Czeke Marianne

Czeke Marianne
Született	1873. október 18. Sopron
Elhunyt	1942. január 4. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	könyvtáros, irodalomtörténész, művelődéstörténész
Iskolái	Collège de France (1898–)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Czeke Marianne, szentgyörgyi (Sopron, 1873. október 18. – Budapest, 1942. január 4.) az első magyar könyvtárosnő, Brunszvik Teréz életének kutatója, irodalom- és művelődéstörténész.

Élete

Családja és tanulmányai

Édesapja, Czeke Miklós katonatiszt, édesanyja, Mérey Paulina a 17. században nemességet szerzett család leszármazottja volt. Középiskolai tanulmányait mindvégig kitűnő osztályzatokkal, jeles érettségivel végezte. Huszonhárom évesen nyugat-európai tanulmányútra indult. 1896–1897 folyamán Londonban, 1898-ban Párizsban, a Collège de France-ban képezte tovább magát. A Francia Nemzeti Könyvtárban könyvtári gyakorlatot szerzett. 1905-ben – summa cum laude minősítéssel – bölcsészdoktori, 1906-ban latin–német–francia szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Megtanult latinul, görögül, angolul, franciául és németül.

Pályafutása

Pályáját az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának tanáraként kezdte. 1906 elején Ferenczi Zoltán, az Egyetemi Könyvtár vezetőjének javaslatára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium illetékes bizottsága egyhangú határozattal címzetes könyvtártisztté nevezte ki annak hangsúlyozásával, hogy „figyelembe veszi a folyamodó rendkívüli készültségét és vágyakozását” a könyvtárosi pálya iránt, de „ez esetben nálunk úttörésről, a nőknek új pályára bocsátásáról van szó, s ezért nem elvben, hanem csak erre az egy esetre hozza határozatát”. A következő évig fizetés nélküli, később kinevezett könyvtártisztként dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. A Ferenczit az igazgatói székben követő Pasteiner Ivánnal hamarosan nézeteltérése támadt, ezért 1928-ban áthelyeztette magát az Országos Pedagógiai és Tanügyi Könyvtárba, ahol ennek 1934-es megszűnéséig „mindenesként” dolgozott (a távollévő igazgatót is helyettesítette). Ezután a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának tudományos munkatársa, főkönyvtárosa volt. Innen vonult nyugdíjba 1935-ben.

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és az Egyetemet Végzett Nők Egyesülete egyik alapítójaként jelentős szerepet játszott a magyar nőmozgalomban.

Munkássága

Az Egyetemi Könyvtárban elsősorban címleíróként és bibliográfusként működött. Egyik legfontosabb műve a könyvtár Shakespeare-gyűjteményének katalógusa, amely 1920-ban látott napvilágot. Újkori magyar és egyetemes irodalom- és művelődéstörténettel is foglalkozott. Megírta Brunszvik Teréz életrajzát, kiadta naplóját. Francia és angol nyelvű regényeket fordított, nevéhez fűződik többek között Edgar Rice Burroughs Tarzan visszatér című regényének fordítása.

Művei

Életrajzok, monográfiák, tanulmányok

• Lessing és Shakespeare (egyetemi doktori értekezés ); Athenaeum, Bp., 1905
• Lemouton Emilia Shakespeare összes drámai műveinek első magyar fordítója; Franklin Nyomda, Bp., 1911 (különlenyomat Magyar Shakespeare Tárból)
• Lemeuton Emilia Shakespeare-fordítása (Budapest, 1914)
• Lemouton Emilia Shakespeare-fordítása. 2. r.; Franklin Nyomda, Bp., 1914 (különlenyomat Magyar Shakespeare-Tárból)
• Kazinczy Macbeth-fordítása Bürger után (Magyar Shakespeare Tár, 1919)
• Czeke Marianne–H. Révész Margit: Gróf Brunsvik Teréz élet- és jellemrajza, emlékirata; az emlékiratokat ford. Petrich Béla; Kisdednevelés, Bp., 1926
• Angol külpolitikai módszerek az unió előtti ír történet tükrében; Dunántúl Nyomda, Pécs, 1927
• Montessori-gondolatok gróf Brunszvik Teréz naplójában; Kisdednevelés, Bp., 1931 (különlenyomat)
• Gróf Brunszvik Teréz ősei és oldalági rokonsága; Arany Nyomda, Bp., 1935 (Magyar Női Szemle könyvtára,1.)
• Wilsontól–Rooseveltig. Értekezés a történet és a politika köréből; Arany Nyomda, Bp., 1939 (Magyar Női Szemle könyvtára, 6.)

Szerkesztett kötetek

• Shakespeare-könyvtár; összeáll. Czeke Marianne; Egyetemi Nyomda, Bp., 1920 (A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Könyvtár címjegyzékének mellékletei, 2.) Online
• Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. 1. köt.; szerk., bev. Czeke Marianne; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1938 (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Emlékiratok)

Fordítások

• Walter Raleigh: Shakespeare; ford. Czeke Marianne, átnézte Reichard Piroska, függ. összeáll. Bayer József; Akadémia, Bp., 1909 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata. U. F., 80.)
• Alexandre Dumas: Bragelonne vicomte. A Három testőr trilógia befejező része. 1-6. köt.; ford. Csetényi Erzsi, Czeke Mariann, Lengyel Miklósné; Dante, Bp., 1924, 3 db (Dumas munkái)
• Edgar Rice Burroughs: Tarzan visszatérése; ford. Czeke Marianne; Fővárosi Kiadó, Bp., 1924

Irodalom

Források

• Gráberné Bősze Klára: Czeke Marianne, dr. az első magyar könyvtáros nő (1873–1942). Könyv és Nevelés, 2006. 3. sz. 89–97. o.
• Kenyeres Ágnes: Egy könyvtár hétköznapjai. Budapest, 1985, Szépirodalmi
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2000, Babits. 26. o. ISBN 963-927-216-7
• Vértesy Miklós: Az első magyar könyvtárosnő; in: Könyvtáros, 1972. 2. sz. 87. o.

További irodalom

• Czeke Marianne: Hogyan lettem könyvtáros?; in: Küzdelmek és eredmények. Kilenc kiváló magyar asszony pályatörténete. s.n., Bp., 1938 (Magyar Női Szemle Könyvtára, 5.)
• Lettres de Romain Rolland à Marianne Czeke dans la Bibliothèque de l’Académie des Sciences de Hongrie. Romain Rolland levelei Czeke Mariannehoz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában; sajtó alá rend. Lakatos András, szerk. Sáfrán Györgyi; MTA Könyvtára, Bp., 1966 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei, 48.)
• Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum
• Fabó Edit: Dr. Czeke Marianne – az Egyetemi Könyvtár első könyvtárosnője; in: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei XVI.; ELTE Egyetemi Könyvtár, Bp., 2013; 170-206. old.

Külső hivatkozások

• Gulyás Pál: Czeke Marianne: Shakespeare-könyvtár. Magyar Könyvszemle, 1922. 1–4. sz. 201–202. o.
• A magyar legújabb kor lexikona; szerk. Kerkápoly M. Emil; Europa ny., Bp., 1930
• Magyar asszonyok lexikona; összeáll. Bozzay Margit; Stephanum ny. Bp., 1931
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona; Béta Irodalmi Rt., Bp., 1937
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái; Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939-
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II.; szerk. és kiad. Hortobágyi Jenő, Bp., 1940.