Download the full version of the ebook at

https://ebookgate.com

How New Humans Are Made Cells and Embryos

Twins and Chimeras Left and Right Mind Self
Soul Sex and Schizophrenia 1st Edition
Charles E. Boklage
https://ebookgate.com/product/how-new-humans-are-
made-cells-and-embryos-twins-and-chimeras-left-
and-right-mind-self-soul-sex-and-
schizophrenia-1st-edition-charles-e-boklage/

Explore and download more ebook at https://ebookgate.com

 Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.

The Broken Compass How Left and Right Lost Their Meaning
1st Edition Peter Hitchens

https://ebookgate.com/product/the-broken-compass-how-left-and-right-
lost-their-meaning-1st-edition-peter-hitchens/

ebookgate.com

Porphyry To Gaurus on how embryos are ensouled and On what

is in our power James Wilberding

https://ebookgate.com/product/porphyry-to-gaurus-on-how-embryos-are-
ensouled-and-on-what-is-in-our-power-james-wilberding/

ebookgate.com

Protesting Culture and Economics in Western Europe New

Cleavages in Left and Right Politics 1st Edition Swen
Hutter
https://ebookgate.com/product/protesting-culture-and-economics-in-
western-europe-new-cleavages-in-left-and-right-politics-1st-edition-
swen-hutter/
ebookgate.com

Handbook of manufacturing processes how products

components and materials are made 1st ed Edition Bralla

https://ebookgate.com/product/handbook-of-manufacturing-processes-how-
products-components-and-materials-are-made-1st-ed-edition-bralla/

ebookgate.com
The Left the Right and the Jews W D Rubinstein

https://ebookgate.com/product/the-left-the-right-and-the-jews-w-d-
rubinstein/

ebookgate.com

The Trillion Dollar Conspiracy How the New World Order Man
Made Diseases and Zombie Banks Are Destroying America 1st
Edition Jim Marrs
https://ebookgate.com/product/the-trillion-dollar-conspiracy-how-the-
new-world-order-man-made-diseases-and-zombie-banks-are-destroying-
america-1st-edition-jim-marrs/
ebookgate.com

Breakfast Cereals and How They Are Made Raw Materials

Processing and Production 3rd Edition Alicia A. Perdon
(Editor)
https://ebookgate.com/product/breakfast-cereals-and-how-they-are-made-
raw-materials-processing-and-production-3rd-edition-alicia-a-perdon-
editor/
ebookgate.com

When Left Moves Right The Decline of the Left and the Rise
of the Populist Right in Postcommunist Europe 1st Edition
Maria Snegovaya
https://ebookgate.com/product/when-left-moves-right-the-decline-of-
the-left-and-the-rise-of-the-populist-right-in-postcommunist-
europe-1st-edition-maria-snegovaya/
ebookgate.com

The Left The Right and The State Llewellyn H. Rockwell Jr.

https://ebookgate.com/product/the-left-the-right-and-the-state-
llewellyn-h-rockwell-jr/

ebookgate.com
 How
New Humans
Are Made
This page intentionally left blank
 How
New Humans
Are Made
Cells and Embryos, Twins and Chimeras,
Left and Right, Mind/Self\Soul,
Sex, and Schizophrenia

Charles E. Boklage
East Carolina University, USA

World Scientific
NEW JERSEY • LONDON • SINGAPORE • BEIJING • SHANGHAI • HONG KONG • TA I P E I • CHENNAI
Published by
World Scientific Publishing Co. Pte. Ltd.
5 Toh Tuck Link, Singapore 596224
USA office 27 Warren Street, Suite 401-402, Hackensack, NJ 07601
UK office 57 Shelton Street, Covent Garden, London WC2H 9HE

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

Boklage, Charles E.
How new humans are made : cells and embryos, twins and chimeras, left and
right, mind/self/soul, sex, and schizophrenia / Charles E. Boklage.
p. ; cm.
Includes bibliographical references and index.
ISBN-13: 978-981-283-513-0 (pbk. : alk. paper)
ISBN-10: 981-283-513-X (pbk. : alk. paper)
1. Embryology, Human. 2. Twins. 3. Schizophrenia--Genetic aspects. 4. Human genetics. I. Title.
[DNLM: 1. Reproduction--physiology. 2. Functional Laterality. 3. Schizophrenia.
WQ 205 B686h 2009]
QM601.B64 2009
612.6'4--dc22
2009049302

British Library Cataloguing-in-Publication Data

A catalogue record for this book is available from the British Library.

Copyright © 2010 by World Scientific Publishing Co. Pte. Ltd.

All rights reserved. This book, or parts thereof, may not be reproduced in any form or by any means,
electronic or mechanical, including photocopying, recording or any information storage and retrieval
system now known or to be invented, without written permission from the Publisher.

For photocopying of material in this volume, please pay a copying fee through the Copyright
Clearance Center, Inc., 222 Rosewood Drive, Danvers, MA 01923, USA. In this case permission to
photocopy is not required from the publisher.

Typeset by Stallion Press

Email: enquiries@stallionpress.com

Printed in Singapore.
 For the twins and chimeras and their parents and sibs and offspring
who have asked me to help them know how they became how they are;
for all my teachers and my students and everyone who wanted to help;

to open eyes, to open minds, and may their kind increase.

This page intentionally left blank
Foreword

“When even the brightest mind in our world has been

trained up from childhood in a superstition of any kind,
it will never be possible for that mind, in its maturity,
to examine sincerely, dispassionately, and conscientiously
any evidence or any circumstance which shall seem
to cast a doubt upon the validity of that superstition.
I doubt if I could do it myself.”
Mark Twain

There are few other examples in the history of Medicine that are such a blend
of myths, superstition, and unfounded beliefs as is to be found in the history of
twin studies. It might be hard to believe that for many centuries it was “accepted”
that twins are a result of some divine punishment for sexual misconduct, either
in the form of superfecundation (from different partners) or as a consequence of
female movements during coitus at the time of conception.

Only well within the last two centuries has it become clear that twins have
a unique and fascinating embryonic development, quite different from that of
singletons. Still, there few other examples in Medicine where doctrinaire views
turned into what is usually considered “common knowledge” among students
and teachers of early embryonic development. Admittedly, our ability to look
at these early stages of human life in singletons, as well as in twins, is extremely
limited. However, our understanding of this blurred scientific void is becoming
clearer owing to two relatively new areas of scholarship. One is examining human
gametes and zygotes in vitro during the application of assisted reproductive
technology, and the second is inferential genetic research. The latter is the
background from which Prof. Charles E. Boklage developed into one of the most
prominent scholars in twin research.

My ways with Charles crossed in the past owing to our mutual interest in
the development of twins. Charles emerged as an expert on twinning during his

vii
viii How New Humans Are Made

long and remarkable scientific career until his present position at East Carolina
University in Greenville, North Carolina. Prof. Boklage has his primary and
secondary specialties in behavioral and developmental genetics and neurosciences
and biostatistics, respectively, whereas his keen interest in research is directed to
reproduction and embryonic development, where the process of twinning has
naturally a central position.

The innovative ideas of Prof. Boklage are in every way avant garde, pushing
the boundaries of what is considered the “common knowledge” in the presently
“accepted” theories of the twinning process. As in decorative art, being avant-
garde is the hallmark of open-mindedness. One might agree with Charles’
opinions, one might not, but none can avoid his fresh ideas and remain impartial
to his scientific perspective of the early stages of human development. This
monograph entitled How New Humans are Made is further example of Charles’
pure, unbiased, open-minded, avant-garde scientific endeavor.

Isaac Blickstein, MD
The Hadassah-Hebrew University School of Medicine
Jerusalem, Israel
Chairman of the Working Party on
Multiple Birth of the International Society of Twin Studies
and the Research Committee on Multiple Pregnancies
of the World Association of Perinatal Medicine
Acknowledgments

The author is grateful for support for various parts of this work from the National
Institute for Child Health and Human Development, grant number R01-HD-
22507, the National Human Genome Research Institute Center for Inherited
Disease Research at Johns Hopkins University grant number N01-HG-65403,
and the Children’s Miracle Network.

ix
This page intentionally left blank
There was something undifferentiated and yet complete,
which existed before heaven and earth.
Soundless and formless,
it depends on nothing and does not change.
It operates everywhere and is free from danger.
It may be considered the mother of the universe.
I do not know its name; I call it Tao.
(Tao-te Ching 25)

Tao is its own source, its own root.

Before heaven and earth existed
it was there, firm from ancient times.
It gave spirituality to the spirits and gods;
it gave birth to heaven and to earth.
(Chuang Tzu 6)

xi
This page intentionally left blank
Contents

Foreword vii
Acknowledgments ix

Introduction 1

Chapter One 12
Orientation

Chapter Two 37
Human, by [Cellular & Developmental] Definition:
Emergence: of Mind, of Self, of Soul, of Person

Chapter Three 64
Genetic Twin Studies of Schizophrenia: Mind/Brain Asymmetry,
Multifactorial Inheritance and Epigenetic Variation

Chapter Four 94
Reviewing/Reciting The Orthodoxy

Chapter Five 105

On The Zygosity of Twins

Chapter Six 119

Most Twins are Not Twins

Chapter Seven 129

Natural History and Epidemiology of Twins and Twinning

Chapter Eight 168

the Chorion, the Amnion and the Vertebrate Body Plan

xiii
xiv How New Humans Are Made

Chapter Nine 191

Each of Us was Once a Single Cell … or Two: Meiosis, Gametogenesis,
Syngamy, Embryogenesis…

Chapter Ten 233

Getting to the Bottom of Creation’s Best Trick: How Human
Lives Begin

Chapter Eleven 252

Timing Is Everything

Chapter Twelve 261

Twins and Handedness and [Illusions of ] Mirror-Imaging

Chapter Thirteen 278

Twins and Malformations

Chapter Fourteen 289

Twins and Teeth and (the Realities of ) Mirror-Imaging

Chapter Fifteen 306

The Oddest of Couples: Boy-Girl Twins

Chapter Sixteen 318

The Weinberg Tautology and The Lingering Perfume of Red Herring

Chapter Seventeen 341

Twinning and Spontaneous Chimerism

Chapter Eighteen 368

Finding the Right Answer is Much Easier: After Finding
the Right Question

Chapter Nineteen 389

Normal Embryogenesis of Left and Right, and Twins and Chimeras
 Contents xv

Epilogue 407
The Logic of DNA Genotyping and Forensic Implications
of Chimerism

Summary 415

Bibliography 421

Glossary 430

Index 485
Introduction

A human Self, a human Person, is — first and last — a biological thing.

A human person is a living system, a supersystem of many different tissue
subsystems, which are themselves supersystems of many different cell systems,
and the human self system is a subsystem of numerous levels of organization up
to and beyond its species. You may imagine a human self or person to be also, or
instead, some sort of psychological entity, or a philosophical entity, or a moral
entity, or even (a container for) a sacred and immortal something or other.

None of those ways of seeing a human person can have any demonstrable
reality before or after, or independent of in any other dimension, the biological,
cellular entity. The business of being or becoming human can never be
understood at any of those levels or from any other viewpoint without an
understanding of the structures and functions of the cellular substrates of Life
and of Mind.

Everything about human life is cellular in origin and in execution, in the

same ways with all other kinds of life we have ever been able to know about. It
has beginnings and middles and ends that are like those of all other kinds of life.
That is sacred enough.

I became interested in the genetics of schizophrenia [a disorder, as far as we

know, entirely peculiar to the human] when I was at or near its most usual age of
onset and a close family member was given that diagnosis. The diagnosis was in
error; it went away when they made him stay for a while where no amphetamines
were available. But I did not learn about amphetamine psychosis until a good little
while later. I did already know that some smart people believed schizophrenia
to be genetic, and that my ways of thinking had never been exactly entirely
“normal” (as I erroneously supposed that those of most other people were), nor
were those of most of my family — so I wanted to know more about this thing.
I take some comfort in supposing that I have managed to avoid a lot of trouble


 How New Humans Are Made

in my life by knowing things. That could perhaps be an illusion, or a delusion,

but it has worked for me; it is my story, and I am sticking to it.

The twin-study approach was very popular in human genetics at that time, as
it has been widely considered a very powerful approach to learning the genetic
bases of traits like schizophrenia. Schizophrenia definitely “runs in families,” but
it does not follow any known simple pattern of genetic transmission. And that
is exactly the sort of thing for which the genetic twin study has been considered
most useful. More than 40 years later, we still do not know exactly how that works
(neither for schizophrenia nor for any of the other disorders that are distributed
over the human population more or less the same way schizophrenia is).

About 1973, while I was brushing up to lead a discussion-group kind of

seminar for the psychology department at Kansas State University, studying a
book about Irv Gottesman’s and Jerry Shields’s then-recently-published still-
definitive genetic twin study of schizophrenia of all time, my wife looked over my
shoulder at the case history I was reading and asked: “Why do they tell you that
guy is lefthanded?” I didn’t know. I went to the index and looked up everything
the authors had to say about handedness. Most of it was in one paragraph not
quite three inches long, but that paragraph spread out before me an enthralling
puzzle that I have worked on until it now seems to have very few if any pieces
missing. I am now reasonably certain that I know what the picture is and can
defend my belief.

Briefly, at the primitive level of my understanding at that time, I found an

important relationship between twinning and the asymmetry of brain function
development, about the asymmetries of brain function in handedness and in
schizophrenia. I set out to move myself closer to understanding all of that and
preferably to bring the world along with me if I could cause it to work out that
way. The question soon enough became “Where do left and right come from in
human development?” and I thought I saw a way to approach the question, using
twins in a completely different way from any way they had ever been studied
before.

The story at the time was that twins have an excess of lefthandedness, and
identical” monozygotic twins because
that the excess is concentrated among the “identical
each monozygotic pair must arise from the “splitting” of a single embryo.
Somehow a group of cells that “should” make a single embryo must be separated
into two subsets that will go on to build two embryos. This was expected to
 Introduction 

disturb the asymmetries of forming their embryos to the extent that the split
interrupted the building of asymmetries of structure and function that were
already underway.

When Mangold and Spemann tied newt embryos in half, back in the
1920s, if they did it just so, they sometimes caused a single newt embryo
to develop into twins, and sometimes one of the twins grew its internal
organs left-right reversed from the normal configuration. Many people
decided that splitting, like that, was a good way to explain the cellular
origins of monozygotic twinning and the twin excess of lefthandedness
all at once, and it quickly became the standard understanding.

I am not certain that I have ever understood “nature abhors a vacuum” except
in the light of how uneasy most humans become at the prospect of having to
admit to a complete absence of understanding, and how avidly they will grasp at
any prospect of relieving that discomfort.

“Fraternal” dizygotic twins, on the other hand, have been understood

(according to the common knowledge, as if it were a matter of fact without need
of any further consideration) to have arisen from “double ovulation” — the more-
or-less simultaneous release of two egg cells from two separate, independent,
parallel ovulations, from two unrelated follicles that need not even be in the
same ovary or the same ovulatory cycle. The symmetries and asymmetries of
their embryonic development are therefore not disturbed, have no reason ever
to be disturbed, and therefore dizygotic twins can be expected to be exactly
representative of development among the embryos and fetuses of the single-born
remainder of the population.

So, my idea was about as straightforward as anything ever is in the study

of human development: By studying the differences between monozygotic
twins with their odd embryogenesis, and all the normal, everyday singletons
like the rest of us, I should be able to learn something about how the “normal”
embryogenic processes work by studying how the people who turn out differently
get that way. The “rest of us” could be represented perfectly by dizygotic twins,
serving as experimental controls for any possible difference that might be due to
some aspect/s of simply physically being twins…, such as sharing the space and
resources of a womb.
 How New Humans Are Made

As it turned out, as things went forward, my results, time after time, every
time, from the very beginning, from every angle from which I could find a way to
question it, told me that the old stories were all wrong. I also began to learn how
severely limited are the powers of fact and truth on the one side, against false but
comfortable common knowledge on the other.

Arguably, the first “big” thing I did was to collect handedness data from
a large sample of twins and their families. With the very substantial help of
our National Organization of Mothers of Twins Clubs, I gathered 773 usable
three-generation twin families, with handedness data on over 10,000 people.
[I got over 800 responses from 500 questionnaires I sent to their annual meeting
that year — I have never seen or heard of any 160% questionnaire efficiency
before or since.] It is true that twins are more often lefthanded or ambidextrous
than are general population singletons. It is not true that it has anything to do
with the circumstances of twin pregnancy. It has nothing to do with which twin
spends more time “on top” in the uterus, or with anything we understand about
how a pregnancy turns out to be twins. It is not true that monozygotic twins
account for all or even most of the difference. Monozygotic twins do not in fact
have any higher frequency of lefthandedness than the dizygotic twins have.

Nothing about twinning itself causes nonrighthandedness, and I know this

because the single born siblings of the twins in these families also include more
lefthanders than the singleton population, statistically no different from the
frequency among the twins.

The parents of the twins have a higher frequency of lefthandedness than their
own siblings (the aunts and uncles of the twins) who are not themselves parents
of twins.

So … twins do not get their excess lefthandedness from anything about the
biology of becoming twins or anything about just physically being twins. They
inherit their excess lefthandedness from their parents, and so do their singleborn
siblings. Each lefthanded parent (mother or father equally) increases the chance
of lefthandedness among their children by a factor of about 1.5 (children of
one lefthanded parent and one righthander are about half-again as likely to be
lefthanded as the children of two righthanders). Families with both mother
and father lefthanded have about 2.25 (=1.5 × 1.5) times as many lefthanded
children as two righthanded parents have.
Another random document with
no related content on Scribd:
 E szobában egy szálas, feketébe öltözött úr fogadta, kezében egy
irománycsomóval.
– Fiatal ember, hogy hivják önt?
– Csongor Bélának.
– Tudja-e, hogy hol van?
– Nem tudom.
– Ismer-e engemet?
– Nem ismerem.
– Sohasem is látott?
– Nem tudom.
– Mért nem tudja?
– Nem vagyok benne bizonyos.
– Mi hozza e tekintetben zavarba?
– Az arca – uraságod arca oly ismerős.
– Talán hasonlítok valakihez, a kit ön ismer?
– Valakihez, a kit én nem ismerek.
– Csakugyan úgy van. Hasonlítok valakihez. Maradjunk meg e
mellett. Ön tehát nem tudja, hol van, ehhez képest nem is tudhatja,
miért van itt. Az első nem fontos, az utóbbit meg fogja tudni. Önt
nem mindig hivták Csongor Bélának?
– Nem. Eredeti nevem Gerber Adalbert.
– Mért vette fel ön új nevét?
– Engem felvett egy új haza, én felvettem ez új hazát új nevem
által.
 – Nem lett volna-e ön ép az a fia e hazának, ha nem veszi is föl e
nevet?
– Kétségkivül, az lettem volna.
– És mért cserélte fel ön mégis apja nevét idegennel?
– Óh uram, a csatlós gazdája, a lovag is hölgye szineit veszi föl. A
minek az ember a szivét odaadta, azzal kérkedni is szeret. Nem elég
valaminek lenni, látszani is kell annak! Ez csekély dolog nemzeteknél,
melyek gazdagok, nagyok és szabadok, s adhatnak másnak is a
fölöslegökből. De fiává lenni egy hazának, a mely szegény, kicsiny és
rab, nem titkos szerelemmel kell, hanem nyilván, példaképen. A ki
kész vagyok e hazáért mindenemet odaadni, exisztenciámat,
életemet: ne adnám atyámtól reám maradt nevemet, mikor belátom,
hogy minden ily névvel e hazának erkölcsi tőkéje, lételének föltétele,
igazainak ereje gyarapszik? Úgy érzem, hogy a kik szükség nélkül
vonakodnak idegen hangzásu nevöket ilyképen fölcserélni, csak
félszivvel szeretik boldogtalan hazájokat.
– Önnek ez érzelmeiben nem sokan osztoznak.
– Most, e sötét időben. Az emberek ilyet nagy meggyőződésből
ritkábban kezdenek. Ellenben példából, divatból igen könnyen
megcselekesznek. Az ilyen dolog azért sürübben fordul elő a
szerencse napjaiban, mint a szomorú időben.
– Végre is a név nem tesz ki semmit.
– Semmit, azt nem lehet mondani, semmi irányban sem. Mert ha
a haza egy nagy és hű fia neve bármely hangzásu is, azért az a hű
és nagy fiú sem kevésbbé hű, sem kevésbbé nagy nem lesz.
Legfölebb a neve lesz alkalmatlanabb a magyar ajknak, mintha jó
magyar név volna. Hanem a hazának nem csupa nagy fia van s ha
hűtelen nincsen is, de százezrek hűsége forgalmon kivül van, hogy
úgy mondjam. Szóval, próbára nem kerül. Mint polgárok a
sokaságban élnek, mozognak és halnak el. Nevök csak a fejfán kerül
nagyobb nyilvánosság elé. E százezrek, e tömegek bélyege, ismérve,
minősítése az a név, a melyen egymást szólítják, egymásról
beszélnek, a mely szerint ismeretlenek, idegenek őket osztályozzák.
Hogy ne volna a hazafira nézve fontos és kivánatos dolog, hogy
minden magyar szívnek, minden magyar elmének, minden magyar
léleknek az a név, melyre – ha mondják – megfordul; melynek
becsületét őrzi, szeplőtlenségét védi; melynek leirásával magát
kötelezi; melyet, ha kiválik a tömegből – a közszeretetnek, a
maradéknak örök emlékezetül átad, az a név jelölje és hirdesse a
fajt, mely szülte őt a maga dicsőségére, halhatatlansága
osztályosának. Nekem úgy tetszik, mert nagy nemzetek sorsa
mutatja a legnagyobbak mulandóságát is: nekem úgy tetszik, hogy
minden egyes ember, a ki idegen hangzásu nevét fölcseréli
magyarral, e nemzet fennállásának idejét egy-egy generációval
megtoldotta. Gondolja meg az érzést, melyet ez a tudat az
embernek ád!
Az úr, a ki Bélát ekkép examinálta, mintha kissé elgondolkozott
volna e beszéden. Csakhamar azonban folytatta kérdéseit.
– Nem találja ön különösnek, hogy ezt a szokást más nemzetek
körében nem lehet így kifejlődve feltalálni?
– Különösnek épen nem, de jellemzőnek igen, jellemzőnek a
magyar fajra nézve, mely vonz, mint a mágnes. De csak a jó ércet
vonzza, a vasat. Van más becses érc is a világon, de ezzel a
legbecsesebb tulajdonsággal nem bír.
– És arra nem gondolt soha, hogy a névcserével vesztenie is
lehetne?
– Mit?
– Először is régi hazáját.
– Hazát nem veszíthet az ember, ép oly kevéssé mint szülőt. A ki
egyszer a haza fogalmát felvette tudalmába, az ott meg is tartja
mindhalálig, ha szeretete tárgya lett a haza. Én Magyarországot
tanultam meg szeretni mint hazámat, más hazám nincsen.
 – Jó, tehát más értéket.
– Semmiről sem tudok.
– Ime, itt van egy végrendelet másolata. A végrendelkező az ön
régi nevét viseli. Vagyonát a legnagyobb bolondnak hagyta. Itt van
egy beadvány az ön nevében is, mely szerint a hagyaték Gerber
Adalbertet és Idát illeti, mert a vagyon atyjuk vagyona volt.
Béla izgatottan hallgatta a beszélőt s egy pillantást vetett a
felmutatott okiratokra. A Viknyédy viszontagságaiban osztozott levél
volt az egyik, melyet nyilván Varhonyai juttatott e helyre, a másik
Ergerberger Flórián végrendelete volt, a mely Ernesztina kisasszony
kezéből került ide.
– De hiszen ezek felségfolyamodványok! – mond Béla
meglepetve s kétkedve tekintve arra az urra, a kivel beszélgetését
folytatta.
– Azok!
– De hisz akkor én –
– Ön minden körülmények közt velem beszélget, nem tudja hol s
nem tudja kivel, ne engedje magát megzavarni, legyen tovább is oly
őszinte, mint eddig volt.
– De mégis –
– Semmi nem változott! – mond a magas termetű, feketébe
öltözött úr. – Ön mint Gerber Adalbert követelheti az örökséget, mint
Csongor Béla nehézségeket találhat.
– Oh istenem, hiszen itt, ebben a dologban szó sincs rólam. Itt
csak testvéremről lesz szó s reménylem, az a törvény útján hozzá is
fog jutni ahhoz, a mihez joga van.
– És ön?
 – Ha régi nevemen volnék s a vagyonhoz e név megtartása volna
kötve, megtartanám régi nevemet s a vagyont, melylyel becses
szolgálatokat tehetnék a hazának. Ma meg van uj nevem és azt se
vagyonért, se állásért el nem cserélem.
– Itt van egy másik iromány. Alapszabályai a bolondok
társaságának. E társaságnak ön elnöke volt.
– Az voltam.
– Mi e társaság célja?
– Meg van az alapszabályok második szakaszában.
– «Második szakasz: a társaság célja Magyarország
megmagyarosítása.» – És semmi más célja nem volt?
– Nem volt.
– De hiszen ön e miatt van fogságban.
– Egyelőre még úgy látszik ez is bűn.
– És kik e társulat tagjai?
– Fiatal emberek, mint én.
– Nem tartja ön természetesnek, ha az emberek kétkednek
abban, hogy néhány fiatal ember józanul célul tűzhette ki magának
azt a nagy munkát, a mely itt körül irva van s ha ehhez képest
gyanakodnak, gondolván, hogy a társaságnak nyilván más titkos
céljai is vannak.
– Természetesnek épen nem, de lehetőnek, mert természetesnek
a föladatot tartom, a melyet magunknak célul kitűztünk.
– És ma is komolyan gondol rá?
– Ma is!
– Miért nevezték magokat bolondoknak?
 – Mert mindenki, a ki az eszmétől áthatva nincs, mint mi,
könnyen ábrándnak, bolondságnak tartja s e cím veszélytelen is.
– És egymásközt bolondoknak nevezték egymást?
– Csak tréfaképen.
– S ön volt nyilván mint elnök –
– A legnagyobb bolond.
– Lám, lám, mond a sugár termetü, fekete ruhás úr a jóságos
mosoly egy nemével, mily különösen talál ez a cím a – testamentom
szavaival.
Béla megdöbbenve nézett a gazdájára s lassan mondá: Az igaz!
Azután egy neme az izgalomnak fogta el.
– Uram – így szólt – én valóban nem tudom e beszélgetés célját,
nem is merek magamnak a helyről, a hol vagyok, számot adni; de
valamely különös érzés fog el e pillanatban. Mi sokan vagyunk, egy
új nemzedék tagjai, a kik csöndesen készülünk egy küszöbön álló kor
munkáira. Számot vetettünk hazánk helyzetével és kiosztottuk a
munkát. A lezajlott mult emberei még itt vannak, övék leend a nagy
föladat, hogy a hazát magának vissza adják, nem haddal, nem
erőszakkal, nem vérrel, nem vassal, a mely ismét csak egy jövendő
nemzedék jobbjainak és munkaerejének föláldozásával volna
lehetséges, hanem békés, méltányos egyezkedéssel, becsületes
alkuval. Ha ez meglesz, akkor az öregek lassan lassan elvonulnak és
nekünk adják át a tért. Kitünő tehetségek, nemes ambiciók, kincset
érő munkaerők nevelkednek a mi szerény körünkben, hogy az
öregek bölcseségére rátegyék fiatal erejöket s a mit azok alkottak,
ők tovább építsék s a nemzet és király találkozásából alkotott művet
a nemzetnek megifjítása, számban és vagyonban meggyarapítása,
nemzeti irányban való kifejlesztése által örök időknek átadják. Ezek a
mi álmaink, ezek a mi reményeink, ezek a bolondok bolondságai,
melyek egy életen át köteleznek bennünket. Ezt fogja közülünk
képviselni az, a ki a kormány, az, a ki a törvényhozás tagja lesz;
tőlünk vesz parancsot a tudós, a tanár, a ki közülünk kikerül és a
bolondok társaságának tagjai működni fognak a társadalom minden
rétegében és egymásnak számot adnak működésük eredményéről. E
társaságnak, hogy vérnél és vasnál jobban hódítson, becsesebb
diadalokkal emelje fel a nemzetet, ma már csak a fejedelem és nép
őszinte békekötésére van szüksége és arra, hogy vagyont teremtsen
magának. Ha az elsőt elvégezik a bölcsek, a második játék lesz a
«bolondoknak». Csak békét, csak békét, csak békét!
– Békét! A mit összeesküvésekkel tesznek lehetetlenné!
– Mihelyest szabadság van, nincs összeesküvés. A kit nem
kötöznek meg, az nem kapálózik. A ki szabadon beszélhet, az nem
gondolkozik titkon. A ki fogva nincs, nem gondol szökésre és a kinek
megadják jogait, annak nincs arra szüksége, hogy visszalopni akarja
azokat. A szabadság, a hűség, a jólét, a béke! És a nemzeti
dicsőség, az örök élet.
És Béla térdre ereszkedett.
– Fiatal ember – mond a sugár termetű fekete ruhás úr, – rövid
időközben ugyanazokat hallom attól, a kit nemzete a haza bölcsének
mond s attól, a kit társai a legnagyobb bolondnak neveznek. Keljen
fel. Ön szabad. Menjen haza, gyüjtse össze társait és munkáljanak a
nemzet jóvoltán. Istentől remélem, rövid időn a nemzet is elmondja
magáról, hogy szabad. A végrendelet végrehajtása e végrendelet
értelmében fog teljesíttetni. A vagyonról a legnagyobb bolond fog
rendelkezni. Isten önnel…
Béla kábultan hagyta el a fényes szobát.
Másnap elláttatott a szükségesekkel, harmadnapra otthon volt,
Ida és Viknyédy karjai közt.
 BEFEJEZÉS.

Pipiske a katasztrófából, melybe a viszonyok sodorták volt, egy

súlyos betegségen át gázolt vissza az életbe. Viknyédy, a ki a Duna
hullámaiból kimentette, hiven virrasztott a szerencsétlen leány
betegsége felett s ünnepet ült, midőn a veszedelem lemult róla. Bár
maga sem volt a kis korcsmában, a szerelem leleményessé tette s
gyöngéd udvarlásával kellemessé, sőt édessé tudta tenni Pipiske
rekonvaleszcenciája napjait. A tél enyhén kezdődött. A Rákos ligete
bokrainak védelme alatt kiváncsi virágocskák első álmukból
felébredve kidugták fejöket. Viknyédy a kiváncsiakat fölkereste s
csokorba kötözte. S egyszer, mikor nem talált ilyen virágot, csak apró
csipkés füveket szedegetett, s ezekkel kötötte bokrétába egy
meghervadt szegfűcsokrocskát. Pipiske, mikor ezt átvette, mélyen
elpirult, Viknyédy pedig a pirulásért hálából megcsókolta a szép lány
kezét.
Ez mind a rákosuti korcsmaházban történt, a hol Pipiske egy kis
szobát kapott, Viknyédy pedig egy másik szobában egy zugot. De
milyen királyi idő volt az ennek az ép lelkű fiatal embernek! Úgy
tetszett neki, hogy most éli fiatalsága aranyos napjait.
 Igy találta őket Béla, mikor fogságából hazatért. Roppant
ölelésekkel, roppant sok csókkal fogadták őt, hanem beszélni nem
tudtak. Mintha valami megmondani valójok lett volna, a mit azonban
nem mertek megmondani. Szerencsére Bélának nagy gondja volt, a
mely miatt csakhamar el is hagyta őket. Hogy mi, azt nem mondotta
meg.
Mi tudjuk. Atyját akarta fölkeresni, fölhozni a napvilágra, az
életre, gyermekei közé. Tudta is már a módját, hogy hogyan. Eszébe
jutott a hangyák országútja a falon, s eszébe jutott a hangyás ember
az Olzingerből. Az Olzinger korcsmájabeli hangyák az ő apja hangyái.
Ott van a kulcsa annak, hogy miképen férjen szerencsétlen atyjához.
Odament tehát s napokig leste, várta, míg a hangyabarát végre
megjelent, megkopogtatta a földet. Az apró fekete sereg kitódult a
lyukakból, emberünk sót hintett nekik, meg cukrot, aztán valamely
fehér lisztfélével beporozta a kicsi postásokat.
Igen, ez a jel arra, hogy valami átadni való van, a hangyás ember
ott lenn a föld alatt megjelen egy bizonyos helyen s átveszi, a mit
adnak neki.
Béla benső izgalommal tette jobbját a hangyakedvelő vállára.
– Uram, csak ketten vagyunk itt, lehet önnel beszélni bizalmasan,
vagy máshova menjünk?
– Mit akar ön? – feleli a másik elhárítólag. – Nekem nincs önnel
mit beszélnem.
– Nyugodjék meg, nem vagyok rendőr.
A hangyás felugrott.
– Ön láthatja – folytatá Béla, – hogy ismerem önt; de ismétlem,
tőlem nincs oka tartani. Én egy szolgálatot kérek öntől.
A hangyás visszaült helyére.
 – Hogy teljesen nyugodt legyen, megmondhatom önnek, hogy
tudom, mért van itt, tudom, mi célból idézte ki s mi végre hintette be
hangyáit. Én voltam oda lenn! Láttam azt a hangyabolyt, jártam a
helyiségekben, a hova önök a holmit szállítják. De ha önöknek
vesztét akarnám, akkor nem jöttem volna egyedül ide, hanem
emberekkel, a kik önt elfognák.
– Mit akar hát tőlem?
– Hirt arról az öregről, a ki oda lent van.
– Mit akar vele?
– Fel akarom hozni a napvilágra.
A tolvaj megrázta fejét.
– Nincs önnek arra hatalma.
– Van!
– Szeretném ismerni.
– Fia vagyok e boldogtalannak! – mondja Béla, ki már alig tudta
magát az ideges sirástól megtartóztatni s egy pillanatra az asztalra
borult, hogy magához térjen. Azután folytatá:
– Fia vagyok, rég elvesztettem szegényt, most jöttem nyomára!
Senki sem született oly megátalkodottnak, hogy ez a dolog szívéhez
ne férkőzzék, ön sem, és ön ma, mikor átadni valója lesz az öregnek,
elvisz magával engem hozzá.
– Az lehetetlen.
– Kényszeríteni fogom.
– Nem lehetséges.
– Nyomukra viszem a rendőrséget!
– Gyermekség! ön jót kér tőlem és fenyeget!
 – Igaz, bocsásson meg, de úgy fel vagyok indulva –
– Látom, azért hallgasson rám. Én már hetek óta nem voltam
oda lent, de ma csakugyan én is lemegyek, de nem egyedül. Ha ön
fenyegetésével arra kényszerít bennünket, hogy magunkkal vigyük,
mi igen szivesen levisszük, de – ön onnan nem fog többé
visszajönni!
– Oh gonoszság! Ez nem jutott eszembe!
– Gondoljon ki mást. Én, ha lehet, szivesen teszek önnek
valamely szolgálatot. Gondoljon ki mást.
– De mit! Istenem, de mit?
– Irjon az öregnek levelet.
– Átadja neki?
– Átadom.
– Ha a szívembe látna, bizonyosan átadná!
– Csak tolvaj vagyok, de azért ember vagyok. Át fogom adni, át
fogom adni az ön levelét.

Másnap ugyanott találkozott a két ember.

Béla kinos nyugtalansággal foglalt mellette helyet.
A tolvaj zsebébe nyult s odaadta a fiatal embernek – saját
levelét.
– Hogyan – mond Béla, – hisz ez az én levelem!
– Az!
– Nos? Ön nem adta át?
 – Nem adtam át.
– Mért nem adta át?
– Nem lehetett.
– Ön nem volt odalenn?
– Ott voltam.
– Beszéljen az ég szerelmére! Társai eltiltották? Nem volt
alkalma? Vagy mást gondolt? Szóljon, mondja.
– Egyik sem ebből.
– Hát mi, beszéljen, kérem.
– Az öreg – meghalt.
– Meghalt! s Béla rémülten felállott. Azután két kezét a tolvaj
vállára tette.
– Ember, te megcsalsz engemet! – kiáltá fojtott hangon.
A tolvaj megfogta acélos kézzel Béla két kezét s levette válláról.
Aztán maga is felállt s így szólt:
– Az isten elvette vagyonomat, elvette feleségemet, elvette
gyermekemet és nyomorra vetett, a nyomor a bűnre vitt.
Százszorozódjék meg nyomorom és bűnöm, ha eszembe jut valaha,
hogy egy szerető gyermek szívével gyötrelmes játékot üzzek. Ott van
eltemetve a hangyabolyban, a melyet őrizett…
Béla, kinek e szókra a szemei megteltek könynyel, megrázta a
tolvaj kezét s fuldokolva mondá:
– Hiszek önnek, köszönöm!
S ezzel kitántorgott Olzinger vendéglőjéből.
 Tavasz felé járt az idő, a nap ragyogott, a kedélyek ragyogtak, a
természet ébredett, a szabadság ideje hasadni kezdett, az ajkon dal,
a szemekben kedv, a kitárt ablakon nyiló virág, az utcákon hangos
nép: élet, pezsgés, tarkaság volt mindenütt…
Hát még abban a szobában, a hol egy párocska szerelmesen
egymáshoz simulva hallgatja az utcák zsongását…
Hát még abban a kocsiban, a mely az utcán tovarobog s tova
szállit egy másik párt, a mely saját szíve dobogásától nem hallja az
utczák zaját.
És a párt, a mely a szobában enyeleg, a csengetyű éles szava
zavarja meg.
A kis szőke fejű asszonyka felugrik és kisiet beereszteni, a ki
kopog. Istenem nemcsak az ajtón, a szívén is beereszti, olyan
boldog.
De bezzeg eláll a szive, mikor előtte állanak a jövevények: Pipiske
egy szép barna úr karján.
– Nini Pipiske kisasszony!
– Nini, Klemmi kisasszony!
– Én Celesztin urat keresem!
– Itthon van ő is.
– Hogyan, ő!
– Igen, a férjem!
– Jesszus! Ez meg Viknyédy Géza, a vőlegényem.
A sok felkiáltásra Celesztin úr is kijött.
Hogy hogyan borultak egymásra, hogy sírtak, hogy nevettek,
hogy csüggtek most egymás ajkán, most egymás nyakán, mind a
négyen, a kik viszontagságaikért boldogsággal jutalmaztattak: azt
már minek mondanám hosszasan tovább?
Itt, a hol boldogságban uszva hagyhatom őket, legkönnyebben
bucsuzom el tőlök örökre s azt hiszem olvasóim, közül is mindazok, a
kik – mint én – megszerették történetem ez igénytelen alakjait…
… S így vége van a történetemnek. De ha az ajk elhallgat is, a
munka meg nem áll. A fiatal munkás nemzedék ideje elérkezett, itt
van. Isten áldása legyen szándékjokon, siker a lábuk nyomában,
hogy éljen és virágozzék a nemzet s szüljön magának
megszámlálhatatlan időkön által új meg új nemzedéket, áldozni az
igaz oltáron, az ő oltárukon!
 Lábjegyzetek.
1) E regény eredetileg a «Budapesti Hirlap» 1881-iki
évfolyamában jelent meg.
 TARTALOM.

RÁKOSI JENŐ. Irta Mikszáth Kálmán V

A LEGNAGYOBB BOLOND.
Előszó 3
I. Pipiske kisasszony 5
II. Persze Celesztin úr 20
III. Egy haldokló ember 32
IV. A testamentom 49
V. Két bolond 60
VI. Politika 70
VII. A gyermekekért 79
VIII. A medvehajtó levele 91
IX. A vámnál 100
X. Persze Celesztinéknél 114
XI. Két zsandár és egy medve 126
XII. Frajlain Pipiske 135
XIII. A tűkör előtt 142
XIV. A hogy az isten intézkedik 153
XV. Pipiske nyomra akad 162
XVI. Két fiatal ember beszélget 173
XVII. Az Olzingerban 188
XVIII. A fogolytársak 199
XIX. A medvehajcsár viszontagságai 209
XX. Viknyédy futása 220
 XXI. A kis szőke leány 231
XXII. A kormányzó úr bálján 246
XXIII. Két lámpa a sötét éjszakában 260
XXIV. Ifjabb és idősb Czahradnicsek Vendel
266
XXV. Pipiske és Elemér gróf 273
XXVI. A bolondok 289
XXVII. Ismét kopogás 301
XXVIII. A hangyás ember 307
XXIX. A hogy az isten intézkedik 314
XXX. Egy test a vízben 330
XXXI. Ernesztina kisasszony 338
XXXII. Elemér és Béla 344
XXXIII. A legnagyobb bolond 349
Befejezés 358
 KÉPJEGYZÉK.

1. Rákosi Jenő arcképe II

2. – A nevem Persze Celesztin 21
3. Gondolkoznia volt min 27
4. Néhai Ergerberger Flórián háza 52
5. A szinész 73
6. Alakja kissé zömök 75
7. – Eh, két hét alatt a szeretőm lesz 152
8. Az Olzingerban 191
9. A hangyás ember 198
10. Celesztin ránézett emberére 203
11. Parasztruhát vett 212
12. Merev szeme a lámpa fényébe van
veszve 260
13. Czahradnicsek jó kedvvel ballagott
hazafelé 266
14. – Harangok zúgását hallom 286
15. Felragad egy kis kézi lámpát 312
16. Ráborúlt a fiatal emberre 333
17. A három fiatal ember némán evezett
tovább 334
 Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

IX ami gyűjteményünkbe a mi gyűjteményünkbe

16 Jó uram! «Jó uram!
19 Keserú Keserű
20 sűsübben sűrübben
20 ailg fordult alig fordult
22 kisassszonynak kisasszonynak
75 «kissé,« «kissé,»
82 »Adjunkt «Adjunkt
84 «pane főnök.« «pane főnök.»
89 »Avanti «Avanti
122 – És Persze És Persze
129 nyírfához lánkolva nyírfához láncolva
141 «Fräulein Pipischke» «Fräulein Pipischke«
251 öbbi színésztársaim többi színésztársaim
264 vell fogózkodnia kell fogózkodnia
264 iszonynyal nézkén iszonynyal nézvén
306 A padló – A padló
322 Már nem – Már nem
332 Itt vagyunk – Itt vagyunk
335 Benee egész Bence egész
336 Vigyázzatok – Vigyázzatok
343 Úgy? – Úgy?
354 magtartanám megtartanám
362 mondá; mondá:
 *** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A LEGNAGYOBB
BOLOND: REGÉNY ***

Updated editions will replace the previous one—the old editions will
be renamed.

Creating the works from print editions not protected by U.S.

copyright law means that no one owns a United States copyright in
these works, so the Foundation (and you!) can copy and distribute it
in the United States without permission and without paying
copyright royalties. Special rules, set forth in the General Terms of
Use part of this license, apply to copying and distributing Project
Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™
concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
and may not be used if you charge for an eBook, except by following
the terms of the trademark license, including paying royalties for use
of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything
for copies of this eBook, complying with the trademark license is
very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as
creation of derivative works, reports, performances and research.
Project Gutenberg eBooks may be modified and printed and given
away—you may do practically ANYTHING in the United States with
eBooks not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject
to the trademark license, especially commercial redistribution.

START: FULL LICENSE

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
 PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK

To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free

distribution of electronic works, by using or distributing this work (or
any other work associated in any way with the phrase “Project
Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full
Project Gutenberg™ License available with this file or online at
www.gutenberg.org/license.

Section 1. General Terms of Use and

Redistributing Project Gutenberg™
electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™
electronic work, you indicate that you have read, understand, agree
to and accept all the terms of this license and intellectual property
(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
the terms of this agreement, you must cease using and return or
destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your
possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be
bound by the terms of this agreement, you may obtain a refund
from the person or entity to whom you paid the fee as set forth in
paragraph 1.E.8.

1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be

used on or associated in any way with an electronic work by people
who agree to be bound by the terms of this agreement. There are a
few things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic
works even without complying with the full terms of this agreement.
See paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with
Project Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this
agreement and help preserve free future access to Project
Gutenberg™ electronic works. See paragraph 1.E below.
1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the
Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the
collection of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the
individual works in the collection are in the public domain in the
United States. If an individual work is unprotected by copyright law
in the United States and you are located in the United States, we do
not claim a right to prevent you from copying, distributing,
performing, displaying or creating derivative works based on the
work as long as all references to Project Gutenberg are removed. Of
course, we hope that you will support the Project Gutenberg™
mission of promoting free access to electronic works by freely
sharing Project Gutenberg™ works in compliance with the terms of
this agreement for keeping the Project Gutenberg™ name associated
with the work. You can easily comply with the terms of this
agreement by keeping this work in the same format with its attached
full Project Gutenberg™ License when you share it without charge
with others.

1.D. The copyright laws of the place where you are located also
govern what you can do with this work. Copyright laws in most
countries are in a constant state of change. If you are outside the
United States, check the laws of your country in addition to the
terms of this agreement before downloading, copying, displaying,
performing, distributing or creating derivative works based on this
work or any other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes
no representations concerning the copyright status of any work in
any country other than the United States.

1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:

1.E.1. The following sentence, with active links to, or other

immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must
appear prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™
work (any work on which the phrase “Project Gutenberg” appears,
or with which the phrase “Project Gutenberg” is associated) is
accessed, displayed, performed, viewed, copied or distributed:
 This eBook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this eBook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.

1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is derived

from texts not protected by U.S. copyright law (does not contain a
notice indicating that it is posted with permission of the copyright
holder), the work can be copied and distributed to anyone in the
United States without paying any fees or charges. If you are
redistributing or providing access to a work with the phrase “Project
Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must
comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through
1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the Project
Gutenberg™ trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.

1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted

with the permission of the copyright holder, your use and distribution
must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works posted
with the permission of the copyright holder found at the beginning
of this work.

1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project

Gutenberg™ License terms from this work, or any files containing a
part of this work or any other work associated with Project
Gutenberg™.

1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this

electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1
with active links or immediate access to the full terms of the Project
Gutenberg™ License.

1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form,
including any word processing or hypertext form. However, if you
provide access to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work
in a format other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in
the official version posted on the official Project Gutenberg™ website
(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or
expense to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or
a means of obtaining a copy upon request, of the work in its original
“Plain Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must
include the full Project Gutenberg™ License as specified in
paragraph 1.E.1.

1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,

performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works
unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.

1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing

access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works
provided that:

• You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive
from the use of Project Gutenberg™ works calculated using the
method you already use to calculate your applicable taxes. The
fee is owed to the owner of the Project Gutenberg™ trademark,
but he has agreed to donate royalties under this paragraph to
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty
payments must be paid within 60 days following each date on
which you prepare (or are legally required to prepare) your
periodic tax returns. Royalty payments should be clearly marked
as such and sent to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation at the address specified in Section 4, “Information
 about donations to the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation.”

• You provide a full refund of any money paid by a user who

notifies you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt
that s/he does not agree to the terms of the full Project
Gutenberg™ License. You must require such a user to return or
destroy all copies of the works possessed in a physical medium
and discontinue all use of and all access to other copies of
Project Gutenberg™ works.

• You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of

any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in
the electronic work is discovered and reported to you within 90
days of receipt of the work.

• You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg™ works.

1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg™

electronic work or group of works on different terms than are set
forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set
forth in Section 3 below.

1.F.

1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend

considerable effort to identify, do copyright research on, transcribe
and proofread works not protected by U.S. copyright law in creating
the Project Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project
Gutenberg™ electronic works, and the medium on which they may
be stored, may contain “Defects,” such as, but not limited to,
incomplete, inaccurate or corrupt data, transcription errors, a
copyright or other intellectual property infringement, a defective or
damaged disk or other medium, a computer virus, or computer
codes that damage or cannot be read by your equipment.

1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for

the “Right of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3,
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the
Project Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a
Project Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim
all liability to you for damages, costs and expenses, including legal
fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR
NEGLIGENCE, STRICT LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR
BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE PROVIDED IN PARAGRAPH
1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE TRADEMARK
OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL
NOT BE LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT,
CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF
YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.

1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you

discover a defect in this electronic work within 90 days of receiving
it, you can receive a refund of the money (if any) you paid for it by
sending a written explanation to the person you received the work
from. If you received the work on a physical medium, you must
return the medium with your written explanation. The person or
entity that provided you with the defective work may elect to provide
a replacement copy in lieu of a refund. If you received the work
electronically, the person or entity providing it to you may choose to
give you a second opportunity to receive the work electronically in
lieu of a refund. If the second copy is also defective, you may
demand a refund in writing without further opportunities to fix the
problem.

1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO
OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED,
INCLUDING BUT NOT LIMITED TO WARRANTIES OF
MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.

1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied

warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted
by the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
provision of this agreement shall not void the remaining provisions.

1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation,

the trademark owner, any agent or employee of the Foundation,
anyone providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in
accordance with this agreement, and any volunteers associated with
the production, promotion and distribution of Project Gutenberg™
electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
including legal fees, that arise directly or indirectly from any of the
following which you do or cause to occur: (a) distribution of this or
any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or
additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any
Defect you cause.

Section 2. Information about the Mission

of Project Gutenberg™
Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of
electronic works in formats readable by the widest variety of
computers including obsolete, old, middle-aged and new computers.
It exists because of the efforts of hundreds of volunteers and
donations from people in all walks of life.

Volunteers and financial support to provide volunteers with the

assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s
goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will