Igor Stravinsky
| Igor Stravinsky | |
 | |
| Egy levelezőlapon 1910-ből | |
| Született | 1882. június 17. Oranienbaum, Pétervári kormányzóság, Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1971. április 6. (88 évesen) New York, New York, Amerikai Egyesült Államok |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Fjodor Ignatyjevics Sztravinszkij |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Cemetery of San Michele[7] |
 | |
| Igor Stravinsky aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Igor Stravinsky témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Igor Fjodorovics Sztravinszkij (oroszul: Игорь Фёдорович Стравинский), angolosan, művésznevén: Igor Stravinsky (Oranienbaum, Pétervári kormányzóság, 1882. június 17. – New York, 1971. április 6.) orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású komponistája. Műveiért szerzett elismerései mellett zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével.
Életútja
[szerkesztés]Édesapja Fjodor Ignatyjevics Sztravinszkij (1843–1902), kora vezető basszistája volt.
Stravinsky művei nagy stilisztikai változatosságot mutatnak. Először három balettel tett szert nemzetközi hírnévre, amit Szergej Gyagilev impresszárió megrendelésére készített, és az ő orosz balettje adott elő; ezek: a Tűzmadár (L'Oiseau de feu, 1910), a Petruska (1911) és a Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps, 1913). A Tavaszi áldozat, melynek premierje a zene által megosztott közönség soraiban hatalmas zavargást váltott ki, átalakította a jövendő zeneszerzők ritmusszerkezetről alkotott képét, és egy elképzelt ősi Oroszország pogány szertartásairól alkotott víziója máig elbűvöli a hallgatóit.
Első orosz korszaka után az 1920-as években a neoklasszicizmus felé fordult. Ekkor készült művei inkább hagyományos zenei formákat alkalmaztak, és nem ritkán korábbi zeneszerzőknek – mint Bach, Verdi és Csajkovszkij – állítottak emléket. Mavra című vígoperájának bemutatója 1922. június 3-án volt Párizsban. 1924-ben saját művei előadásával elkezdte előadóművészi pályafutását. Oidipus Rex című opera-oratóriumának ősbemutatója 1927. május 30-án volt.
A francia állampolgárságot 1934. június 10-én kapta meg. 1938. november 30-án meghalt a lánya, 1939. március 2-án elhunyt a felesége, Katyerina, június 7-én pedig meghalt az édesanyja is. 1939-ben az Egyesült Államokban telepedett le, és a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, a Harvard Egyetemen tartotta híressé vált előadás-sorozatát Poétique musicale címen. 1940. március 9-én újra megnősült, Vera Bosset-t vette feleségül. 1945. december 28-án megkapta az amerikai állampolgárságot.
Amerikai tartózkodása első idejében írta Symphony in C (1940), Symphony in Three Movements (1945) és a népszerű Ebony Concerto (klarinét, big band, 1945) című műveit. Az 1950-es évektől kezdve, élete utolsó húsz évében új technikákat alkalmazott, amelyek tömörebbek, erősebb ritmikájúak, harmonikusabbak és összetettebb mintázatúak voltak, mint a korábbi művei. Bonyolultságuktól eltekintve ezeknek a műveknek sok közös vonása van korábbi alkotásaival, például a ritmusos energia, a forma tisztasága, a hangszerelés és a kifejezésmód. Szeriális műveket is írt (például Threni: id est Lamentationes Jeremiae Prophetae, 1958; The Flood, 1962).
Íróként Alexis Roland-Manuellel közösen összeállította a Zene költészete című könyvét, amelyben az a híres állítása szerepel, hogy „a zene önmagán kívül semmit sem képes kifejezni”. Robert Crafttal készített interjúi Robert Craft – Igor Stravinsky: Beszélgetések[8] címen jelent meg. A következő évtizedben öt további köteten dolgoztak együtt. Hazájában, a Szovjetunióban a műveit hosszú ideig nem játszották. 1962-ben, miután rehabilitálták, hazalátogatott szülőföldjére. Egészségi állapota folyamatosan romlott, végül 1971. április 6-án New Yorkban halt meg.
Művei[9]
[szerkesztés]Operák, színpadi művek
[szerkesztés]- A csalogány dala (Le Rossignol), háromfelvonásos opera (1914)
- Róka (Renard) burleszk történet színpadi énekre és játékra (1916)
- A katona története (L’Histoire du soldat) elbeszélésre, játékra és táncra (1918)
- Mavra, vígopera (1922)
- Oedipus rex, kétfelvonásos operaoratórium (1927)
- Perséphone, melodráma (1933)
- A léhaság útja (The Rake’s Progress; magyarul Az aranyifjú útja, A korhely útja, A kéjenc útja címen is), háromfelvonásos opera (1951)
- Az özönvíz (The Flood), zenés játék (1962)
Balett
[szerkesztés]- A tűzmadár (L’Oiseau de feu) (1910, átdolgozva 1919/1945)
- Petruska (Pétrouchka) (1911, átdolgozva 1947)
- Tavaszszentelő vagy Tavaszi áldozat (Le Sacre du printemps) (1913, átdolgozva 1947/1967)
- Menyegző (Les Noces), négy énekes szólistára, vegyeskarra, négy zongorára, ütőkre (1914–17; 1919–23)
- Pulcinella, balett Pergolesi nyomán (1920)
- Apollon musagète, balett (1928, átdolgozva 1947)
- A tündér csókja (Le Baiser de la fée) allegorikus balett (1928, átdolgozva 1950-ben)
- Kártyajáték (Jeu de cartes) balett három osztásban (1936)
- Scènes de ballet (1944)
- Orpheus, balett (1947)
Zenekari művek
[szerkesztés]- Esz-dúr szimfónia, Op. 1 (1905–1907)
- Scherzo fantastique, Op. 3 (1908)
- Tűzijáték, (Feu d’artifice), Op. 4 (1908)
- Gyászének (1908)
- A csalogány dala (Le Chant du rossignol) (1917)
- Fúvósszimfóniák (1920, átdolgozva 1945–1947)
- Pulcinella szvit (1920)
- Suite No. 2 kamarazenekarra (1921, a Trois pièces faciles és Cinq pièces faciles No. 5 feldolgozása)
- Suite No. 1 kiszenekarra (1925, a Cinq pièces faciles Nos. 1–4 feldolgozása)
- Quatre études (1928, a Trois pièces faciles átdolgozása)
- Divertimento (szvit a Le Baiser de la féeből, 1934)
- Concerto in Es Dumbarton Oaks, kamarazenekarra (1938)
- Symphony in C (1940)
- Circus Polka zenekarra (1942)
- Four Norwegian Moods (1942)
- Ode Elegical Chant (1943)
- Scherzo à la russe
- Symphony in Three Movements (1945)
- Concerto in D („Bázel-concerto”) vonószenekarra (1946)
- Tango kamarazenekar számára (1953, az 1940-es mű átdolgozása zongorára)
- Greeting Prelude (1955)
- 8 Instrumental Miniatures 15 játékosra (1963, a Les Cinq Doigts zenekari változata)
- Variációk in memoriam Aldous Huxley (1963/1964)
Versenyművek
[szerkesztés]- Concerto zongorára, ütőhangszerekre és nagybőgőre (1923–24/1951)
- Capriccio zongorára és zenekarra (1929/1949)
- Concerto en ré hegedűre és zenekarra (1931)
- Movements zongorára és zenekarra (1958–59)
Kamarazene
[szerkesztés]- Trois pièces vonósnégyesre (1914)
- Rag-Time 11 hangszerre (1917–18)
- Trois pièces klarinétra (1919)
- Concertino, vonósnégyesre (1920)
- Oktett fúvósokra (1923)
- Duo concertant hegedűre és zongorára (1932)
- Elégia, mélyhegedűre (1944)
- Szeptett klarinétra, kürtre, fagottra, hegedűre, brácsára, csellóra és zongorára (1953)
- Concertino, kiszenekarra (1953) (az 1920-as vonósnégyes átdolgozása)
- Epitaphium, fuvolára, klarinétra és hárfára (1959)
- Kettős kánon, vonósnégyesre in memoriam Raoul Dufy (1959)
- Fanfare for a New Theatre, két trombitára (1964)
Kórusművek
[szerkesztés]- Zvedolikij, (A csillagok királya) kantáta (1912)
- Symphonie de psaumes (Zsoltárszimfónia) kórusra és zenekarra hegedűk és brácsa nélkül (1930, átdolgozva 1948)
- Babel kantáta (1944)
- Mise (1944–48)
- Kantáta szopránra, tenorra, női karra és 5 hangszerre (1951–52)
- Canticum Sacrum tenorra, baritonra, vegyeskarra és zenekarra (1955)
- Jeremiás siralmai 6 szólistára, vegyeskarra és zenekarra (1958)
- A Sermon, a Narrative and a Prayer (Prédikáció, elbeszélés és könyörgés) kantáta altra, tenorra, vegyeskarra és zenekarra (1961)
- Introitus férfikarra és kamaraegyüttesre (1965)
- Requiem Canticles alt, basszus, vegyeskar, zenekar (1966)
Hangfelvételek
[szerkesztés]
A tűzmadár – YouTube.com, közzététel: 2011. nov. 6.- Petruska – YouTube.com, közzététel: 2011. dec. 1.
- Tavaszi áldozat – YouTube.com, közzététel: 2013. okt. 16.
- 1. szimfónia – YouTube.com, közzététel: 2015. nov. 23.
- Zsoltárszimfónia – YouTube.com, közzététel: 2013. máj. 14.
- Szimfónia C-ben – YouTube.com, közzététel: 2018. máj. 13.
- Szimfónia három részben – YouTube.com, közzététel: 2018. aug. 9.
- Orfeusz – YouTube.com, közzététel: 2012. febr. 7.
- Requiem – YouTube.com, közzététel: 2017. febr. 18.
- Mise kórusra – YouTube.com, közzététel: 2017. nov. 23.
- Fanfár – YouTube.com, közzététel: 2018. jún. 8.
- Bábel – YouTube.com, közzététel: 2010. aug. 16.
- Canticum Sacrum – YouTube.com, közzététel: 2018. dec. 17.
- A katona története – YouTube.com, közzététel: 2016. ápr. 14.
- Szimfónia fúvós hangszerekre – YouTube.com, közzététel: 2017. szept. 28.
- Pulcinella – YouTube.com, közzététel: 2017. febr. 15.
- Tűzijáték – YouTube.com, közzététel: 2016. febr. 15.
Kották
[szerkesztés]
Stravinsky, Igor. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Robert Craft–Igor Stravinsky: Beszélgetések. Válogatás; vál., szerk., előszó, jegyz. Kovács Sándor, ford. Pándi Marianne; Gondolat, Bp., 1987
- Életem; ford. F. Csanak Dóra, utószó Fábián Imre; Gondolat, Bp., 1969
- A tűzmadár; szöveg Igor Sztravinszkij balettműve alapján Tallián Mariann, ill. Szimonidesz Hajnalka; Holnap, Bp., 2018 + CD
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ a b igor-stravinsky
- ↑ https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k65478206/f49.item.r=Stravinsky
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 19.)
- ↑ ENTIDADES ESTRANGEIRAS AGRACIADAS COM ORDENS PORTUGUESAS (portugál nyelven)
- ↑ https://wihuriprizes.fi/wihuri-sibelius-prize/?lang=en
- ↑ 995
- ↑ Moly.hu
- ↑ Brockhaus–Riemann zenei lexikon, Zeneműkiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-330-540-3
Források és irodalom
[szerkesztés]- Charles-Ferdinand Ramuz: Emlékeim Igor Sztravinszkijról / A katona története; ford. Kurz-Grosz Ibolya; Rózsavölgyi, Bp., 2020
- Craft, Robert – Igor Stravinsky: Beszélgetések. Válogatás. Vál.,szerk. ... Kovács Sándor. Ford. Pándi Marianne. Gondolat K., Budapest, 1987 ISBN 963-281-642-0
- Fábián Imre: A huszadik század zenéje. Muzsikusok, esztéták századunk zenéjéről. Gondolat K., Budapest, 1966
- Somfai László: Igor Sztravinszkij: Oktett fúvós hangszerekre; in: Miért szép századunk zenéje? Szerk. Kroó György. Gondolat, Budapest, 1974, 113–133. o. ISBN 963-280-042-7
- Sztravinszkij, Igor: Életem. Gondolat K., Budapest, 1969
- White, Eric Walter: Stravinsky. A zeneszerző és művei. Zeneműkiadó, Budapest 1976 ISBN 963-330-100-9
- Magyar Nagylexikon 16. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. 295–296. o. ISBN 963-9257-15-X
További információk
[szerkesztés]- Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár – Sztravinszkij: Petruska
- ZeneFórum Magazin – Pándi Marianne: Igor Stravinsky (1882–1971)
- Magyar Színháztörténet 1920–1949
- Igor Sztravinszkij a PORT.hu-n (magyarul)
- A Conversation with Igor Stravinsky, 1957
- Stravinsky on The Rite of Spring
