Veurne
| Veurne | |||
 | |||
| Városháza a harangtoronnyal és a Szent Valburga-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Székhely | Veurne | ||
| Polgármester | Peter Roose | ||
| Irányítószám | 8630 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 295 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 97,21 km² | ||
| Időzóna | UTC+01:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°EKoordináták: é. sz. 51° 04′ 20″, k. h. 2° 39′ 44″51.072200°N 2.662200°E | |||
 | |||
| Veurne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veurne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
Története
[szerkesztés]A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.[2]
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
-
A főtér részlete -
Jellegzetes utcakép -
Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is -
A Hoge Wacht nevű ház 1636-ból
Veurne részközségeinek területe és lakossága
[szerkesztés]| # | Név | Terület km2 | Lakosság (18/08/2015) |
|---|---|---|---|
| I | Veurne | 22,67 | 8.635 |
| II | Booitshoeke | 3,35 | 97 |
| III | Avekapelle | 4,58 | 313 |
| IV | Zoutenaaie | 2,07 | 18 |
| V | Eggewaartskapelle | 4,90 | 163 |
| VI | Steenkerke | 11,79 | 381 |
| VII | Bulskamp | 8,03 | 695 |
| VIII | Wulveringem | 9,37 | 337 |
| IX | Vinkem | 5,27 | 320 |
| X | Houtem | 12,71 | 636 |
| XI | De Moeren | 11,58 | 106 |
- Forrás: Veurne hivatalos honlapja Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
 |
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
- ↑ Pálfy 194–195. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
[szerkesztés]- ↑ Pálfy: Pálfy József: Benelux államok (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1980. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 184 7