Sopron

Jelentős nemzetiségi csoportok
Német	3 448
Cigány	449
Horvát	348
Román	131
Bolgár	66

	Sopron
	Fentről, balról jobbra: a Tűztorony, a Kolostor utca, a Városháza és a Storno-ház, a Kecske-templom és a volt vármegyeháza, az Új utca és az Orsolyita Templom
; Sopron címere	; Sopron zászlaja
	Becenév: A leghűségesebb város (Civitas Fidelissima)
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Soproni
Jogállás	megyei jogú város
Polgármester	Dr. Farkas Ciprián (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	9400
Körzethívószám	99
Testvértelepülései	Lista Rorschach; Kismarton; Bolzano; Bad Wimpfen; Kazuno; Seinäjoki; Medgyes; Veliko Tarnovo; Kempten; Eilat; Veliko Tarnovo kistérség;
	Népesség
Teljes népesség	61 589 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	366,11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	169,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 41′, k. h. 16° 35′47.683333°N 16.583333°EKoordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 16° 35′47.683333°N 16.583333°E
	Sopron Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Sopron weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Šopron.

Sopron (németül: Ödenburg, horvátul: Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. A Nyugat-Dunántúl harmadik, valamint Győr után megyéje második legnépesebb települése. „A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima). Magyarország egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége miatt pedig kapcsolatot teremt hazánk és nyugati szomszédunk, Ausztria között. Műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon,^[3] kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében pedig Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása. A város területén folyik át az Ikva, melynek forrása a Soproni-hegységben található, és amely a Hanság-főcsatornába torkollik. A félsziget-szerűen Ausztriába benyúló Sopron erős német kisebbséggel rendelkezik és hivatalosan kétnyelvű. Kedvelt úticél mind a burgenlandiak, mind a más tartományok osztrákjainak számára. Bécstől mintegy 70 km-re délkeletre, Budapesttől 210 km-re északnyugatra, Pozsonytól 64 km-re délnyugatra, Győrtől 78 km-re nyugatra, a Fertő-tótól pedig 10 km.-en belül délnyugatra helyezkedik el.

A mai Sopron területe az ősidők óta lakott volt, az első épületek azonban csak a Római Birodalom idején épültek. Scarbantia néven fontos római város volt, ugyanis két fontos kereskedelmi útvonal keresztezte itt egymást. A népvándorlás során Scarabantia hanyatlani kezdett, később a magyarok telepedtek itt le, majd megerősítették a római kori falakat és várrá alakították a települést. Ekkor nyerte el mai nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már jelentős városként említik. 1273-ban II. Přemysl Ottokár cseh király hadserege elfoglalta a várost, majd túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit. 1277-ben IV. László visszafoglalta Sopront és szabad királyi város rangra emelte. A 14. és 15. század fordulóján mintegy négyezren éltek itt.^[4] 1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet 8000 aranyért cserébe eladta III. Frigyesnek a várost, a környező településekkel együtt, melyet Mátyás király vásárolt vissza 1463. július 19-én, a magyar koronával együtt.

1529-ben az oszmán hadsereg kifosztotta a várost, de nem foglalta el azt. Más városokból menekültek ide a magyarok a törökök elől, emiatt Sopron jelentősége nagyban megnőtt. A Habsburg-ellenes felkelések idején a város nem támogatta a lázadókat, Magyarország többi részétől eltérően a 17. század második felében pedig az ellenreformáció részeként felszámolták a különböző protestáns egyházak támogatását. 1625. december 8-án itt koronázta Pázmány Péter esztergomi érsek magyar királlyá III. Ferdinándot, a város főterén álló Kecske-templomban, mivel Pozsonyban ekkor pestisjárvány dúlt. 1676-ban tűz ütött ki a városban, melynek eredményeként a középkori épületek nagy része hamuvá égett, majd ezen épületek helyére épültek a belváros mai arculatát is meghatározó barokk épületek, megszületett a mai városközpont. A Tűztorony is ekkor épült újjá. A kurucok Thököly Imre vezetésével hadjáratot indítottak Bécs elfoglalására, I. Lipót pedig egy Bécshez közeli helyen szerette volna összehívni az országgyűlést. Először Pozsonyt választotta, de újra kitört a pestisjárvány, ezért lett a soproni városháza a végleges helyszín 1681-ben. 1753-ban nyílt meg a mai Magyarország területének első szénbányája (Brennbergbánya), Soprontól délnyugatra. Ugyanebben az időben fokozatosan lebontották a várost körülvevő várfalat és parkokat hoztak létre az eredeti vizesárkok helyén.

1896-ban Moritz Hinträger építész tervei alapján megkezdték Sopron új városházának építését. Az 1910-es magyar népszámláláskor Sopronban 33 932-en éltek (ebből 51,0% német, 44,3% magyar, 4,7% egyeb volt). Az első világháború után a város Ausztriához került, a háború utáni trianoni és saint-germaini békeszerződések által meghatározott Burgenland tartomány részeként. Ez nyugtalanságot váltott ki, melyet csupán népszavazás ígéretével tudtak csak lecsillapítani. 1921. december 14 és 16. között népszavazást írtak elő a hovatartozásról, melynek eredményeként a város és nyolc szomszédos község lakói nagy többséggel választották Magyarország fennhatóságát, Ausztriáéval szemben.^[5] A második világháború végén bombázások érték Sopront, majd 1945. március 6-án bevonult a Vörös Hadsereg. A háború után a helyi német ajkú lakosság többnyire kitelepült, legtöbben Bad Wimpfenbe költöztek. A városban jelenleg a lakosság néhány százaléka vallja magát német nemzetiségűnek, ennek ellenére a német nyelv még mindig a második hivatalos nyelve Sopronnak. 1989. augusztus 19-én került sor a páneurópai piknikre a város közelében, mely során a több száz kelet-német emigrált Nyugatra.

Sopron egyetemi város, 1919-ben költözött ide Selmecbányáról a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola, amit ma Soproni Egyetemnek hívnak. A reformációban betöltött szerepe miatt a város 2016-ban elnyerte az „európai reformáció városa” tiszteletbeli címet.^[6] A város klímája és a környező hegyek és dombok nagyon kedvezőek a borászat számára. Becenevei közé tartozik még „a kékfrankos fővárosa”, melynek eredete egészen Napóleon idejéig vezethető vissza.

Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, a Soproni-medencében, az Ikva és a Rák-patak találkozásánál épült. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Közlekedés

Belföld

Közúton a várost a Sárváron át Balatonedericcsel összekötő 84-es főúton, Budapest és Győr felől (Nagycenken át) a 85-ös főúton, illetve az M85-ös gyorsforgalmi úton lehet elérni. 2024-ben készülhet el a várost északról elkerülő és a határig vezető M85-ös gyorsforgalmi út, amelynek része a Soproni alagút.

A környező kisebb települések, városrészek közül Fertőd térségével a 8518-as, Fertőrákossal a 8526-os, Sopronkőhidával a 8527-es, a Piuszpuszta és Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) közti határátkelőhellyel (az 1989-es páneurópai piknik helyszínével és annak emlékhelyével) a 8532-es, Harkával pedig a 8645-ös út köti össze.

Vasúton Budapest és Győr felől a GYSEV 8-as számú, Szombathely felől a 15-as számú vasútvonalán érhetjük el.

Külföld

Ausztria Burgenland tartományába, Bécs irányába az A3 - A2 autópálya kínál gyors közúti összeköttetést. Korridorvasútként működik a Sopron-Deutschkreutz vasútvonal. Ausztria felé továbbá Bécsújhely felé egyvágányú nem villamosított, Ebenfurt-Bécs felé villamosított egyvágányú vasútvonal is üzemel.

Története

A borostyánút rekonstrukciója a Fő téren

A terület az őskor óta lakott. A közeli Várhelyen a kora vaskor idején, az i. e. 7. században földvár épült. Ennek a hallstatti földvárnak és a hozzá kapcsolódó halomsíroknak a feltárását Bella Lajos soproni tanár, régész kezdte el 1887-ben.

Bővebben: Scarbantia

A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert, Junót és Minervát ábrázolják.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket.

1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.

Bővebben: Zsidók Sopronban

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.

1529-ben a törökök feldúlták a várost, de az nem került a törökök kezére. Sőt, a megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye.

1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Leírás a településről a 18. század végén: >>>

"SOPRON: Sopronium, Sempronium. Szabad Királyi Város Sopron Vármegyében, fekszik kellemetes, és egésséges helyen az ország-útban, Bétshez is, Pozsonyhoz is nyóltz mértföldnyire. Lakosai leginkább Németek, katolikusok, és evangelikusok, ’s kevés másfélék.
Eredete:
Minthogy e’ Város hajdan is felső Pannóniában nevezetes vala, és nagyon régi, eredete is homályban van. Lázius hajdani Scarabantiának állíttya. Bizonyos az, hogy a’ Rómaiaknak lakó helyek vala, a’ mint ezt a’ sok kűlömbféle régi írások, pénzek és maradványok is bizonyíttyák. Nagy Károlynak, és Henrik Tsászárnak idejek után el lévén pusztúlva, a’ Németektől megújjíttatott, és ekkor vette e’ német nevezetét edenburg, némellyek szerént; Hemberger ellenben Eden, Berech, v. Barach zsidó szavaktól származtattya, melly kies, és gyönyörűség’ helyét jelent. P. Mayer ismét másképen véllekedik. A’ Lakosok Grachustól származtattyák, minthogy vidékjén ez írattal: T. Sempronii Grachi számos pénzek találtattak. Nyilvánvaló az, hogy a’ Rómaiaknak idejekkor nevezetes Férfiak lakták. Ezt a’ nagy Konstantin a’ maga nevéről új Romává igyekezett tenni. Megtörvén erejeket a’ Rómaiaknak Pánnóniában először a’ Vandalusok, majd a’ Gothusok, majd a’ Hunnusok, majd Attila, a’ sok hadakozások által lassanként kiküszöböltettek, ámbár némellyek a’ Gothusokkal, és Hunnusokkal, honnyokban maradtak vala.
Históriája:
Idővel annakutánna, II. HENRIK Tsászár, SZ. ISTVÁN Királynak házassági adóúl adta Gizelával, a’ ki e’ Várost különös gondal gyarapíttatta; de nem sokáig tarthatott öregbedése: mert III. HENRIK, PÉTERnek elűzettetéséért boszszút akarván állani a’ Magyarokon, Sopron Városát felette nagyon sanyargatta. SALAMON alatt már ismét öszve szedték vala erejeket, mert a’ Beszszusok, és Bolgárok ellen férfiasan hadakoztak mellette, ’s hasznos szolgálattyokért jelesen meg is ajándékoztattak Salamon, és Geiza által. Újjabb ínségbe merítette e’ Várost, és Lakosait Henrik Ausztriai Fő Hertzeg, midőn II. GEJZA ellen fegyvert fogott vala; melly nagy veszély után ismét meggyarapodván, mindenkor hív szolgálatokat tettek a’ Magyar Királyoknak, kivált Ottokár ellen; ’s érdemeikhez képest jelesen meg is tiszteltettek, ’s ajándékoztattak azoktól. Nevezetes öröm vala azután Sopron Városában, midőn a’ Magyar Sz. Korona Fridrik Tsászártól, olly példa nélkűl való alatsonyító haszon keresésből származott nagy áron viszsza vétettetett: mert hatvan ezer aranyat kénteleníttettek fizetni érette a’ Magyarok, minekutánna azt Palocsay László, a’ két Fridrik által készíttetett Koronáktól megesmérte vala. Valamint 24 esztendeig nagyon fájlalták a’ Magyarok, Koronájoknak, idegen kézben való lételét; úgy egészszen megelevenedtek, ’s különösen tisztelték azt a’ mindenfelől Sopronba öszve gyűlekezett Magyar sokaságok, míg a’ Budai Várba viszsza nem vitetett. Méltán sajnosan esett e’ nagy fizetés a’ Magyaroknak; de az után 27 esztendővel, az Ausztriaiakkal folytatott had által elég bőven viszsza nyerték vala. Elveszvén azonban az Ausztriai igazgatás alatt a’ Sopronyiaknak régi szabadságaik, azokat MÁTYÁS Királytól viszsza nyerték vala, sőt meg is öregbíté azokat 1464, és 1465-dikben, ’s személlyes jelenlételével is háromszor megtisztelte e’ Várost. Alig halálozott vala meg MÁTYÁS Király, és már új veszedelem lebegett Sopron Városa körűl, mert Maximilián az Országot magáénak állítván, az 1463-dik esztendőbéli kötés szerént hadi erővel ostromlotta Sopront, és ez néki fel is adatott, olly feltétellel, hogy míg az akkori had tartana, a’ Városbéliek sem Maximiliánnak, sem pedig Ulászlónak pártyára ne tartozzanak. Viszsza adatott annakutánna Ulászlónak, a’ több elfoglaltt helyekkel egyetemben, és 1493-dikban jelesen meg is ajándékoztatott tőle; kétszer személlyes jelenlétével is megtisztelte. MÁRIA Királyné pedig a’ Zsidókat tiltotta el innen. Jelesen óltalmazák vala magokat Szolimánnak hadi ereje ellen, és minekutánna a’ Várost megerőssítették, a’ külső Városokat is készek valának felégetni; melly hívségjekért Ferdinánd által szépen meg is jutalmaztattak, a’ ki itten 1553-ikban Ország Gyűlést tartatott vala. Megkárosították ezután Sopron Városának Lakosait, és vidékjét a’ temérdek sáskák, mellyek után nagy drágaság vala; 1577-dikben pedig az égés által sanyargattattak számos Lakosai Még sokkal károsabb vízáradást szenyvedtek 1579-dikben, de a’ gazdag szűret által tűrhetőképen megvígasztaltattak. A’ tűz-támadások is nagyon sanyargatták e’ Várost, és ha az égi Gondviselés az 1586-dik esztendőbéli gazdag szüret által nem elevenítette vólna Lakosait, sokkal tűrhetetlenebbek lettek vólna külömbféle viszontagságaik. – Félelemes vala a’ Soproniaknak az 1594-dik esztendő is, mert elfoglaltatván Győr Városa, könnyen terjedhetett széjjel, zsákmányozás végett az ellenség. – A’ Győri Káptalantól is eléggé vonogatták magokat Lakosai. Ditséretesen, és hathatósan viselték magokat a’ Sopronyiak Bocskainak követői ellen, mert minekutánna ezek mind a’ Tsalóközt, mind Sopron vidékjét feldúlták vólna, Sopron Városát meg nem vehették; noha három tsatát tettek ellenek, először Hagymásinak végre pedig Németinek vezérlések alatt: melly hívségekért RUDOLF által jelesen meg is jutalmaztattak. A’ Bétsi békekötés után megpihentek ugyan a’ Soproniak, de Bethlen által elég sokféle terhes nyomorúságokat szenyvedtek: mert először nem szűntek vala meg addig az ostromlástól, míg hatalmokba nem ejtették; megnyervén elég tetemesen kártékonykodtak itten. Azután ismét elvétetett tőlök, mellyet Betlen nem szívelhetvén, esztendő múlva ismét ostrom alá vétette, de alóla elnyomattatott. Meg lévén a’ békeség, FERDINÁND Ország Gyűlést hírdettetett ide, a’ midőn ANNA ELEONORA megkoronáztatott. 1621-ikben ismét meg erőssíttették a’ Város’ falait. Betlennek utóbbi ostromoltatása után, ismét Ország-Gyűlése vala Sopronban, a’ midőn III. FERDINÁND a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Szentegyházaokban megkoronáztatott. Ekkor is kevés időig tartott a’ Soproniaknak nyúgodalmok, mert Rákóczi Györgynek erejétől tartván, ismét kéntelenek valának erőssíteni a’ Várost. Azután pedig a’ nagy égések által sanyargattattak, a’ mint Gruber Ábrahám elő adta; majd pedig a’ temérdek sáskák által. Ezek után az Ozmanoknak is kénteleníttettek engedni, és kevés ideig Tökölyinek hatalma alatt vóltak, ’s kivált öt hétig elég sanyarúságokat szenyvedtek. Megváltozván a’ kétséges környűlállás, azonnal Követek által viszsza adák a’ Várost LEOPOLDnak 1683-dikban. Nehezen gyarapodhatott a’ mostoha idők miatt akkor e’ Város; 1699. pedig 29-dik Mártziusban az égés által is szerentsétlen vala. – Még szomorúabb időket szenyvedtek e’ Századnak elején, mert Rákócziak által nyóltz esztendőnél tovább háborgattattak; Leonhárd hegyéről valóban keserves ostromot szenyvedtek, és valamint az előtt való ostromkor Serpilius hathatósan fáradozott e’ Város mellett; úgy ekkor Dobner Ferdinánd különösen kitündököltette jeles érdemeit. Melly véres, és veszedelmes ostromnak kiszenyvedéséért, ’s valóban igen hív magokviselésekért JÓZSEF Tsászár által jelesen meg is ditsértettek, ’s meg is ajándékoztattak. 1710-dikben, fából készűltt, ’s fedezett tornátz készíttetett a’ Városnak falán, nem meszsze a’ régen úgy nevezett zőld toronyhoz; 1728-dikban pedig kőből készíttetett. A’ belső Város nem igen nagy, de külömb féle jeles, és számos épűletekkel, Tornyokkal, ’s Szent egyházakkal díszeskedik; ellenben a’ külső Városok elég nagyra terjednek, ’s ezek is kapukkal, és útszákkal jelesen vagynak építve. Valóságos képét e’ Városnak, és nevezetesebb épűleteinek magyarázattyokat, valamint a’ több Kir. városokét is, nem sokára közölni fogjuk a’ Hazával. Lakosai e’ Városnak kiváltképen szorgalmatosak mind a’ kereskedésre, mind a’ mesterségekre, mind pedig a’ gazdáskodásra nézve. Kebelekből számos, és nevezetes Tudósok származtak. Oskoláik most is szép virágzásban vagynak. Kereskedések nevezetes, boraik híresek, és nagy erejűek, vásárjai népesek: egy szóval Sopron Városa kedves, egésséges, és bóldog lakást szolgáltat gyors Lakosainak. Ez az oka, hogy számos Méltóságok is lakó helyeknek választván, úri épűleteik által nevezetesítik e’ Várost. Leg közelebb, Nagy Méltóságú Gróf Szécsényi Ferentz ő Excellentziája ide által szállíttatván Czenkről híres Könyvtárját, egyéb külömb féle, Tudományokhoz tartozó betses Gyűjteményeit, vajmi nagy hasznot szolgáltat mind azoknak az Olvasóknak, a’ kik a’ tudományokat kedvellik. Határja e’ Városnak néhol jó, néhol közép termékenységű; legnevezetesebb hasznot szolgáltatnak a’ Lakosoknak híres bort termő szőlős hegyei; fájok mind a’ kétféle van; réttyei, legelőji hasznosak; vagyonnyaiknak eladására igen is jó módgyok van."
Forrás:
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Ezt a vasútvonalat egy 1847-es terv alapján Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalavár-Nagykanizsa irányban kívánták folytatni, ám végül ettől eltérő irányban építették tovább.^[7]

A határhoz közeli elhelyezkedése miatt az 1848-as szabadságharc idején a várost hamar megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták.^[8]

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Sopron címere a Tűztorony kapuján 2009-ig

1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte. A város zsidó lakosságát (1857 főt) 1944 nyarán szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket. A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin.^[9]

A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Soproni Egyetem része). A belváros bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.

A várostól délre, illetve nyugatra elterülő vadregényes dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop. 1967-ben adták át az autóbusz-pályaudvart.^[10] A lakótelepek közül elsőként a Kőfaragó téri 1967-1973 között, a József Attila nevét viselő 1972-1979 kötött épült, a legnagyobb pedig a város északnyugati peremén álló Jereván lakótelep, amely 1973-1985 között épült fel, többnyire a győri házgyár panel elemeiből.^[11]^[12]

1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a magyar-osztrák határt. Az ezt követő szeptember 10-ei teljes nyitást közel 60 ezer fő NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.^[13]^[14]

2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.^[15]^[16]

2016. április 18-án ICOMOS-díjat kapott a város a 2012-ben átadott Várfal sétány és a 2015-ben megújult Várkerület műemléki helyreállításáért, megújításáért.^[17]

Érdekességek

2012-ben itt mérték a legnagyobb éves csapadékösszeget. A Muck-kilátónál 844,8 mm csapadék hullott ebben az évben.^[18]

Közélete

Polgármesterei


Időszak	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1992	Hirschler Rezső	SZDSZ^[19]
1992–1994	Fejes Zoltán	SZDSZ^[20]
1994–1998	Dr. Gimesi Szabolcs	Szövetség Sopronért Egyesület^[21]
1998–2002	Dr. Gimesi Szabolcs	Szövetség Sopronért Egyesület^[22]
2002–2006	Walter Dezső	MSZP-SZDSZ^[23]
2006–2010	Dr. Fodor Tamás	Fidesz-KDNP^[24]
2010–2014		Fidesz-KDNP^[25]
2014–2019		Fidesz-KDNP^[26]
2019–2024	Dr. Farkas Ciprián	Fidesz-KDNP^[27]
2024–	Dr. Farkas Ciprián	Fidesz-KDNP^[1]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredménye^[28]

Jelölt neve		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Dr. Farkas Ciprián	Fidesz – KDNP	13 571	50,85%
Sovány Endre	Független	5339	20,00%
Jakál Adrienn	Párbeszéd- ZÖLDEK – DK – MSZP	3404	12,75%
Holpár Csaba	MKKP	1932	7,24%
Horváth Gábor	Mi Hazánk	1509	5,65%
Reischl Gábor	Jobbik	1509	5,65%
Összesen		26 690	100%

A képviselőtestület-választás eredménye^[29]

	Mandátumok	Képviselő-testület
Fidesz – KDNP	13	P
Momentum	2
MKKP	1
Párbeszéd- ZÖLDEK – DK	1
Mi Hazánk	1

Népesség

Lakosságszám^[30]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	23 102	—
1880	25 513	0,99%
1890	29 788	1,55%
1900	36 790	2,11%
1910	38 114	0,35%
1920	39 525	0,36%
1930	40 906	0,34%
1941	47 569	1,37%
1949	36 506	−3,31%
1960	41 981	1,27%
1970	47 952	1,33%
1980	54 836	1,34%
1990	55 083	0,04%
2001	56 175	0,18%
2011	60 548	0,75%
2022	62 116	0,23%

Sopron lakónépessége 2011. január 1-jén 60 548 fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye össznépességének 12,5%-át tette ki. A város Győr-Moson-Sopron megye negyedik legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 358,3 fő volt. Emellett a megye második és a Nyugat-Dunántúl harmadik legnépesebb települése. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1095 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73,3, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.^[31] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8,6%-a, mintegy 5179 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Sopron lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. Az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága szinte megkétszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 60 548-an. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Sopronban, mint 2011-ben. Az osztrák határ közelsége az egyik fő oka a jelentős növekedésnek. A helyiek a valós népességet a hivatalos statisztikához képest többre becsülik. A hazaihoz képest magasabb jövedelmet biztosító munkalehetőségek miatt sokan ingáznak át a burgenlandi településekre.^[32]^[33] A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló soproniak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az evangélikus és a református.

Etnikai összetétel

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 56 175 fő volt, ebből a válaszadók száma 54 829 fő volt, 56 175 fő magyarnak, míg 184 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1 963 fő német, 293 fő horvát, 42 fő román és 3 fő bolgár etnikumnak vallotta magát.^[35]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 60 548 fő volt, ebből a válaszadók száma 56 635 fő volt, 51 456 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.^[36] Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a cigányok (449 fő), a németek (3 448 fő) és a bolgárok (66 fő) száma nőtt Sopronban. A román (131 fő) nemzetiségűek száma megháromszorozódott.^[37] A magukat horvátoknak vallók száma (141 fő) kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Sopronban él a legtöbb magát németnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001^[38]	92,84%	3,49%	0,33%	0,52%	0,08%	0,01%	2,73%	100%
2011^[39]	84,99%	5,69%	0,74%	0,57%	0,22%	0,11%	7,68%	100%

Településrészek

Kertváros (Sopronbánfalva, németül: Wandorf) - egykor külön település, ma Sopron egyik negyede
Balf (németül: Wolfs) (998 lakos)
Brennbergbánya (németül: Brennberg) (605 lakos)
Erdeiiskola (141 lakos)
Görbehalom (németül: Bogenriegel) (208 lakos)
Óhermes (26 lakos)
Sopronkőhida (németül: Steinambrückl) (1319 lakos)
Tómalom (469 lakos)
Újhermes (120 lakos)

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 361 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 9. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (24 ezer), Ausztria (20 ezer) és Ukrajna (16 ezer).^[40]

Látnivalók

Világi épületek

Belváros
Tűztorony
Római eredetű városfalak
Széchenyi tér és Hűségzászló
Esterházy-paloták (barokk)
Városháza (eklektikus, 1895)
Storno-ház (barokk-neoreneszánsz)
Fabricius-ház
„Két mór” ház (18. századi parasztbarokk)
Fehér Angyal Patikamúzeum (15–16. század)
Lábasház (16–17. század) Az itt található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennálé anyaga.
Gambrinus-ház (régi városháza)
Generális- vagy Lackner-ház
Hattyús ház, Pócsi utca 2.
Hattyús kút, (Béke út)
Eggenberg-ház
Orsolya tér
Szentháromság-szobor
Soproni Petőfi Színház
Hősök temetője (Sopronbánfalva)
Sörházdombi kilátó
Hubertusz kilátó
Károly-kilátó
Gloriette-kilátó
Taródi-vár
Mária-oszlop (az 1700-as években készült csavart, füzéres barokk korinthoszi oszlop)
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
Civitas Pinceszinház
Liszt Ferenc Művelődési Központ
Deák tér Közép-Európa leghosszabb tere

A Tűztorony
A római kőtár 1977-ben
Városháza
Fő tér
Petőfi Színház
Az 1897-ben felavatott Széchenyi-szobor

Egyházi épületek

A városban és a csatolt településekben több tucat templom, kápolna, kolostor és egyéb egyházi építmény áll.^[41] Néhány ismertebb:

Kecske-templom
Káptalan-terem
Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
Szent Mihály-templom (gótikus)
Szentlélek templom (gótikus, belsö tér barokk)
Evangélikus templom (késő barokk, 1784, romantikus toronnyal)
Ózsinagóga (középkori)
Ortodox zsinagóga
Bánfalvi karmelita kolostor (Kertváros)
Nepomuki Szent János kápolna

Programok, rendezvények

Kerékpáros turizmus

Fertő menti kerékpárút

Bővebben: Fertő tavi kerékpárutak

Sopronból alacsonyabb forgalmú úton (nem főúton) haladva Balfon, erdei kerékpárutat választva pedig Fertőrákoson lehet bekapcsolódni a Fertő menti kerékpárútra, amely körülbelül 120 kilométer hosszú.

EuroVelo 13

Az EuroVelo 13: Iron Curtain Trail útvonala Sopronban

Jelmagyarázat

Ágfalvi út

Bánfalvi út

Mártírok útja

Ady Endre út

Béke út

Barátság park

József Attila utca

Lővér körút

Egeredi út

Kőszegi út

Bővebben: EuroVelo 13: Iron Curtain Trail

Az EuroVelo egy európai, nemzetközi kerékpárhálózat, amelynek tizenharmadik vonala Sopronon is áthalad. Az Iron Curtain Trail (magyarul: Vasfüggöny útvonal) Norvégiából indul, és nevéhez híven végig a vasfüggöny egykori nyomvonalán hasítja ketté a kontinenst északról dél felé. Az útvonal 10 400 kilométer hosszú, és 20 országot érint. Sopronba Ausztria, Ágfalva felől érkezik, végül pedig Harka felé hagyja el a várost, és egy rövid időre ismét visszatér Ausztriába. Végpontja Törökországban található. A teljes Iron Curtain Trail egyébként még nincs kitáblázva.^[42]

Oktatás

Általános iskolák

Deák Téri Általános Iskola
Gárdonyi Géza Általános Iskola
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
Lackner Kristóf Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Középiskolák

Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola
Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium
Doborjáni Ferenc Nevelés-Oktatási Központ
Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
Handler Nándor Szakképző Iskola
Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium
Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium
Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium
Soproni Széchenyi István Gimnázium
Szent Asztrik Katolikus Gimnázium (megszűnt)
Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

Felsőoktatás

Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar; Erdőmérnöki Kar; Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar; Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

Sopron híres szülöttei

Aggteleky Béla (1890–1977) második világháborús magyar altábornagy
John Alton (1901-1996) Oscar díjas operatőr
Andorka (Fleischhacker) Rudolf (1891–1961) honvéd vezérőrnagy, diplomata
Andrásfalvy Bertalan (1931) néprajztudós
Ankerl Géza, a Massachusetts Institute of Technology professzora (1933)
Babos Gábor (1974) 27-szeres válogatott labdarúgókapus
Babos Tímea (1993) hivatásos teniszező
Balogh János (1984) színész
Bauhofer János György evangélikus lelkész (1806–1864)
Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
Both Balázs Bella István díjas költő, író, műfordító
Csapody István (1930–2002) Széchenyi-díjas botanikus, természetvédelmi szakember
Csapody Miklós (1955) újságíró, a Magyar Demokrata Fórum egykori tagja, országgyűlési képviselő
Csekonics Endre (1901–1983) agrármérnök, vadász
Csollány Szilveszter (1970–2022) olimpiai bajnok magyar tornász
Danis Lídia (1980) színésznő
Éder Krisztián "SP" (1988) magyar énekes, rapper, fotós
Festetics Sándor (1876–1944) hadügyminiszter
G. Szabó Judit (1925–2010) ifjúsági író
Gombocz Zoltán (1877–1935) nyelvtudós, egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja
Graf Zoltán (1941–2023) állatorvos
Grüll Tibor (1964) ókortörténész, egyetemi oktató, író
Hárs József (1925–2016) helytörténész, levéltáros, író
Hillebrand Jenő (1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője
Hiller István (1964) országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
Honti Katalin kosárlabdázó
Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
Kappner Ignác (1826–1891) magyar és amerikai szabadságharcos
Kiss Ignác (1900–1969) magyar kohómérnök, matematikus, egyetemi tanár
Kochmeister Frigyes (1816–1907) az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke
Koller Krisztián (1993) színész
Kőszeghi-Mártony Károly (1783–1848) építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója
Lackner Kristóf (1571–1631) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író
Ladó László (1919–2007) közgazdász, egyetemi tanár
Lengyel Sándor (1930–1988) grafikus
Lehár Antal (1876–1962) katonatiszt, Lehár Ferenc zeneszerző öccse
Mahler Margaret (1897-1985) orvos, pszichiáter, pszichológus, gyermekpszichológus.
Mora Terézia (1971) Bachmann-díjas író, fordító
Ottinger Ferenc (1792–1869) császári és királyi lovassági tábornok
Pap Károly (1897–1945) író
Petrik Lajos (1851–1932) vegyész
David-Zvi Pinkas (1895-1952) Az Izraeli Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, közlekedési miniszter
Rakovszky Zsuzsa (1950) író, költő, műfordító
Rátz László (1863–1930) tanár
Richly Zsolt (1941-2020) Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész
Roth Gyula (1873–1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
Sipos Béla (1945) egyetemi tanár
Solthy György (1904–1961) színész
Soproni Horváth József (1891–1961) festőművész
Soproni József (1930–2021) zeneszerző
Szájer József (1961) EP-képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
Szakonyi Imre István (1975) 12-szeres magyar bajnok mozgáskorlátozott úszó
Széchényi Manó (1858–1926) külügyminiszter
Széchényi Miklós (1868–1923) győri, majd nagyváradi püspök
Tapolczai János (1939) NB I-es labdarúgó-játékvezető (1971–1981)
Temes Judit (1930–2013) olimpiai bajnok úszó
Tenke Tibor (1924–1984) építész
Tóth Imre (1968) magyar történész, múzeumigazgató, egyetemi docens
Varga Szabolcs színész (1973)
Várszegi Asztrik (1946) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
Winkler Oszkár építész, egyetemi tanár, a Károly-kilátó és több soproni épület tervezője
Zimmer Ferenc (1885–1961) magyar újságíró, szerkesztő

Sopron híres lakói

Liszt Ferenc szobra a Liszt Ferenc Művelődési Központ előtt

Bővebben: Kategória:Soproniak

IV. Károly magyar király
Balogh de Mankó Bük magyar nemesi család
Bartók Béla zeneszerző
Berzsenyi Dániel költő
Boor Gusztav es Nándor építőmesterek
Both Balázs Bella István díjas költő, író, műfordító
Csapody István botanikus
Csollány Szilveszter olimpiai bajnok
Dorosmai János meseíró, költő
Farkas Ádám költő, az evangélikus Líceum rektora
Fászl István ornitológus
Grabner József festőművész
Gyóni Géza evangélikus teológus hallgató, költő és újságíró
Házi Jenő főlevéltáros
Horthy Miklós az osztrák-magyar hadiflotta utolsó parancsnoka, altengernagy, később kormányzó
Járóka Lívia az Európai Parlament alelnöke
Kogutowicz Manó geográfus
Krasznai Ferenc testnevelőtanár
Kolbenheyer Móric (1810–1884) evangélikus lelkész, egyházi író, műfordító
Lehár Ferenc zeneszerző
Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész
Mohácsy Zoltán (1915–1982) építőmester
Molnár Gyula ny. ezredes, szobrászművész
Odörfer Kristóf főreáliskolai tanár.
Petőfi Sándor költő
Pollák Miksa rabbi, történettudós
Rakovszky Zsuzsa Kossuth díjas író, költő
Rákosi Mátyás politikus
Révai Miklós nyelvész, egyetemi tanár
Sarkady Sándor költő
Schiller János építőmester, a hegykői templom építője
Storno Ferenc kéményseprőből lett freskófestő és restaurátor
Szász Endre (1926-2003) képzőművész
Szilvási Lajos író
Szokolay Sándor zeneszerző
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész. A vészterhes időkben kétezer ember megmentője, később a Gaudiopolis megálmodója, megvalósítója. 1931-ben a városban végezte el az evangélikus teológiát.
Ullein József műépítész, a fertőhomoki templom tervezője

Sopron az irodalomban

Sopron a címadó helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.
Sopronban játszódik Szilvási Lajos három könyvének története :" Bujkál a Hold "(1960),folytatása az" Egyszer-volt szerelem"(1961),illetve a "Fekete ablakok"(1965)
Zene Sopronról: Emlékszem Sopronban
Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regénye "Eger veszedelme" című része így kezdődik. "Már kéklett a soproni szilva, és nyílt a napraforgó, mikor egy napos, szeles délután ott állt Éva asszony a város egyik házának a tornácán. Valami külföldre utazó ifjúnak válogatott az ura ruháiból." Ezt követően jelenik meg Gergely feleségének, Évának soproni házában Jumurdzsák, aki Balogh Tamásnak kiadva magát elcsalja Gergely és Éva fiát, Jancsikát. Éva ezután megy el az ostromlott Eger várába, hogy megtalálja kisfiát.

Nemzetközi kapcsolatok

Sopron testvérvárosai a következők:^[43]

Testvérváros

Seinäjoki, Finnország (1986) Kempten im Allgäu, Németország (1987) Bad Wimpfen, Németország (1990) Bolzano, Olaszország (1990) Rorschach, Svájc (1991) Medgyes, Románia (1994)	Kazuno, Japán (1995)^[44] Kismarton, Ausztria (2002) Spárta, Görögország (2008) Selmecbánya, Szlovákia (2008) Jicsang, Kína (2014) Eilat, Izrael

Média

Televízió

Rádió

Rádió 1 Sopron - FM 94.1 MHz
Kossuth Rádió - FM 96.8 MHz
Karc FM Sopron - FM 98.4 MHz
Petőfi Rádió - FM 99.5 MHz
Dankó Rádió - FM 101.6 MHz
Retro Rádió - FM 102.0 MHz
Magyar Katolikus Rádió - FM 104.6 MHz
Bartók Rádió - FM 107.9 MHz

Újság

Soproni Szemle (1937-ben alapított helytörténeti folyóirat)
KISALFÖLD (megyei, helyi tartalommal)
Soproni Téma
SOPRON PRESS^{[halott link]}
Soproni Szuperinfó
Hírsztár
SztárInfó

Online

Nevezetes filmforgatások a városban

Sopron több alkalommal adott helyszínt filmforgatásokhoz. Itt forgatták például 1937-ben a Mikszáth Kálmán regényéből Székely István rendezte A Noszty fiú esete Tóth Marival című film egyes jeleneteit, 1955-ben Bán Frigyes A császár parancsára című filmjének egyes jeleneteit, továbbá Jókai Mór regényéből 1964-ben Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai című filmet, a szintén Jókai Mór regényéből 1981-ben készült Zsurzs Éva rendezte Névtelen vár című sorozatot, 1966-ban a Princ, a katona című sorozat utolsó 2 részét, 1975-ben a Jules Verne regényéből készült Sztrogoff Mihály című tévésorozat egyes jeleneteit, 1976-ban a Mikszáth Kálmán regényéből készült Bán Róbert rendezte Kísértet Lublón című film egyes jeleneteit, 1978-ban a Mark Twain regényéből készült A koldus és királyfi című filmet,^[45] 1982-ben a Katkics Ilona rendezte Három szabólegények című filmet, illetve a Wagner című tévésorozat egyes jeleneteit. 1985-ben a Nemere István regényéből készült Katkics Ilona rendezte Fantasztikus nagynéni című film egyes jeleneteit, 1991-ben Bujtor István Hamis a baba című filmjének kaszinós jelenetét, ezenkívül 2001-ben a Kisváros című tévésorozat utolsó 4 részét, a Mikor síel az oroszlán? című filmet, 2005-ben a Beethoven árnyékában című amerikai–német–magyar életrajzi dráma egyes jeleneteit,^[46]^[47] 2011-ben a Borgiák című koprudukciós tévésorozatot, 2012-ben a Kristóf Ágota művének filmadaptációját Szász János rendezésében, A nagy füzet egyes jeleneteit, illetve 2013 nyarán Rudolf Péter Kossuthkifli^[48] . 2017 februárjában A korona című angol filmsorozat második évadának, illetve 2018 nyarán a Berlini küldetés című amerikai sorozat harmadik évadjának^[49] néhány jelenetét vették fel Sopron belvárosában.

Gazdasági élete

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sportélete

Soproni Textiles
FC Sopron
Soproni VSE
Soproni Városi Stadion
Növényi Sportakadémia SE Sopron
Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia
Soproni Darazsak Sportakadémia^[50]
Lővér Íjász Sport Club^[51]
Soproni Judo Sportegyesület^[52]