Visszaélés jövedékkel
A visszaélés jövedékkel Magyarországon egy önálló bűncselekmény volt a már hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény (Büntető Törvénykönyv) szerint. Volt vétségi és bűntetti alakzata is.
Története
[szerkesztés]A visszaélés jövedékkel tényállását a 2001. évi LIX. törvény iktatta be az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított magyar Büntető Törvénykönyvbe 2001. július 20-ától, a jövedéki orgazdasággal és a jövedékkel visszaélés elősegítése tényállásával együtt[1] (E három bűncselekményt együttesen jövedéki bűncselekményeknek nevezték.)[2]
Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) is így szerepel.
Tényállása
[szerkesztés]Vétséget követ el, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben, valamint e törvény által adott felhatalmazáson alapuló más jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedékiadó-bevételt kisebb mértékben csökkenti.[3]
Alapesetben a visszaélés jövedékkel 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel volt büntetendő.
A büntetés bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztés volt, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve ha üzletszerűen követik el a kisebb jövedékiadó-kiesést eredményező jövedékkel visszaélést.
1 évtől 5 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve ha a nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést követik el üzletszerűen.[4]
A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve ha a jelentős adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el. [5]
A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve ha a különösen nagy adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.[6]
Források
[szerkesztés]- 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
- 2001. évi LIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
- 1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (Jöt.)
- 2011. évi LXXX. törvény