2022. november 25-26-án a berlini Freie Universitäten nemzetközi workshopra került sor 'Extra-Ord... more 2022. november 25-26-án a berlini Freie Universitäten nemzetközi workshopra került sor 'Extra-Ordinary Knowledge'-Epistemic Forms of Representation in Roman Nature and Science Writing címmel. 1 Az esemény szervezője a Deutsche Forschungsgemeinschaft által 2012-ben elindított 'Episteme in Bewegung. Wissenstransfer von der Alten Welt bis in die Frühe Neuzeit' kutatási program 2 számos alprojektjének egyike volt, a Teilprojekt 'Die Anekdote als Medium des Wissenstransfers'. 3 A Melanie Möller és Matthias Grandl vezetésével működő alprojekt kutatási programja a latin nyelvű antik irodalom anekdotaként leírható mikronarratíváinak kisebb részben műfajtörténeti, kitüntetetten episztemológiai szempontú vizsgálata: az anekdota mint tudástranszfer. A vizsgálat alapját jelentő szövegkorpuszt a római levélirodalom (Cicero, Horatius, Seneca és ifjabb Plinius), a mirabilia-irodalom (Valerius Maximus, Gellius) és a szaktudományos próza (Seneca Naturales quaestionese és id. Plinius Naturalis historiája) képezi. Az alprojekt eddigi eredményei egy tanulmánykötetben (Wissen en miniature. Theorie und Epistemologie der Anekdote. Harrassowitz Verlag, 2021) és egy monográfiában (M. Grandl: Ciceroniana. Zur anekdotischen Strategie in Ciceros rhetoriktheoretischen und philosophischen Schriften. Harrassowitz Verlag, 2022) láttak napvilágot, részeként a főprojekt eredményeit közlő sorozat (Episteme in Bewegung. Beiträge zu einer transdisziplinären Wissensgeschichte) ez idáig megjelent harminchárom kötetének, melyeknek java része már online is elérhető Open Access hozzáféréssel. 4 1 Az esemény leírása és programja itt olvasható:
Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 2024
According to the preface, Pliny's Natural History belongs to the genre of historia, of which subj... more According to the preface, Pliny's Natural History belongs to the genre of historia, of which subject is the nature. At the same time, the preface offers other genre classifications as well: encyclios paideia, thaesaurus. Pliny himself points out the novelty of his work: Libros naturalis historiae […] novicium opus (praef. 1.). Regarding Pliny's peculiar concept of nature, in terms of the genre and literary history, Natural History can be interpreted as a borderline case.
The tragic myth of Marsyas challenging Apollo was eternalized in Ovid's wonderful works (Fasti, M... more The tragic myth of Marsyas challenging Apollo was eternalized in Ovid's wonderful works (Fasti, Metamorphoses). To this day, the ar chetypical Ovidian story has attracted the attention of Hungarian lite rature. The essay proceeds from the interpretation of the original narrative, which has become an unavoidable point of reference for contemporary Hungarian works. These texts enter into intertextual dialogue with each other not only because of the similar topic. It is the meaningfulness of the body, the body as a textual representational strategy that becomes the common point which joins these texts into the discourse about the body. This approach from the side of corpore al narratology invites a reading of Gergely Péterfy's The Stuffed Barbarian, which can be interpreted as the most special rewriting of the Marsyas narrative.
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, 2023
Természet-történet-írás 57 1. Téma és műfaj Plinius tehát a latin nyelvű irodalom történetében új... more Természet-történet-írás 57 1. Téma és műfaj Plinius tehát a latin nyelvű irodalom történetében újdonságként (novicium) aposztrofált opus műfaját historiaként, történetírásként határozza meg-vagyis a római prózairodalom paradigmájaként, amelynek a korabeli elvárásairól mind ő, mind az ifjabb Plinius határozott kijelentéseket tesz. Az ifjabb Plinius 6. 16. epistulájában, amely éppen a nagybátyja halálát örökíti meg a történetíró Tacitus kérésére, a következőt írja: Equidem beatos puto, quibus deorum munere datum est aut facere scribenda aut scribere legenda, beatissimos vero quibus utrumque. (6. 16. 1-3.) Mindenesetre boldognak azokat gondolom, akiket az istenek vagy azzal ajándékoztak meg, hogy a tetteik feljegyzésre érdemesek, vagy azzal, hogy a feljegyzéseik olvasásra érdemesek, a legboldogabbaknak pedig azokat, akiknek mindkettő megadatott. Facere scribenda és scribere legenda-szentenciózus összegzése ez a történetírás tárgyának és feladatának: példa értékű tettek emlékezetének a megalkotása, illetve fenntartása. Olyan mű, mint az idősebb Plinius történeti munkája-A fine Aufidii Bassi-, amelyről ő maga így ír a Naturalis historia praefatiójában: Vos quidem omnes, patrem, te fratremque, diximus opere iusto, temporum nostrorum historiam orsi a fine Aufidii (praef. 20.) Egyébként rólatok-atyádról, rólad és a bátyádról egyaránt-már megírtam egy hagyományos munkát, amely korunk történetét beszéli el onnan kezdve, ahol az Aufidius <Bassus> végződik.
This paper focuses on the history of literary translation of the poetry of Horace, Virgil and cat... more This paper focuses on the history of literary translation of the poetry of Horace, Virgil and catullus in Hungary. After a brief overview of the translation history of antique classics, three aspects are explored: the volume composition and the paratext; Kerényi Károly's circle and the literary neoclassicism of the 1930s; and a contemporary paradigm of antique translations: literary translation as a form of intertextuality. In this regard, the paper aims to capture the early signs of intertextual translation in the poetry of gyöngyösi István, Berzsenyi Dániel, BaBits Mihály and radnóti Miklós. Finally, it recontextualizes the Calvus-poems from KoVács András Ferenc as a recent application of intertextual translation.
kívüli modern színházi, illetve az irodalom és a színház teréből kilépő kortárs recepcióról lásd ... more kívüli modern színházi, illetve az irodalom és a színház teréből kilépő kortárs recepcióról lásd Antigone on the Contemporary World Stage, eds.
Literary self is an essential component of Pliny's self-representation. Pliny's literary self-por... more Literary self is an essential component of Pliny's self-representation. Pliny's literary self-portrait is shaped the way he wants it to be by a diverse set of literary techniques utilized in the letters. My paper explores the questions formulated in the letters that thematize the selection and composition of text, and the answers given to them (not necessarily in the form of assertive sentences). This interpretation is not independent from the self-representative character of the letters, yet, it exceeds it on the premise that another dimension may be opened to the understanding of the letters, which points towards the development of the literary and artistic taste of the first century, and its directions.
A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásá... more A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásából az oroszlánról (8, 41–58). Az elemzés ezt a 17 fejezetnyi narratív egységet elhelyezi az enciklopédia zoológiai tárgyú könyveinek, majd a 8. könyvnek a struktúrájában, megállapítja és értelmezi a leírás narratív sajátosságait. Mindezt tágabb összefüggésbe helyezve összeveti a téma legfontosabb előzményével, Aristotelés leírásaival az oroszlánról, illetve kitekint a legfontosabb recepciójára, Ailianos oroszlán-narratíváira. Az irodalmi kontextus mellett fontos szempont a filozófiai háttér: az ember és a természet többi élőlényének viszonyáról kialakított, alapvetően a sztoikus filozófiában gyökerező, a racionalitás-irracionalitás oppozíciójára épített álláspont. Mindennek ismeretében történik meg Plinius oroszlán-narratívájának, valamint az elemzésbe bevont analógiák alapján zoológiájának elhelyezése az antik zoológiai irodalom palettáján.
A korinthosi bronz az ókor legértékesebb ötvözete volt. Hírének fenntartásában meghatározó szerep... more A korinthosi bronz az ókor legértékesebb ötvözete volt. Hírének fenntartásában meghatározó szerepet játszott a keletkezését elbeszélő anekdota. A tanulmány számba veszi e történet valamennyi előadását. Másrészt párhuzamba állítja a Naturalis Historiában található egyéb történetekkel, amelyek szintén különleges anyagok keletkezésérôl szólnak.Ennek eredményeként kísérletet tesz a történet formálódásának rekonstruálására, műfajának meghatározására anekdotaként, valamint Plinius anekdotikus elbeszélésmódjának jellemzésére.
Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 2018
The article offers a comparative analysis of Ovid's stories of Narcissus and Pygma-lion. The anal... more The article offers a comparative analysis of Ovid's stories of Narcissus and Pygma-lion. The analysis highlights the intertextual link between the two narratives, and uses it as the basis for comparison, focusing on the single aspect: who creates what, and how. The paper concludes that what is at stake in the two texts at a fundamental level can be found in the sphere of aesthetics.
Miraculum. A csodák szerepe és jelentősége az európai kultúrtörténetben. Hereditas Graeco-Latinitatis VII., 2018
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 MARÓTH MIKLÓS: A csoda Aristotelés Poétikájában 9 BAJNOK DÁNIEL: Terata ... more TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 MARÓTH MIKLÓS: A csoda Aristotelés Poétikájában 9 BAJNOK DÁNIEL: Terata rhétorika. "Csodák" az attikai szónoklásban 17 NÉMETH GYÖRGY: Vasevő egerek 30 HAMVAS ENDRE ÁDÁM: Az isteni Zósimos: A kiválóságról, avagy a vizek megalkotásáról. Első gyakorlat 41 GRADVOHL EDINA: Egy folyékony "csodaszer" 59 SCHILLER VERA: A világot rendbe hozó csodák a görögrómai vallásgyakorlatban 68 TAKÁCS LÁSZLÓ: A csoda (miraculum) a korai császárkor irodalomkritikájában 79 CZEROVSZKI MARIANN: "Omnia iam fient, fieri quae posse negabam". Az adynaton Ovidius száműzetési elégiáiban 89 GESZTELYI TAMÁS: Opera mirabilia az Idősebb Pliniusnál 103 DARAB ÁGNES: Az élővilág csodálatos élete. A delfinmateria 113 NAGYILLÉS JÁNOS: "a superis demissa putant." Lucanus és a csoda 132 CSÍZY KATALIN: Iulianus életének csodás eseményei 144 ÓBIS HAJNALKA: "Fiunt ergo etiam nunc multa miracula". Csoda, nyilvánosság, emlékezet Augustinusnál 156 BOROS ISTVÁN: A csoda "új teremtés". Adalék a csoda teológiai értelmezéséhez Nyssai Szent Gergely nyomán 169 PATAKI ELVIRA: A kettészelt köpenyen túl: Szent Márton ruhacsodái és a szövet poétikája Venantius Fortunatus eposzában 178 M. NAGY ILONA -BÉNYEI ÁGNES: A keresztény miraculum leírásának középkori latin kifejezései és magyar recepciójuk (az Árpád-házi Szent Margitra vonatkozó források alapján) 218 SIMON LAJOS ZOLTÁN: Édenkertleírások a neolatin költészetben 246 LÁZÁR ISTVÁN DÁVID: A csodák szerepe Szántó (Arator) István írásaiban 265 SESZTÁK ISTVÁN: A csoda kérdése a katolikus teológiában 275 FÖLDVÁRI KATALIN: "…Ihme niemand zu helffen gewust" Toposzok és a csodák igazolása osztrák mirákulumos könyvekben 282 IVANCSÓ ISTVÁN: A "Krisztus-eseménynek" mint emberi szemmel a legnagyobb csodának megjelenítése a görög katolikus egyház liturgikus szövegeiben 298 A KÖTET SZERZŐI 315 113
2022. november 25-26-án a berlini Freie Universitäten nemzetközi workshopra került sor 'Extra-Ord... more 2022. november 25-26-án a berlini Freie Universitäten nemzetközi workshopra került sor 'Extra-Ordinary Knowledge'-Epistemic Forms of Representation in Roman Nature and Science Writing címmel. 1 Az esemény szervezője a Deutsche Forschungsgemeinschaft által 2012-ben elindított 'Episteme in Bewegung. Wissenstransfer von der Alten Welt bis in die Frühe Neuzeit' kutatási program 2 számos alprojektjének egyike volt, a Teilprojekt 'Die Anekdote als Medium des Wissenstransfers'. 3 A Melanie Möller és Matthias Grandl vezetésével működő alprojekt kutatási programja a latin nyelvű antik irodalom anekdotaként leírható mikronarratíváinak kisebb részben műfajtörténeti, kitüntetetten episztemológiai szempontú vizsgálata: az anekdota mint tudástranszfer. A vizsgálat alapját jelentő szövegkorpuszt a római levélirodalom (Cicero, Horatius, Seneca és ifjabb Plinius), a mirabilia-irodalom (Valerius Maximus, Gellius) és a szaktudományos próza (Seneca Naturales quaestionese és id. Plinius Naturalis historiája) képezi. Az alprojekt eddigi eredményei egy tanulmánykötetben (Wissen en miniature. Theorie und Epistemologie der Anekdote. Harrassowitz Verlag, 2021) és egy monográfiában (M. Grandl: Ciceroniana. Zur anekdotischen Strategie in Ciceros rhetoriktheoretischen und philosophischen Schriften. Harrassowitz Verlag, 2022) láttak napvilágot, részeként a főprojekt eredményeit közlő sorozat (Episteme in Bewegung. Beiträge zu einer transdisziplinären Wissensgeschichte) ez idáig megjelent harminchárom kötetének, melyeknek java része már online is elérhető Open Access hozzáféréssel. 4 1 Az esemény leírása és programja itt olvasható:
Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 2024
According to the preface, Pliny's Natural History belongs to the genre of historia, of which subj... more According to the preface, Pliny's Natural History belongs to the genre of historia, of which subject is the nature. At the same time, the preface offers other genre classifications as well: encyclios paideia, thaesaurus. Pliny himself points out the novelty of his work: Libros naturalis historiae […] novicium opus (praef. 1.). Regarding Pliny's peculiar concept of nature, in terms of the genre and literary history, Natural History can be interpreted as a borderline case.
The tragic myth of Marsyas challenging Apollo was eternalized in Ovid's wonderful works (Fasti, M... more The tragic myth of Marsyas challenging Apollo was eternalized in Ovid's wonderful works (Fasti, Metamorphoses). To this day, the ar chetypical Ovidian story has attracted the attention of Hungarian lite rature. The essay proceeds from the interpretation of the original narrative, which has become an unavoidable point of reference for contemporary Hungarian works. These texts enter into intertextual dialogue with each other not only because of the similar topic. It is the meaningfulness of the body, the body as a textual representational strategy that becomes the common point which joins these texts into the discourse about the body. This approach from the side of corpore al narratology invites a reading of Gergely Péterfy's The Stuffed Barbarian, which can be interpreted as the most special rewriting of the Marsyas narrative.
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, 2023
Természet-történet-írás 57 1. Téma és műfaj Plinius tehát a latin nyelvű irodalom történetében új... more Természet-történet-írás 57 1. Téma és műfaj Plinius tehát a latin nyelvű irodalom történetében újdonságként (novicium) aposztrofált opus műfaját historiaként, történetírásként határozza meg-vagyis a római prózairodalom paradigmájaként, amelynek a korabeli elvárásairól mind ő, mind az ifjabb Plinius határozott kijelentéseket tesz. Az ifjabb Plinius 6. 16. epistulájában, amely éppen a nagybátyja halálát örökíti meg a történetíró Tacitus kérésére, a következőt írja: Equidem beatos puto, quibus deorum munere datum est aut facere scribenda aut scribere legenda, beatissimos vero quibus utrumque. (6. 16. 1-3.) Mindenesetre boldognak azokat gondolom, akiket az istenek vagy azzal ajándékoztak meg, hogy a tetteik feljegyzésre érdemesek, vagy azzal, hogy a feljegyzéseik olvasásra érdemesek, a legboldogabbaknak pedig azokat, akiknek mindkettő megadatott. Facere scribenda és scribere legenda-szentenciózus összegzése ez a történetírás tárgyának és feladatának: példa értékű tettek emlékezetének a megalkotása, illetve fenntartása. Olyan mű, mint az idősebb Plinius történeti munkája-A fine Aufidii Bassi-, amelyről ő maga így ír a Naturalis historia praefatiójában: Vos quidem omnes, patrem, te fratremque, diximus opere iusto, temporum nostrorum historiam orsi a fine Aufidii (praef. 20.) Egyébként rólatok-atyádról, rólad és a bátyádról egyaránt-már megírtam egy hagyományos munkát, amely korunk történetét beszéli el onnan kezdve, ahol az Aufidius <Bassus> végződik.
This paper focuses on the history of literary translation of the poetry of Horace, Virgil and cat... more This paper focuses on the history of literary translation of the poetry of Horace, Virgil and catullus in Hungary. After a brief overview of the translation history of antique classics, three aspects are explored: the volume composition and the paratext; Kerényi Károly's circle and the literary neoclassicism of the 1930s; and a contemporary paradigm of antique translations: literary translation as a form of intertextuality. In this regard, the paper aims to capture the early signs of intertextual translation in the poetry of gyöngyösi István, Berzsenyi Dániel, BaBits Mihály and radnóti Miklós. Finally, it recontextualizes the Calvus-poems from KoVács András Ferenc as a recent application of intertextual translation.
kívüli modern színházi, illetve az irodalom és a színház teréből kilépő kortárs recepcióról lásd ... more kívüli modern színházi, illetve az irodalom és a színház teréből kilépő kortárs recepcióról lásd Antigone on the Contemporary World Stage, eds.
Literary self is an essential component of Pliny's self-representation. Pliny's literary self-por... more Literary self is an essential component of Pliny's self-representation. Pliny's literary self-portrait is shaped the way he wants it to be by a diverse set of literary techniques utilized in the letters. My paper explores the questions formulated in the letters that thematize the selection and composition of text, and the answers given to them (not necessarily in the form of assertive sentences). This interpretation is not independent from the self-representative character of the letters, yet, it exceeds it on the premise that another dimension may be opened to the understanding of the letters, which points towards the development of the literary and artistic taste of the first century, and its directions.
A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásá... more A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásából az oroszlánról (8, 41–58). Az elemzés ezt a 17 fejezetnyi narratív egységet elhelyezi az enciklopédia zoológiai tárgyú könyveinek, majd a 8. könyvnek a struktúrájában, megállapítja és értelmezi a leírás narratív sajátosságait. Mindezt tágabb összefüggésbe helyezve összeveti a téma legfontosabb előzményével, Aristotelés leírásaival az oroszlánról, illetve kitekint a legfontosabb recepciójára, Ailianos oroszlán-narratíváira. Az irodalmi kontextus mellett fontos szempont a filozófiai háttér: az ember és a természet többi élőlényének viszonyáról kialakított, alapvetően a sztoikus filozófiában gyökerező, a racionalitás-irracionalitás oppozíciójára épített álláspont. Mindennek ismeretében történik meg Plinius oroszlán-narratívájának, valamint az elemzésbe bevont analógiák alapján zoológiájának elhelyezése az antik zoológiai irodalom palettáján.
A korinthosi bronz az ókor legértékesebb ötvözete volt. Hírének fenntartásában meghatározó szerep... more A korinthosi bronz az ókor legértékesebb ötvözete volt. Hírének fenntartásában meghatározó szerepet játszott a keletkezését elbeszélő anekdota. A tanulmány számba veszi e történet valamennyi előadását. Másrészt párhuzamba állítja a Naturalis Historiában található egyéb történetekkel, amelyek szintén különleges anyagok keletkezésérôl szólnak.Ennek eredményeként kísérletet tesz a történet formálódásának rekonstruálására, műfajának meghatározására anekdotaként, valamint Plinius anekdotikus elbeszélésmódjának jellemzésére.
Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 2018
The article offers a comparative analysis of Ovid's stories of Narcissus and Pygma-lion. The anal... more The article offers a comparative analysis of Ovid's stories of Narcissus and Pygma-lion. The analysis highlights the intertextual link between the two narratives, and uses it as the basis for comparison, focusing on the single aspect: who creates what, and how. The paper concludes that what is at stake in the two texts at a fundamental level can be found in the sphere of aesthetics.
Miraculum. A csodák szerepe és jelentősége az európai kultúrtörténetben. Hereditas Graeco-Latinitatis VII., 2018
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 MARÓTH MIKLÓS: A csoda Aristotelés Poétikájában 9 BAJNOK DÁNIEL: Terata ... more TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 MARÓTH MIKLÓS: A csoda Aristotelés Poétikájában 9 BAJNOK DÁNIEL: Terata rhétorika. "Csodák" az attikai szónoklásban 17 NÉMETH GYÖRGY: Vasevő egerek 30 HAMVAS ENDRE ÁDÁM: Az isteni Zósimos: A kiválóságról, avagy a vizek megalkotásáról. Első gyakorlat 41 GRADVOHL EDINA: Egy folyékony "csodaszer" 59 SCHILLER VERA: A világot rendbe hozó csodák a görögrómai vallásgyakorlatban 68 TAKÁCS LÁSZLÓ: A csoda (miraculum) a korai császárkor irodalomkritikájában 79 CZEROVSZKI MARIANN: "Omnia iam fient, fieri quae posse negabam". Az adynaton Ovidius száműzetési elégiáiban 89 GESZTELYI TAMÁS: Opera mirabilia az Idősebb Pliniusnál 103 DARAB ÁGNES: Az élővilág csodálatos élete. A delfinmateria 113 NAGYILLÉS JÁNOS: "a superis demissa putant." Lucanus és a csoda 132 CSÍZY KATALIN: Iulianus életének csodás eseményei 144 ÓBIS HAJNALKA: "Fiunt ergo etiam nunc multa miracula". Csoda, nyilvánosság, emlékezet Augustinusnál 156 BOROS ISTVÁN: A csoda "új teremtés". Adalék a csoda teológiai értelmezéséhez Nyssai Szent Gergely nyomán 169 PATAKI ELVIRA: A kettészelt köpenyen túl: Szent Márton ruhacsodái és a szövet poétikája Venantius Fortunatus eposzában 178 M. NAGY ILONA -BÉNYEI ÁGNES: A keresztény miraculum leírásának középkori latin kifejezései és magyar recepciójuk (az Árpád-házi Szent Margitra vonatkozó források alapján) 218 SIMON LAJOS ZOLTÁN: Édenkertleírások a neolatin költészetben 246 LÁZÁR ISTVÁN DÁVID: A csodák szerepe Szántó (Arator) István írásaiban 265 SESZTÁK ISTVÁN: A csoda kérdése a katolikus teológiában 275 FÖLDVÁRI KATALIN: "…Ihme niemand zu helffen gewust" Toposzok és a csodák igazolása osztrák mirákulumos könyvekben 282 IVANCSÓ ISTVÁN: A "Krisztus-eseménynek" mint emberi szemmel a legnagyobb csodának megjelenítése a görög katolikus egyház liturgikus szövegeiben 298 A KÖTET SZERZŐI 315 113
Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat ado... more Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat adott a korunkat talán leginkább megszólító római költő életműve előtti tisztelgésre. Budapesten 2017 novemberében került sor az Ovidius 2000 című konferenciára, amelyen a jelen kötet alapul. A négy egységbe foglalt tizenhat tanulmány Ovidius életművének ma legizgalmasabbnak látszó összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei a főműnek tekintett Metamorphoses poétikájával és modern világirodalmi visszhangjaival, az életmű hangsúlyosan római (Ars amatoria, Fasti) és nem római (Tristia, Ibis) tereivel, az elégia műfaji lehetőségeinek sokoldalú ovidiusi kiaknázásával (Heroides, Fasti, Tristia), végül pedig a költő sokrétű hazai befogadástörténetével foglalkoznak. Az itt sorakozó írások fényében úgy tűnik, a 21. század eleji olvasónak a római költő művei azokról a szférák közötti, megszilárdíthatatlan, átmeneti terekről adnak hírt, amelyek emberi és állati, művi és természeti, valóságos és illuzórikus, vagy éppen férfi és női, római és nem római, nyilvános és privát világok között húzódnak.
a gyógyászati könyvek (az úgynevezett medicina Plinii) kivonatolásáról és felhasználásáról az ant... more a gyógyászati könyvek (az úgynevezett medicina Plinii) kivonatolásáról és felhasználásáról az antikvitás utáni századokban: doody 2010, 135-152.
A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi kultúrában, a teológiában, az irodalomban, a műv... more A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi kultúrában, a teológiában, az irodalomban, a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett az embernek az őt körülvevő világgal kialakított kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi ábrázolások sokasága tanúsítja a zoomorf és olykor szörnyszerű ábrázolásokban az emberi fantázia gazdagságát. A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező Állatszimbólumtár megjelentetésével eddig adós volt a magyar könyvkiadás. A kötet szócikkei az antik és a bibliai hagyományra épülő európai tradíciókból kiindulva az ennek szerves részét képező magyar művelődésre és népi kultúrára helyezik a hangsúlyt. A művelődéstörténet e sajátos területe és a szimbólumok évezredes története iránt érdeklődő olvasó és kutató az A-tól Z-ig sorrendbe állított 122 valós és képzeletbeli állat szimbolikus jelentésváltozatait követheti nyomon az olvasmányosan informatív, de a források jelölésével a további kutatások számára is hasznos szócikkekben.
Uploads
Papers by Ágnes Darab
A kötet szerzői betűrendben: Acél Zsolt, Bényei Tamás, Csehy Zoltán, Czerovszki Mariann, Darab Ágnes, Déri Balázs, Dobos Barna, Ferenczi Attila, Gloviczki Zoltán, Hajdu Péter, Korompay Eszter, Pártay Kata, Polgár Anikó, Rung Ádám, Szikora Patricia, Tamás Ábel.
Szerkesztette: Krupp József, a szerkesztésben közreműködött: Kárpáti Bernadett.