Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
| Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. | |
 | |
 | |
| GYSEV Flirt 2020-ban | |
| Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1872[1] |
| Székhely | Sopron |
| Vezetők | Kövesdi Szilárd elnök-vezérigazgató; Boda János GYSEV CARGO Zrt. vezérigazgató |
| Alapító | Victor von Erlanger |
| Iparág | Vasúti személyszállítás |
| Forma | részvénytársaság |
| Alkalmazottak száma | kb. 2000 fő |
| Leányvállalatai | GYSEV Cargo Zrt. |
| A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. rövidítve GYSEV (kiejtése: „gyesev”), németül: Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, rövidítve Raaberbahn (2008 előtt: ROeEE), (magyar beceneve – a járművek színezése miatt – „Repcevasút”) Magyarországon és Ausztriában működő, 434,7 kilométeres pályahálózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Székhelye Sopronban, ausztriai központja Vulkapordányban található.[2]
Története
[szerkesztés]A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített.
A részvénytársaság alakuló közgyűlését 1875. február 1-jén Budapesten tartották meg, melyen Viktor Erlanger báró nem vett részt. Az ő nevében testvére, Ludwig Erlanger, aki a bécsi Erlanger banknak volt a vezetője, jelent meg e közgyűlésen. Ő az alapító közgyűlést azzal nyitotta, hogy "az engedélyokirat által részére (és nem Viktor részére!) biztosított jogokat a létrehozandó részvénytársaságra ruházza át".[3] Ezek után kijelenthetjük, hogy "a legkisebb Erlanger-fiúhoz, Viktorhoz, ugyanis a GYSEV engedélyokiratának nevére történő kiállításán kívül érdemben más nem fűződik".[3]
Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek tulajdonosi szerkezete 2009 óta: magyar állam 65,64%, osztrák állam 28,24%, és a Strabag SE 6,12%.[4] A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta.[5]
1942. június 30-án bekövetkezett a GYSEV történetének legsúlyosabb balesete a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút vonalán. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt.
1973. november 15-én reggel szintén súlyos baleset történt, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Expressz. Ezzel egy időben Fertőboz vasútállomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.[6]
1979. május 26-ával megszüntették a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk viszonylatát. A mai helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található.
1987-ben elkészült a Győr–Sopron-vasútvonal villamosítása, amelynek keretében 1987. május 15-én 7 darab V43 320-326 pályaszámú mozdony érkezett a M41-es dízelmozdonyokért cserébe.[7]
A GYSEV ma két országban hat jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek azonban a vasútüzemi kiszolgálását a GYSEV végzi el.
A vasútvonalak bővítése a Sopron–Szombathely-vasútvonal 2001-es MÁV-tól való átvételével kezdődött. A leromlott pálya villamosítása és sebességnövelő beruházások végrehajtása 2002-től kezdődtek el. A vasúttársaság területe 2006 decemberében tovább bővült a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonallal, amelyet a 2009 szeptemberétől indult 2011-ig tartó kivitelezéssel felújítottak és villamosítottak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján 2011. október 1-jétől az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást vette át a GYSEV a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend–Zalalövő-vasútvonalon, így a működési területe újabb 214 km vasútvonallal és a szombathelyi vasútállomással bővült.[8] A hálózat jelentős bővítése révén immár Sopron állomást megelőzve Szombathely vasútállomása lett a legnagyobb pályaudvara a GYSEV-nek.
2013. december 6-án átadták a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon közlekedő Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek december 15-től álltak szolgálatba.[9]
2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött a vasúttársaság 32 millió euró értékben, amelyek 2016. szeptember 4-től már a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) szakaszon, majd decembertől a Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon teljesítenek szolgálatot.[10][11]
2016 augusztusában jelentették be, hogy újabb 10 db FLIRT 3 típusú járművet vásárol 21,5 milliárd forintért. A tervek szerint az első járművet 2018 márciusában, míg a tizedik vonatot 2019 januárjáig szállítja le a gyártó.[12]
2017. március 14-én jelentették be, hogy 5 db – két, kisegítő dízelmotorral is felszerelt, kétáramnemű Vectron AC, és három, háromáramnemű Vectron MS mozdonyt, és további 4 db opciós mozdonyt vásárol 12,5 milliárd forintért. Az első két járművet 2017 májusában, majd 3-at júliusban le is szállította gyártó.[13] A vasúttársaság az opcióban jelzett 4 gépre is megrendelést adott.[14]
2017. december 10-től újraindult a vasúti személyforgalom a Rajka és Oroszvár közötti határátmeneten. A vonatokat a GYSEV közlekedteti Hegyeshalom–Rajka–Oroszvár–Pozsonyligetfalu viszonylatban.
A GYSEV vasúttársaság jelene és fejlesztései
[szerkesztés]A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Zrt. vonalán, az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködve, 2007 decemberétől vasúti kapcsolatot létesítettek Stájerország és Nyugat-Magyarország, valamint Burgenland között. (Tagjai a Keleti Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), melynek székhelye Bécsben van.) 2009-ben a menetrendváltás után újabb vasútvonalakat zártak be Magyarországon. Akkor már felmerült a lehetősége, hogy a bezárandó vonalak közül a GYSEV néhányat átvenne a nyugati országrészben további üzemeltetés céljából.[15][16]
2011 decemberétől a GYSEV zömében Vas megyében fekvő, összesen 214 kilométernyi vasútvonalat vett át a MÁV-tól, valamint a szombathelyi vasútállomást, történetében a legjelentősebb mértékben bővítve ezzel hálózatát. A MÁV más vonalain hasznosította az itt felszabaduló mozdonyokat, Bzmot motorvonatokat és személykocsikat.[8]
A vasúttársaságnak 2010-ben összesen 5 millió 8 ezer utasa volt. 2011-ben megfordult az addigi trend: az év márciusától folyamatosan emelkedett az utasok száma: az előző év azonos időszakához képest augusztusra már csaknem 6, októberre pedig 7,5 százalékkal utaztak többen a GYSEV járatain. Az összesített adatok alapján év végére 245 ezerrel volt több utasa a vasúttársaságnak 2011-ben, mint 2010-ben. Legnagyobb mértékben, 16 százalékkal azon utasok száma emelkedett, akik teljes árú menetjegyet váltottak utazásukhoz. Az utasok tavaly csaknem 11 millióval több kilométert tettek meg a GYSEV vonalain, mint az előző évben. Nem változott jelentősen az utasok által megtett táv: ez 2010-ben és tavaly is 44 kilométer volt átlagosan. A vasúttársaság szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban a naponta munkába igyekvők közül választották jelentősen többen a vasúti közlekedést. Az adatokban az átvett vonalak utasforgalma nem szerepel.
A GYSEV az ÖBB-nél leselejtezett 5047 és 5147 sorozatú motorkocsikat vett át.[17]
2012-ben egymilliárdos vasútbiztonsági fejlesztés eredményeként a 434,7 kilométeres, 304 db vasúti átjáróval bíró hálózaton öt helyen Győr-Moson-Sopron megyében és három Vas megyei átkelőben szerelnek fel csapórudas félsorompót, 23 helyen jobban látható és hosszabb élettartamú LED-izzókat építenek a fényjelzőkbe.[18]
A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A projektet 2010. december 2-án nyújtották be, 2011. január 26-án pedig aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata folyik.[19]
A GYSEV magyar vonalain 2011-ben összesen 3 millió 400 ezren utaztak, ez a szám 2014-ben 6,132 millió volt.[20][21]
A Sopron-Szentgotthárd vasútfejlesztési projekt keretében 2012. szeptember 27-én elkészült Sopronban a Kőszegi utcai közúti aluljáró, majd 2012 október 18-án Szombathelyen a Csaba utcai közúti felüljáró. 2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.[22]
2015 év végére fejeződött be a Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal még hiányzó Mosonszolnok–Porpác szakaszának teljes villamosítása és a központi forgalomirányítás kiépítése, amelynek költsége 12 milliárd forint volt 13,7 milliárd forintból végezték el a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat rekonstrukcióját, amelynek része volt a villamosítás és néhány jelentősebb állomás részleges átépítése.[23] A Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon elővárosi vasútvonal fejlesztését terveznek, ezen belül Kőszegen egy új intermodális csomópont épülhet ki a vonal meghosszabbításával és belvároshoz közeli (Kórház utca-Petőfi tér) új végállomás kialakításával. Itt megvalósuló beruházásban P+R, B+R parkoló, korszerű autóbusz-állomás is helyet kap.[19]
2014 év elején 9 darab mozdony beszerzésére adtak ki felhívást. A cél, hogy négy két- és öt darab háromáramnemű mozdonyt vásároljanak. Előbbieknek a magyar, a német, az osztrák és a román, utóbbiaknak ezeken felül a cseh, a szlovén, a szlovák és a lengyel hálózatra is érvényes engedéllyel kell rendelkezniük.[24]
2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződtek 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) és Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon fognak szolgálatot teljesíteni.[10]
-
247-508 halad ki Szombathelyről -
A cég Sopron-Pécs személyvonata -
430-328 konténervonattal -
GYSEV Vectron autósvonattal -
471-002 konténervonattal -
Rába IC halad az 1-es vonalon -
GYSEV Taurus konténervonattal -
GYSEV Vectron InterCity-vonattal
Vonalai
[szerkesztés]
Saját tulajdonú vonalak
[szerkesztés]| Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 8 | Győr–Sopron | teljes vonal | 85 | Igen | Nem | 1876 |
| 512 | Sopron–Ebenfurt | teljes vonal | 33 | 1879 |
Üzemeltetett vonalak
[szerkesztés]| Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Budapest–Hegyeshalom–Rajka | Rajka–Hegyeshalom | 13 | Igen | Nem | 2011 |
| 8a | Fertőboz–Nagycenk (keskeny nyomtávú) | teljes vonal | 3,6 | Nem | Nem | 1970 (Fertőboz–Barátság), 1972 (Barátság–Kastély) |
| 9 | Fertőszentmiklós–Pomogy (FHÉV) | teljes vonal | 13 | Igen | Nem | 1897 |
| Pomogy–Nezsider (FHÉV) | 37 | |||||
| 15 | Sopron–Szombathely | teljes vonal | 62 | Igen | Nem | 2001 |
| 16 | Hegyeshalom–Szombathely | teljes vonal | 111 | Igen | Nem | 2011 |
| 17 | Szombathely–Nagykanizsa | Szombathely–Zalaszentiván | 49 | Igen | Nem | 2011 |
| 18 | Szombathely–Kőszeg | teljes vonal | 17,3 | Nem | Nem | 2011 |
| 20 | Székesfehérvár–Szombathely | Porpác–Szombathely | 17 | Igen | Igen | 2011 |
| 21 | Szombathely–Szentgotthárd | teljes vonal | 54 | Igen | Nem | 2006 |
| 22 | Körmend–Zalalövő | teljes vonal | 22,8 | Nem | Nem | 2011 (csak a pálya átvétele, vasúti forgalom nincs) |
Régebben
[szerkesztés]Járműállománya
[szerkesztés]A 2020. decemberi állapot szerint:
Járműállomány
[szerkesztés]MOZDONYOK/MOTORVONATOK:
| Darabszám | Típus | Gyártás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 5 | Siemens ES64U2V5 Taurus 470 sor. villanymozdony | 2002 | 230 km/h | 470 501-505 |
| 6 | Siemens Vectron AC 471 sor. villanymozdony | 2017 | 200 km/h | 471 001-006 |
| 3 | Siemens Vectron MS 471 sor. villanymozdony | 2017 | 200 km/h | 471 500-502 |
| 14 | Ganz-MÁVAG V43 sor. villanymozdony | 1970–1981 | 130 km/h | 430 320-335 |
| 15 | Ganz-MÁVAG M44 sor. dízelmozdony | 1957–1974 | 80 km/h | 448 301–315 |
| 2 | Ganz-MÁVAG M40 sor. dízelmozdony | 1968–1969 | 100 km/h | 408 401-402 |
| 1 | Ganz-Hunslet M42 sor. dízelmozdony | 1994 | 80 km/h | 428 001 |
| 7 | Jenbacher 247 sor. dízel motorkocsi | 1991–1995 | 120 km/h | 247 503-509, 5047 501-502 |
| 6 | Jenbacher 1446/2446 sor. dízel motorvonat | 1996 | 120 km/h | 1446 513-517, 5147 511 |
| 10 | Stadler FLIRT 415 sor. motorvonat | 2013-2015 | 160 km/h | 415 500-509 |
| 10 | Stadler FLIRT 435 sor. motorvonat | 2018-2019 | 160 km/h | 435 501-510 |
| 5 | Siemens Desiro ML motorvonat | 2015-2016 | 160 km/h | 4744 300-304 |
SZEMÉLYKOCSIK:
| Darabszám | Típus | Gyártás éve/felújítás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 3 | Rába / Dunakeszi 10-33 sor. (Ap) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1995 | 140 km/h | 51 43 10-33 000-002 |
| 1 | Rába / Dunakeszi 10-36 sor. (Apee) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1975/1995 | 140 km/h | 51 55 10-36 300 |
| 3 | Rába / Dunakeszi 20-36 sor. (Bpee) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1997 | 140 km/h | 51 55 20-36 300-302 |
| 9 | Rába / Dunakeszi 20-33 sor. (Bp) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1995 | 140 km/h | 51 43 20-33 000-005, 100-103 |
| 18 | SGP 21-90 sor. (Bmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra | 1978-1980/2016 | 200 km/h | 61 55 21-90 001-018 |
| 8 | SGP 31-90 sor. (ABmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra | 1978-1980/2016 | 200 km/h | 61 55 31-90 001-008 |
Vasúti járművek színezése
[szerkesztés]
| Elem | Színkód | Szín |
|---|---|---|
| Oldal- és homlokfal | RAL 6010 (fűzöld) | |
| Oldalsáv és homlokdísz, feliratok | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
| Kocsiosztály-jel és kapaszkodó fogantyúk | RAL 1017 (sáfránysárga) | |
| Tető | RAL 7043 (közlekedési szürke B) | |
| Alváz (kivéve: 1047 és 5047 sor.) | RAL 9005 (mélyfekete) | |
| Személykocsi lépcsőszegély | RAL 9010 (fehér) | |
| Kereskedelmi cégjel és jelvény | RAL 5010 (enciánkék) | |
| Feliratok zöld alapon | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
| Feliratok sárga alapon (kivéve V43 új) | RAL 5010 (enciánkék) | |
| Feliratok V43 (új) sárga alapon | RAL 6010 (fűzöld) | |
| V43 alvázkeret | RAL 7038 (achátszürke) | |
| 1047 alváz és alvázkeret | RAL 7022 (umbraszürke) |
Kereskedelmi cégjel betűtípusa: Helvetica, dőlt.
Forgalom
[szerkesztés]Az utasszám az elmúlt években az alábbi módon változott: Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 5 952 163 | 4 225 778 | 4 062 370 | 6 220 224 |
| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alapítása 150 éves jubileumát ünnepli a GYSEV. gysev.hu. GYSEV Zrt., 2022. január 19. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
- ↑ GySEV Zrt. – Kapcsolat. GySEV Zrt. honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)[halott link]
- ↑ a b Tóth Sándor: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte, 26-27. oldalak (lásd a források között). Erről a közgyűlésről hivatalosan az Ungarisches Centralblatt für Eisenbahnen und Dampfschiffahrt 1875.02.07-i száma számolt be, amelyre fentebbi könyv szerzője támaszkodott.
- ↑ A GYSEV weboldala. [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
- ↑ Reitli Ádám - A “Repcevasút” nyomában / Miért a GYSEV üzemelteti a vasutat Nyugat-Magyarországon? (Nyugat.hu, 2024.01.26.)
- ↑ Bárdos Imre és Bereczki Csaba (2013. október 18.). 40 éve történt a súlyos vasúti szerencsétlenség Fertőboznál - fotók. Kislaföld. [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
- ↑ Jánosa Gábor. 50 éves a V43 mozdonysorozat. GYSEV magazin. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
- ↑ a b VN-online (2011. június 17.). Öt vonalszakasszal bővül a GYSEV nyugat-dunántúli hálózata (sajtóközlemény). Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. június 20.)[halott link]
- ↑ regionalbahn.hu (2013. december 6.). FLIRT-átadás Sopronban. regionalbahn.hu. (Hozzáférés: 2013. december 9.)
- ↑ a b 35. GYSEV-nap Kismartonban
- ↑ Neue Züge für Raaberbahn
- ↑ Tíz, új generációs Flirtöt vesz a GYSEV
- ↑ Kilenc új Siemens mozdonyt rendelt a GYSEV Zrt.
- ↑ Csak jönnek és jönnek a GYSEV Vectronjai
- ↑ A GYSEV 600 kilométernyi vasútvonalat venne át a Nyugat-Dunántúlon
- ↑ A GYSEV válthatja a MÁV-ot Nyugat-Magyarországon. [2009. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ Lieferauftrag - 374602-2011 (német nyelven) (HTML), 2011. november 28. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Csúcstechnológia a GYSEV-nél. volksgruppen.orf.at. (Hozzáférés: 2012. február 29.)[halott link]
- ↑ a b "GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről"[halott link] – gymsmo.hu
- ↑ GySEV Zrt. – Hárommilliomodik utasunkat köszöntöttük. GySEV Zrt. honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Egyre többen utaznak a GYSEV-vel
- ↑ Átadták a körmendi gyalogos felüljárót is. Nyugat.hu honlapja. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ "GYSEV: újabb nagyberuházás" – IHO.hu
- ↑ Már nem megy a gőzös: kilenc mozdonyt venne a GYSEV. kisalföld.hu honlapja. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
További információk
[szerkesztés]
- A GYSEV magyar honlapja és a GYSEV osztrák honlapja
- Utazások, fotók, élmények-beszámolók, vasútgépészet, vasúttörténet – Index-fórum
- A GYSEV Zrt. személyszállítási engedélye[halott link]
- A GYSEV Zrt. áruszállítási engedélye[halott link]
- A GYSEV Zrt. pályahálózat-működtetői engedélye
- 1872. évi XXVII. törvénycikk a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről
- Újabb vasúti szakaszt vesz át a GYSEV Archiválva 2007. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lovas Gyula: A GYSEV kialakulásának története. In: Magyar Vasúttörténet, 3. kötet, Budapest, 1996, 167–175. o. ISBN 963-552-311-4
- Tóth Sándor: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút rövid története. In: Meridionale Belvedere; A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged történészhallgatóinak lapja, 8(1996)3-4, 23-45 p.
- Tóth Sándor. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte: Adalékok a Győr és Sopron, illetve Sopron és az országhatár közötti vonalak építéstörténetéhez / Die Entstehung der Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG: Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Strecken Győr-Sopron und Sopron-Landesgrenze, lektor: Prof. Dr. Kubinszky Mihály, ford. Ács Ágota (magyar, német nyelven), Sopron: Soproni Városszépítő Egyesület, Soproni Szemle Alapítvány (2010). ISBN 978-963-89133-0-2
- Tóth Sándor Frigyes: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kronológiája képekben; GYSEV Zrt., Sopron, 2022
Európai nemzeti vasúttársaságok | |
|---|---|
| Jelenlegi |
|
| Megszűnt | |
