Scripta praehistorica: Miscellanea in honorem Mariae Bitiri dicata. Eds. R. Dobrescu, A. Boroneanţ, A. Doboş. Editura Cetatea de scaun, Târgovişte. MATERIALE ŞI CERCETĂRI ARHEOLOGICE (serie nouă), SUPPLEMENTUM 1, 2021, p. 467-486., 2021
In this paper, the first Starcevo (Early Neolithic) and Lengyel culture (Late Neolithic) avian as... more In this paper, the first Starcevo (Early Neolithic) and Lengyel culture (Late Neolithic) avian assemblages from Hungary are presented. The abundance of remains and identified wetland species in the Starcevo period sample of Alsonyek-Bătaszek located in southwestern Hungary fits into the stereotype of the Koros culture localities from the eastern part of country indicating the frequent exploitation of aquatic resources by fowling, fishing and gathering. Golden eagle (Aquila chrysaetos) is first identified for the Neolithic avifauna of Hungary. Its presence in both the Starcevo and Lengyel period samples suggest that this species may have nested in the Mecsek or Villăny Mountains during the 6th-5th millennia BC. Interest in fowling at Alsonyek-Bătaszek seems to have declined towards the Late Neolithic according to the drop both in the quantity and diversity of birds. Nevertheless, wings, feathers and bones of diurnal birds of prey and owls proved to have been selected both for raw material and ornaments, and ritual purposes during the Lengyel Period. Cuvinte cheie: oase de pasăre, paleo-mediu, exploatarea păsărilor, neolitic timpuriu si târziu, Alsonyek-Bătaszek, sud-vestul Ungariei Rezumat: Articolul de faţă prezintă studiul primelor colecţii de oase de pasăre atribuite culturilor Starcevo (neolitic timpuriu) si Lengyel (neolitic târziu) din Ungaria. Abundenţa resturilor de pasăre provenind din situl neolitic timpuriu de la Alsonyek-Bătaszek în sud-vestul Ungariei, si a speciilor de apă identificate aici, se potriveşte imaginii tipice a aşezărilor de tip Koros din estul ţării, indicând exploatarea frecventă a resurselor acvatice prin vânătoarea de păsări, pescuit şi cules. Acvila de munte (Aquila chrysaetos) a fost acum identificată pentru prima dată în avifauna neolitică din Ungaria. Prezenţa sa atât în nivelurile Starcevo cât şi Lengyel sugerează că pe durata mileniilor VI-V î. Hr. aceste păsări îşi făceau cuibul în munţii Mecsek sau Villăny. Interesul pentru vânătoarea păsărilor pare să fi intrat în declin pe durata neoliticului târziu, aşa cum o indică atât scăderea în cantitate a resturilor zoo-arheologice, cât şi diminuarea diversităţii speciilor. Cu toate acestea, aripile, penele şi oasele unor păsări de pradă diurne, precum şi ale bufniţelor par să fi fost selectate atât ca materie primă şi ornamente, cât şi pentru scopuri rituale pe durata culturii Lengyel.
Uploads
Papers by Anett Osztás
Eddigi vizsgálataink eredménye alapján a csiszolt kőeszközök nyersanyagának jelentős része a lelőhelyhez közeli Mecsek hegységből származik (elsősorban az alsó-kréta alkáli bázisos magmatitok változatai, emellett kisebb mennyiségben foltos márga, bitumenes mészkő, szpikulit). A helyi, vagyis a Mecsek és közvetlen környezetében előforduló kőzettípusok mellett fontos távolsági nyersanyagokból készült kőeszközök is előfordulnak: elsősorban szerpentinit, kontakt-metabázit (elsősorban az ún. Železný Brod típus), hornfels, „fehérkő” mellett a ritkábban előforduló Na-piroxenit, eklogit és nefrit, amelyek cseh-masszívumbeli, erdélyi, bánsági, illetve alpi régiókat jeleznek nyersanyag forrásterületként. Elsődleges eszköztípusként nyéllyukas balta, kőfejsze, lapos balta (laposvéső), kaptafa alakú balta és buzogány fordulnak elő. Megfigyeléseink során az egyes fő kőzettípusok és a balták elsődleges alakja között számos esetben észleltünk összefüggést. Például az alsó-kréta alkáli magmatitokból jellegzetes, hosszirányban mindkét oldalán lekeskenyedő alakú nyéllyukas balták készültek elsősorban, fehérkőből zömök, lapos vésőbalták, kisebb részben kaptafa alakú balták, valamint buzogányok készültek. A kiemelkedően jó minőségű nyersanyagokból (pl. kontakt metabázit, hornfels, illetve „fehérkő”) készült távolsági import kőeszközök esetében úgy tűnik, hogy azok mérete általában jelentősen kisebb, mint a nyersanyag-lelőhelyükhöz közeli területeken végzett ásatásokból előkerült, ugyanezen nyersanyagból készült kőeszközöké, valamint a helyi nyersanyagokból készült kőeszközöké, vagyis azokat a végletekig használták. A sírokból előkerült balták között nagy különbség mutatkozik a megmunkálást illetően. Számos, a temetkezésekből előkerült balta finoman kidolgozott és tökéletesen csiszolt, amelyeken szabad szemmel nem látható használati kopásnyom. Ugyanakkor a telepről származó kőeszközökön kopás, újraélezés, használatból származó csorbulások és törések figyelhetők meg.
Munkánk további célja a nyersanyagcsoportok és beszerzési zónák megállapítása és pontosítása, amit kőzettani és geokémiai, az esetek zömében roncsolásmentes nagyműszeres vizsgálatok alkalmazásával kívánunk elvégezni. Régészeti oldalról a baltakészítés technológiai műveletsorának rekonstrukciója mellett az Alsónyéken élt újkőkori közösségek környezethasználatáról, helyismereti és kőzettani tudásáról, kőeszközkészítő tevékenységéről, valamint a temetkezési szokásról kaphatunk újabb ismeretanyagot a csiszolt kőeszközök perspektívájából.
Munkánkat az NFKI (OTKA) K 131814 számú pályázata támogatja.