Passau
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Passau | |||
 | |||
| Passau látképe az Inn, a Duna és az Ilz összefolyásánál | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Alsó-Bajorország | ||
| Járás | Alsó-Bajorország | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Jürgen Dupper (SPD) | ||
| Irányítószám | 94032–94036 | ||
| Körzethívószám | 0851 | ||
| Rendszám | PA | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 54 401 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 726 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 519 m | ||
| Terület | 69,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°E | |||
 Passau
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Passau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Passau témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban. Lakosainak száma 54 401 fő (2023. december 31.).[1]
2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[2]
Földrajzi fekvése
[szerkesztés]A település közvetlenül az osztrák határ mentén fekszik. Belvárosában találkozik a Duna, az Inn és az Ilz, innen ered egyik elnevezése: Dreiflüssestadt, azaz „A három folyó városa”.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 24 428 | 48 797 | 50 920 | 49 038 | 49 454 | 50 566 | 51 074 | 52 469 | 53 093 | 54 401 |
| 1925 | 1970 | 1975 | 2012 | 2013 | 2015 | 2016 | 2019 | 2021 | 2023 |
Éghajlata
[szerkesztés]Passau az északi szélesség 48°-án fekszik. Ennek eredményeképpen a városban elsősorban a nyugati irányból érkező légáramlatok hatása jelentkezik. Amint az éghajlati diagramból látható, Passau a hűvös klímához rendelhető. A kontinentális hatás a Passau régióban is jelen van, amelyet részben hideg és havas tél, és meleg és száraz nyár jellemez. Hőviharok is előfordulnak nyáron.
Átlagosan 36 nyári nap van, amikor a maximum hőmérséklet 25 °C felett van. Ezzel szemben 115 fagyos nap van, 0 °C alatti hőmérséklettel. A legszárazabb hónapok az október és a november. Az indián nyár minden évben enyhe hőmérsékletet eredményez az év végén.
A vízben gazdag Duna és Inn folyók összefolyásának köszönhetően a folyók vízgyűjtőjén gyakran köd van.
Az éghajlati diagram Fürstenzell (Passauval délnyugatra szomszédos) mérési pontjának adatait mutatja. Azonban ez a mérési pont közel 100 méterrel magasabban van, mint maga Passau.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 3,2 | 8,4 | 14,2 | 19,0 | 22,0 | 23,5 | 23,2 | 18,5 | 13,0 | 5,8 | 1,3 | 12,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,5 | −2,5 | 0,8 | 4,7 | 9,3 | 12,3 | 13,8 | 13,5 | 9,9 | 5,9 | 1,4 | −2,3 | 5,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 61 | 56 | 72 | 43 | 86 | 83 | 118 | 92 | 70 | 64 | 58 | 65 | 868 |
| Napi napsütéses órák száma | 2 | 3 | 5 | 7 | 7 | 8 | 7 | 7 | 6 | 4 | 2 | 2 | 5 |
| Forrás: [1] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]Passauban nyugszanak Gizella királyné földi maradványai.
1676. december 14-én itt Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné ment férjhez Lipóthoz.
1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság birtoka lett.
Ötvenezer körüli népességéből nagyjából 10 000 fő az 1978-as alapítású helyi egyetem tanulója.
Látnivalók
[szerkesztés]
Veste Oberhaus
[szerkesztés]A Duna városházával szemközti partjának domináns épülete. Több funkciót lát el: itt van a városi történelmi múzeuma, valamint egy ifjúsági szálló és egy csillagvizsgáló. Az Oberhaustól szép kilátás tárul Passau óvárosára és az úgynevezett Ortspitzére, ahol a három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – összefolyik. Az Alpokból jövő Inn vize zöld színű, a Dunáé kék, az Ilzé pedig fekete. Így az összefolyás után a Dunának egy hosszabb szakaszon három színe van.[3]
Passaui dóm
[szerkesztés]
A Szent István-székesegyház a Passaui egyházmegye székhelye. Tötrténete egy Kr. u. 450 körül már létező templomra nyúlik vissza. A püspöki templomot 730-ban említik először egy oklevélben, és 739 óta az egyházmegye székesegyháza. Szent Pilgrim püspök uralkodása alatt 982-től új, háromhajós, ikertornyos westwerkű püspöki templom épült. Ezt 1280 és 1325 között részben egy korai gótikus székesegyház váltotta fel. A késő gótikus stílusú keleti részt 1407 és 1560 között építették hozzá. Az 1662-es városi tűzvészben a keleti rész külső falai kivételével a székesegyház teljesen elpusztult. A székesegyházat 1668 és 1693 között Carlo Lurago építtette újjá, ezúttal barokk stílusban. Különösen figyelemre méltóak Giovanni Battista Carlone belső stukkói és Johann Michael Rottmayr festményei a mellékoltárokban. Ez a legnagyobb barokk székesegyház az Alpoktól északra. A székesegyház orgonája 17 974 sípjával és 233 regiszterével a világ legnagyobb templomi orgonája, és a legnagyobb orgona az USA-n kívül.[4]
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az A3-as autópálya és az A8-as autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Testvérvárosok
[szerkesztés]Összesen tíz testvérvárosa van Passaunak:
Hackensack, USA, 1952
Dumfries, Egyesült Királyság, 1957
Cagnes-sur-Mer, Franciaország, 1973
Krems an der Donau, Ausztria, 1974
Akita, Japán, 1984
Málaga, Spanyolország, 1987
České Budějovice, Csehország, 1993
Liucsou, Kína, 1999
Veszprém, Magyarország, 1999
Montecchio Maggiore, Olaszország, 2003
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ Fortress Veste Oberhaus Passau | Passau Tourism. tourism.passau.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ St. Stephen's Cathedral Passau | Passau Tourism. tourism.passau.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
