Segesd (Románia)
| Segesd (Șaeș, Schaas) | |
 | |
| Az evangélikus templom és rendezvényterem | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Apold |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apold |
| Irányítószám | 547042 |
| Körzethívószám | 40 x65[1] |
| SIRUTA-kód | 115218 |
| Népesség | |
| Népesség | 1273 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 22 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 398 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 09′ 10″, k. h. 24° 46′ 10″46.152778°N 24.769444°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 10″, k. h. 24° 46′ 10″46.152778°N 24.769444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Segesd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Segesd (románul: Șaeș, németül: Schaas) település Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Apold községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Segesvártól 7 km-re délre fekszik, a DN106-os út mentén.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1302-ből maradt fenn Segus néven. További névváltozatok: Zegus (1309), Seges (1373), Schesz (1488), Schees (1506).[3]
A hagyomány azt tartja, hogy Segesvár várát és városát a segesdiek alapították.[4]
A 13. század végén plébániatemploma van. A templomot 1504–1508 között erődítették. Mivel a templom mennyezete beszakadt, 1818-ban lebontották, 1820-ban új templomot építettek.[3]
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 1004 lakosából 563 német, 240 román és 204 cigány volt. 1992-re a németek száma megfogyatkozott, 1112 lakosából 861 román, 155 cigány és csak 82 német volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]Evangélikus templomának értékei a régi templomból megmaradt 1520 körül készült oltár és a 14. századi gótikus bronz keresztelőmedence voltak, a keresztelőmedencét azonban 1994-ben ellopták.[3] 1999-ben megkerült,[6] ezt követően a segesvári hegyi templomba vitték át.[7]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt volt lelkész Josef Haltrich történész, néprajzkutató.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ a b c Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 363. o. ISBN 973-26-0524-3
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest: Teleki László Alapítvány; Kolozsvár: Polis. 2002. 10. o. ISBN 9630089556
- ↑ Emanuel Enache: Church on the Hill. www.yourguideintransylvania.com (Hozzáférés: 2024. július 31.)
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
