvények Verseghy nyelvtudományi műveiből. Összeállította Császár Elemér. Budapest, 1904
• Levelek és vitairatok. Verseghy Ferenc és kortársai a Káldi-féle bibliafordítás új, javított kiadásáról; gyűjt. Szörényi László, előszó Horváth Károly, szerk., bev. Szurmay Ernő,  ford. Borók Imre, Győri Gyula, Imre István; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1987
• Értekezés a Szentírás magyar fordításáról, amelyhez a helyes és a Vulgatához igazított fordításnak mintái csatlakoznak azokkal a javításokat alátámasztó exegétikai filológiai érvekkel együtt, amelyeket a Káldi-féle fordításban kell végrehajtani; héber szöveggond. Turán Tamás, ford. Bartha Lászlóné, Borók Imre, Győri Gyula; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1987
• Bevezetés a magyar nyelv törvényeibe, amely Adelung rendszere, nemkülönben a keleti nyelvek szelleme, valamint a tiszai és az erdélyi nyelvjárás alapján készült; ford. Hegyi Balázs, szerk., utószó Éder Zoltán; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1999
• Exercitationes idiomatis Hungarici secundum regulas Epitomes concinnatae in usum gymnasiorum Regni Hungariae / Az Epitome szabályai szerint összeállított magyar nyelvi gyakorlatok a Magyar Királyság gimnáziumainak használatára; szerk., bev. Szurmay Ernő; hasonmás kiad.; Verseghy Kör–Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet, Szolnok, 2007

Kiadott levelei

• Védekezése Szeitz és Alexovics ellen (Irodalomtörténeti Közlemények II. 111–114. 1)
• Teleki Sándor grófnéhoz Buda, 1791. febr. 7. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
• Verses levele Koppi Károlyhoz Nagyszombat 1793. okt. 28. (Figyelő XXIII. 206. 1.)
• Buda, 1822. febr. 2. (Rajzolatok 1837. 46. sz.)
• Egy esztendő Verseghy Ferenc életéből. Kiadatlan levelei 1811–12-ből; sajtó alá rend. Gálos Rezső; Győri Női Felső Kereskedelmi Iskola, Győr, 1935
• Horváth Konstantin: Az "Egyházi Értekezések és Tudósítások" (az első magyar kat. teol. folyóirat) története, 1820–1824 / Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1937 (A Veszprémi egyházmegye múltjából)
• Verseghy Ferenc levele Porthan finn nyelvész professzornak 1794-ből; Damjanich Múzeum–Verseghy Megyei Könyvtár, Szolnok, 1987
• Erkölcsi levelek; összeáll. Horváth Károly; Szolnoki Ny., Szolnok, 1988
• Verseghy Ferenc levelezése; sajtó alá rend. Doncsecz Etelka; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2019 (Magyar írók levelezése, 1.)

Kéziratok

• Kéziratainak legnagyobb részét a zirci apátság levéltára őrizte.
• Lekvári Örzse vagy erősebb a szerelem még a halálnál is – sikamlós történet 228 páros rímű Zrínyi-sorban: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára
• Szétsi Mária (dráma), melyet 1794. június 11-én és 1808. december 7-én előadtak, de nyomtatásban nem jelent meg.

Műfordításai

• A világnak közönséges története. Írta franczia nyelven abbas Millot. (Ford.) Pest és Buda, 1790–91. Két kötet (I. A régi nemzetek. II. A görögök)
• A szerelem gyermeke, egy nézőjáték öt felv. Kotzebue Augustus úr után az originális kiadás szerint. Buda, 1792 (A Budai Magyar Theatrum első füzete. Névtelenül. Először előadatott 1792. jún. 14. Budán)
• A le-bilincsezett Prometheus. Aeschilusból. Buda, 1792 (A Budai Magyar Theatrum második része, névtelenül)
• A formenterai remete, egy néző és egyszersmind énekes játék 3 felv. Kotzebue Augustus úr után szabadon fordította és némely keményebb kifejezésekre nézve megenyhítette N. N. Uo. 1793 (Magyar Játék-Szín IV. kötet 2. darabja 81–188. 1. Először adatott 1793. okt. 28.)
• Eduard Skócziában, avagy egy egy szökevénynek az éjszakája… Nézőjáték 3 felv., melyet franczia nyelven írt Duval, németre fordított szabadon Kotzebue… magyarra V. F. Uo. 1850
• A hamar és ócsón gyógyító lóorvos… Uo. 1807 (ford. német munkákból)
• A magyaroknak hűsége és nemzeti lelke… Sorz ezredes énekes játéka 2 felv. szabadon fordította. Musikába tette Pacha Gáspár. Uo. 1809
• Hiteles előadása a spanyol történeteknek az Aranjuezi nyughatatlanságoknak fellobbanásátúl fogva a Bajoni Juntanak befejezéseig. Irta Cevallos Pedro. Magyarországban, 1809 (ford. névtelenül)

Szakirodalom

• Császár Elemér: Verseghy és a cenzori hivatal. Századok, 1900
• Császár Elemér: Verseghy Ferenc élete és művei. Bp., 1903
• Szauder József: Verseghy pályakezdése. In: A romantika útján, Bp., 1961
• Szauder József: Verseghy és Herder, Filológiai Közlöny, 1958
• Tarnai Andor, Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók, It, 1972
• Tarnai Andor: Verseghy Marseillaise-fordítása, ItK, 1966
• Fried István: Verseghy Ferenc Magyar grammatikája. Szolnok, 1988
• Fried István: Verseghy Rikóti Mátyása. It, 1973
• Deme Zoltán: Verseghy Rikóti Mátyásának életrajzi hátteréről, ItK, 1975
• Deme Zoltán: Verseghy könyvtára. Akadémiai Kiadó, Bp., 1985
• Deme Zoltán: Verseghy Ferenc (Kismonográfia). Greenwood Lake, NJ. 1988
• Margócsy István: Verseghy szerepe kora irodalmi életében, Szolnok, 1983
• Margócsy István: A Révai-Verseghy-vita eszme- és kultúrtörténeti vonatkozásai. In: Klasszika és romantika között, Bp., 1990
• Margócsy István: Verseghy Ferenc esztétikája. ItK, 1981
• Szathmári István: Verseghy, a stilisztikus. In: Irodalom és felvilágosodás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1974
• Major Ervin: Verseghy mint dal- és zeneszerző. Itk, 1925

Emlékezete

• Hamvait 1931-ben, a vízivárosi temető felszámolásakor vitték haza Szolnokra. Díszsírhelyet kapott, amelyre 1966-ban készítették el a ma látható kereszttel és nyitott könyvvel díszített sírkövet.[1]
• Mellszobra Szolnokon az 1926-ban kialakított, francia stílusú Verseghy-parkban található, közvetlenül a Tisza Szálló és Gyógyfürdő mellett. A szobor 1934-ben készült; Borbereki-Kovács Zoltán szobrászművész alkotása.
• Bár Verseghy Ferenc életműve ma már jórészt csak történeti érdekesség, időről időre felmerül a neve. Gróf Kaczaifalvi László, avagy a természetes ember. Egy igen mulatságos tanuságokkal bővelkedő történet című regényét ([2]) Mikszáth Kálmán beválogatta az általa szerkesztett, a magyar regény első száz évének jellegzetességeit bemutató sorozatába.
• Chiovini Ferenc, a Szolnoki Művésztelep tagja, a Verseghy Ferenc Gimnázium Munkácsy-díjas öregdiákja által 1937-ben készített életnagyságú portrét a tanintézmény államosításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le. 1944-ig az iskola őrizte, amikor is háborús pusztításnak esett áldozatául. A képről fényképmásolat maradt fenn, amit az iskola jubileumi értesítője őrzött meg.
• Remete Márton a Verseghy Irodalmi Kör kezdeményezésére és megbízására festette meg, 1937-ben a tudós félalakos képét. A művész gondos előtanulmányokat végzett. Felhasználta a Höfel-féle rézmetszetet és a Gróf Kaczaifalvi 1911-es kiadásában megjelent arcképet. A festmény a kor embere által elképzelt töprengő, szenvedélyes, mélyen gondolkodó, élete delén álló Verseghyt ragadta meg. Kezdetben a kép a Szolnoki Múzeumi és Könyvtári Egylet által őrzött Verseghy-relikviák között, majd a könyvtár olvasószobájába lett kiállítva. Ma a megyei könyvtár Verseghy-termének falát díszíti.
• Szabó László 1972-ben készített Verseghy-emlékérme a Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság tisztelgése volt Verseghy halálának 150. évfordulójára.
• Szabó Béla domborműves érméje (1995) a magyar jakobinus mozgalom kétszázadik évfordulója alkalmából készült. Az arany, ezüst és bronz változatban is kiadott plaketten Verseghy-portréja felett a születési és halálozási dátum olvasható, a hátoldalon pedig a régi Tisza menti sóházak láthatók, előttük a folyón úszó hajóval. Hangsúlyozva a költő szolnoki kötődését, amelyre az idézet Külső Szolnok sorai is utalnak. Az érmék érdekessége, hogy a Verseghy Kör rendes tagjai kapják meg székfoglaló előadásuk alkalmából.
• Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla a nevét viselő iskola épületének homlokzatán, a bejárat mellett. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án, amely fölé dombormű került 2004. április 2-án. Pogány Gábor Benő alkotása fél alakos portré, amelyen a költő Külső Szolnok című versének kezdő sora olvasható.
• A költő születésének 250. évfordulójának tiszteletére, 2007 tavaszán a Verseghy Kör és a Verseghy Könyvtár emléktáblát avatott a könyvtár Kossuth téri főbejáratánál és ekkor leplezték le Simon Ferenc szobrászművész domborművét a Damjanich János Múzeum pantheonjában és annak másolatát pedig a megyei könyvtár épületében.

Nevét viselte, viseli

• A szolnoki Verseghy park mellett álló, volt ferences rendi gimnázium
• A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet [3]
• Szülőhelyén kultuszának ápolására, nevét viselő irodalmi társaság jött létre a két világháború között, amely a rendszerváltás után Verseghy Kör [4] néven alakult újra 1993-ban.
• 1972 óta, ötévenként szülőhelyén kerül megrendezésre a Verseghy-emlékülés, amely irodalmi, nyelvészeti előadásai és helytörténeti korreferátumai önálló kötetben is megjelennek. A kiadványsorozat címe In memoriam Verseghy Ferenc[5].
• 1966 és 1980 között megyei középiskolai kulturális rendezvénysorozat, a Verseghy Diáknapok őrizte emlékét. [6]
• A megyei könyvtár tisztelegve névadója nyelvészeti munkássága előtt, 1976-ban útjára indította a Verseghy nyelvművelő versenyt, amely 2004 óta szünetel. [7]
• A Szolnoki Nyomdaipari Vállalat 1992-ben vette fel a város híres szülöttének nevét. (A nyomdát a 2000-es évek elején felszámolták.)[8]
• Egy budapesti utca a II. kerületben, és egy Esztergomban

Források

• Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Verseghy Ferenc (1757-1822) Magyar Elektronikus Könyvtár
• Verseghy Katolikus Lexikon

További információk

• Sághy Sándor: Verseghy Ferencz maradvánnyai és élete
• Verseghy Ferenc: Verseghy Ferenc összes költeménye (MEK)
• Deme Zoltán: Verseghy könyvtára, Akadémiai Kiadó, Bp., 1985
• Verseghy kismonográfia