Bakonysárkány

Bakonysárkány
Községháza
Bakonysárkány címere Bakonysárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Bakai Zsolt (független)
Irányítószám	2861
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	949 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	68,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 18° 05′ 57″47.448519444444, 18.099161111111
Bakonysárkány Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bakonysárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonysárkány (németül Schargan) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

Komárom-Esztergom vármegye déli részén, Fejér vármegye határán, Kisbértől 9 kilométerre délkeletre, Mórtól 12 kilométerre északnyugatra, a Bakony és a Vértes hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik.

Megközelítése

Győr és Székesfehérvár felől egyaránt a 81-es főúton közelíthető meg, melynek régi nyomvonala át is haladt a település központján, de az 1960-as években végrehajtott korszerűsítése és nyomvonal-korrekciója óta elkerüli a belterületet. A régi nyomvonal Kisbér központjától továbbra is használatban maradt, 8207-es útszámozással, de folytatása a központtól délre már csak önkormányzati út, illetve egy részét el is bontották. Érinti a községet az Aka-Ácsteszér felé vezető 8227-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a településen a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal halad át, melynek állomása is van itt, Bakonysárkány vasútállomás a falu központjának déli részén, a 8227-es út vasúti keresztezésének déli oldalán.

Természeti adottságok

A település átlagosan 200 méteres tengerszint feletti magasságú dombhátakon, részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patakvölgyek a Concó- illetve a Gaja-patak felé, de megfelelő vízbázis híján vízellátását csak az 1980-as években épített ivóvíz távvezeték biztosítja, amely tatabányai karsztvizet szállít a településre.

Felszínalkotó kőzetei között homokkő, agyagmárga, kavics és homok is található. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Éghajlata nedves kontinentális, illetve annak mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz változata. Évi középhőmérséklete 9,6 °C, a csapadék éves átlaga pedig 650 milliméter. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.

Története

A római katolikus templom

A település valószínűleg már a római korban is létezett, mert területe az Arrabonát Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén helyezkedett el. Sárkány falu első fennmaradt említése egy 1247-es oklevélben található, amely szerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. Ő 1287-ben vejének, a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.

1193-tól Csókakő várához tartozó birtokként is említik. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.

Adó-főkönyv részlet

A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely-dűlő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ez egy ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Itt ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely-dűlő helyén terülhetett el. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona, de 1508-ban II. Ulászló Kanizsai Györgynek ajándékozta.

Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták a törökök. A megszállás hosszabb-rövidebb megszakításokkal egészen 1686-ig tartott.

1692-ben megalakult az új nemesi vármegye, és újjászerveződött Fejér vármegye közigazgatása is. A község, amely a középkorban többször is Komárom vármegye része volt, ettől fogva 1950-ig Fejér vármegyéhez tartozott.

A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta, aki {moson}magyaróvári számadótiszt volt. Még ő is lakatlan területként kapta meg, de az általa végrehajtott német betelepítéssel újra benépesült.

A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át a Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került jelenlegi helyére. Ekkor már állt a közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő, a Wágner-ház. E köré építették kis házaikat az új telepesek. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg a falu első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték építeni és 1807-ben szentelték fel.

A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes iskolaépülete.

Közelmúltja és jelene

A faluház

1860-ban megépült az Újszőny (Komárom)–Székesfehérvár vasútvonal. Ez elősegítette Sárkány további fejlődését. 1897-ben felépült a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban új tanácsházát emeltek. 1874-ben az akkori előírásoknak megfelelően új iskolát építettek a régi helyére. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amely 1929-ben készült el, s azóta is többször korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dűlőnevek utalnak. A vasút megkönnyítette a fa elszállítását, s ezzel is elősegítette az egyébként szegény falu fellendülését. 350 kataszteri hold termőföld a friss nemességű Vértesy család birtokába került, az akkor már felparcellázott báró Biske-föld jó részét viszont a falusi parasztgazdák szerezték meg. Az 1890-es száraz évek idején sok parasztgazda tönkrement, és közülük földjük elárverezése után nem egy kivándorolt Amerikába, de a 20. század elején többen is visszatértek közülük, és Amerikában szerzett vagyonukból új életet kezdtek.

A község neve elé 1902-ben fűzték a Bakony szót.

A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult: Oltáregylet, Önkéntes Tüzoltó Egylet, Katolikus Legény Egylet stb. A német nemzetiségűek összetartozás-tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbundot.

A második világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a szlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített családokat telepítették le.

A mezőgazdaság átszervezésével Bakonysárkányban is megalakult a termelőszövetkezet.

1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták a falut. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. Népessége 1949-től 1970-ig nőtt, majd a hetvenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egy időben több százan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma is, és a község lakossága elöregedett. A szinte egyenlő távolságra lévő városok (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom) elszívó hatása a mai napig érvényesül. Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság, illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelőszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.

A helyi egészségcentrumban gondoskodnak a lakosság egészségügyi ellátásáról (háziorvos, védőnő, gyógyszertár).

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nochta János (független)
• 1994–1998: Weilandits István (független)
• 1998–2002: Weilandits István (független)
• 2002–2006: Weilandits István (független)
• 2006–2010: Weilandits István (független)
• 2010–2014: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)
• 2019–2024: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)
• 2024– : Bakai Zsolt (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1012	991	956	988	962	963	949
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 8,2% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,9%, református 6,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (25,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, szlovénnek és horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,4% volt római katolikus, 6,2% református, 0,8% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom

A műemlék jellegű templom tervezője és építője ismeretlen. Neiszer József avatta fel 1807-ben. 1954-ben felújították. A jelenleg látható freskók a belső felújítás keretében 1950-53-ban készültek, alkotójuk Jeges Ernő. A templomtorony borítását a "szentév" (1975) alkalmából cserélték ki.

• "Wágner-ház"

A hagyomány szerint ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő hajóvontatók fogatai is.

Különösen szép udvari árkádsora, szobáinak mennyezete és boltíves pincéje. Az árkádsor ma már nem egységes, ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvodának használja, és a szakszerűtlen beépítések következtében eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két vaskaput az 1970-es években lebontották, mert állapotuk romlása miatt életveszélyessé váltak. Egy helyi monda szerint a ház pincéjéből valaha több kilométeres alagút vezetett a szabadba, hogy az itt tartózkodó bakonyi betyárok el tudjanak menekülni az őket üldöző csendőrök elől. (Vö. kisbéri Pokol csárda)

• A környező erdők

A települést erdők veszik körül, amelyek jó lehetőséget biztosítanak az erre járóknak a túrázáshoz.

• A falu házai

Jellegzetesek a falu "sváb" házai, melyeknek udvarát hátul keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor erődszerűen veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon, főleg az ablakok feletti részen díszítették.

• Rendezvények
  • Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál minden év márciusában
  • Nemzetiségi találkozók minden májusban
  • „Sárkányi őrület”-futóverseny minden év szeptemberében
  • Falunap és búcsú minden év augusztus 20-án
  • Bakonysárkányi Ördöglakat Találkozó

Híres emberek

• Itt született Halmos Antal repülőmérnök, közgazdász, író, blogger.

Testvértelepülések

Bogya, Szlovákia Bolgárom, Szlovákia Komandó, Románia

Képtár

• 
  Napközi otthonos óvoda
• 
  Második világháborús emlékmű
• 
  Felújított porta
• 
  Élelmiszerbolt
• 
  A második világháborúban elesett katonák elhagyatott sírjai
• 
  Park (részlet)

Irodalom

• Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960 ?) (kézirat)
• Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat),
• Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.

• Bakonysárkány Önkormányzatának honlapja
• Bakonysárkány iskolájának honlapja