Mogyorósbánya
| Mogyorósbánya | |||
 | |||
| Mogyorósbánya látképe, háttérben az esztergomi bazilikával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Havrancsik Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2535 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 856 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 113,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 36′ 13″47.728060°N 18.603510°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 36′ 13″47.728060°N 18.603510°E | |||
 Mogyorósbánya
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Mogyorósbánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorósbánya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Gerecse északi nyúlványai alatt terül el, Tatabányától és Tatától egyaránt 28–28, Esztergomtól 15, Táttól 5 kilométer távolságra. Közelében található a Kőszikla-hegy.
A településre csak egy öt számjegyű, alsóbbrendű útvonal, a 10-es főútból Táton kiágazó 11 129-es út vezet, de közigazgatási területének legdélebbi részét egy rövid szakaszon megközelíti az 1124-es út is.
Története
[szerkesztés]Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.
Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.
Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hontpázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.
1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a 18. században szlovák telepesek érkeztek a településre.
1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:Dorog szénbányászata) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.
A falu mai nevét 1902-ben kapta.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Rózsahegyi Ferencné (független)[3]
- 1994–1998: Rózsahegyi Ferencné (független)[4]
- 1998–1999: Dániel Miklós (független)[5]
- 1999–2006: Prohászka Tibor György (független)[6]
- 2002–2006: Prohászka Tibor György (független)[7]
- 2006–2010: Havrancsik Tibor (független)[8]
- 2010–2014: Havrancsik Tibor Mihály (független)[9]
- 2014–2019: Havrancsik Tibor Mihály (független)[10]
- 2019–2024: Havrancsik Tibor (független)[11]
- 2024– : Havrancsik Tibor (független)[1]
A településen 1999. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és úgy tűnik, képviselő-testületi választást is) tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, talán önfeloszlatásról dönthetett a korábbi képviselő-testület. A választás részletes adatai a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján nem állapíthatók meg.[6]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 853 | 830 | 832 | 819 | 890 | 863 | 856 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,5% németnek, 0,2% románnak, 13,5% szlováknak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,5%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (21,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% szlováknak, 1,1% németnek, 0,1% cigánynak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,3% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom – A 12. században épült a romanika stílusában, a 18. században átépítették.[14] Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.
- A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
- Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.
- Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, amelyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik, valamint az Országos Kéktúra.
- Brzarar-kastély
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ a b Az 1999. szeptember 19-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Mogyorósbánya Helységnévtár
- ↑ Mogyorósbánya Helységnévtár
- ↑ Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye weboldala. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
További információk
[szerkesztés]
