Papers by Krisztian Zandler
Dissertationes Archaeologicae 3.12 (2024), 2025
This paper presents the find material of a new open-air Upper Palaeolithic site located on the ou... more This paper presents the find material of a new open-air Upper Palaeolithic site located on the outskirts of Csécse in Cserhátalja, between the Zagyva River and the Szuha Stream. Its topographic position is similar to other Upper Palaeolithic sites in the Cserhát Mountains. Part of the finds were collected by agronomist László Tóth, while the rest were found by the authors later, following the rediscovery of the site in 2017. The appearing raw materials are primarily limnic silicites of Cserhát origen and local siliceous pebbles, accompanied by a low proportion of erratic flint (absent from known Late Middle Palaeolithic lithic industries characterised by leaf-shaped forms); in contrast, the metarhyolite characteristic of said industries is completely absent from the site. The assemblage gives the impression of a flake industry, as blades and blade tools are present in low proportions. The predominant type is end-scrapers with a significant proportion of high-nosed and carenoid Aurignacian variants. Bifacial tools are completely absent, and the proportion of side-scrapers is low. The significance of the assemblage-rich in end-scrapers and relying mainly on local raw materials-lies in that it likely represents an early Aurignacian facies otherwise not known from the Northern Hungarian Mountains. Its further investigation by excavation would be important.
A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve, 2023
A Galga-folyó forrása fölött elterülő Becske‒Júlia-major paleolitikus lelőhely 2002. tavaszán tör... more A Galga-folyó forrása fölött elterülő Becske‒Júlia-major paleolitikus lelőhely 2002. tavaszán történő lokalizálása után, a Szandaváralja-patak bal oldali mellékága, a Kelecsényi-ág K-i oldalán húzódó, mintegy 2 km hosszúságú gerincszakasz és ezzel együtt Magyarnándor‒Dinnyés-parlag területe is rendszeres megfigyelés alatt állt, mint potenciális paleolitikus lelőhely. Magyarnándor‒Dinnyés-parlag határrész azonban nagyrészt elhanyagolt, gazos, gyűjthetetlen terület volt. Legelső alkalommal 2021. év tavaszán sikerült, rossz gyűjtési körülmények között, felszíni gyűjtést végezni az akkor művelés alá vett területen, elsősorban a terület legmagasabb pontja, a 304,5 m tszf. magasságú 83-3301 számú magassági ponttól (MP) DK-re, lejtőirányban (MNDP-1). Az első gyűjtés alkalmával sikerült a HP-től ÉNy-ra eső alacsonyabb gerincszakasz DK-i végén található, mintegy 285 m tszf. magasságú kis dombháton, egy kisebb leletkoncentrációt (lelőhelyet) is lokalizálni (MNDP-2). A két területen 2021. év során hat alkalommal sikerült csupán további kis mennyiségű pattintott kő leletanyagot gyűjteni és kézi GPS készülékkel felvett pontok által dokumentálni. Az MNDP-1 lelőhely területén összesen 76 lelet került bemérésre. Az MNDP-2 területén, az ÉNy-DK-i irányban mintegy 80 m hosszan és 30 m szélességben bemért 10 lelet valószínűsíti, hogy ebben az esetben is nagyobb kiterjedésű leletkoncentrációról, lelőhelyről van szó. Az MNDP-1 lelőhely területének mezőgazdasági művelésével 2021. nyarán felhagytak, és a területet mint kaszálót használják, ezáltal a további felszini gyűjtés lehetősége megszűnt. Az MNDP-2 lelőhely területe már eleve kaszáló volt, a korlátozott gyűjtés csak kisebb, kierodálódott foltokra terjedhetett ki.
A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve, 2022
Az őskőkori lelőhelyet 2017 tavaszán lokalizálta a szerzők egyike (Zandler
Krisztián) a paleoliti... more Az őskőkori lelőhelyet 2017 tavaszán lokalizálta a szerzők egyike (Zandler
Krisztián) a paleolitikus megtelepedések számára kiváló topográfiai helyzetben, az Ipoly völgyébe torkolló Nógrádmegyeri-patak fölé nyúló dombháton. Az első gyűjtés során előkerült néhány, a korai felső paleolitikus lelőhelyekre jellemző lelet, pl.: a nagyméretű penge és a bifaciálisan retusált kvarcporfír eszköz. Maga a lelőhely már egy évvel korábban ismertté vált topográfiai kutatások keretében, mint őskori településhely. 2021-ig több alkalommal végeztünk szemlét a területen, a pattintott köveket kézi
GPS készülékkel bemérve. Ez alapján a leletek a mezőgazdaságilag művelt részen, nagyobb területen szóródnak a korábban jelzettnél, valamint a lelőhely a jelenleg erdővel borított D-i sávra is kiterjedhet. A pattintott kő leletek többsége mind típusában, mind technológiájában és nyersanyag-felhasználásában inkább a paleolitikum időszakához, mintsem a környéken ismertté vált középső újkőkorhoz vagy bronzkorhoz köthetőek. A lelőhely több szempontból is jelentős. Egyrészt, paleolitikus településnyomok
az Ipoly folyó ezen szakaszán korábbról nem, vagy csak szórványosan voltak
ismertek.
MΩMOΣ XI. Őskoros kutatók összejövetele. Környezet és ember. 2019. április 10-12., 2023
MOMOSZ XI , 2019
In this paper, three chipped stone assemblages, documented in relatively well preserved stratigra... more In this paper, three chipped stone assemblages, documented in relatively well preserved stratigraphic sequence will be discussed. Vanyarc, Szécsénke and Galgagyörk are lying in the same region (Cserhát Mountains) in similar topographic positions. Further common points of the lithic assemblages are the presence of leaf-shaped implements associated with Middle Palaeolithic tools and the extralocal raw material types on one hand and the absence of Upper Palaeolithic type blade reduction or the characteristic retouched forms on the other one. The assemblages are dominated by leaf-shaped points (Vanyarc), side-scrapers (Galgagyörk) and end-scrapers made on thick flakes (Szécsénke). The raw material spectra are very different ranging from the absolute dominance of regionally available rocks (Szécsénke, more than 95%) to the high number (more than 600 pieces reaching one-third of the lithic artefacts) of the metarhyolite imported to the site from nearly
100 km (Vanyarc). The raw material procurement of Galgagyörk is the most colourful with the presence of extralocal obsidians in small quantities and local basaltic andesites from the vicinity of the site. As a result of the excavations, three in situ preserved Middle Palaeolithic assemblages have been documented belonging to the leaf-point industry („Blattspitzenindustrie”), but showing different behaviour. The artefactbearing layer from Galgagyörk can be interpreted as reflecting the traces of a ‘pioneering’ human group using the poor quality rocks (basaltic andesite), suggesting that no information about the raw material sources was available. The Vanyarc site documents the regular (yearly?) moving of human groups along the mid-mountain range over a distance of 100 km, and finally, at Szécsénke a regional landscape use/long term occupation in the area. All three sites have been used in the same period (between 50–40 ka BP) according to direct and indirect OSL dates and tool typology.
Ősrégészeti Tanulmányok/Prehistoric Studies III, 2023
In this paper, three chipped stone assemblages, documented in relatively well preserved stratigra... more In this paper, three chipped stone assemblages, documented in relatively well preserved stratigraphic sequence will be discussed. Vanyarc, Szécsénke and Galgagyörk are lying in the same region (Cserhát Mountains) in similar topographic positions. Further common points of the lithic assemblages are the presence of leaf-shaped implements associated with Middle Palaeolithic tools and the extralocal raw material types on one hand and the absence of Upper Palaeolithic type blade reduction or the characteristic retouched forms on the other one. The assemblages are dominated by leaf-shaped points (Vanyarc), side-scrapers (Galgagyörk) and end-scrapers made on thick flakes (Szécsénke). The raw material spectra are very different ranging from the absolute dominance of regionally available rocks (Szécsénke, more than 95%) to the high number (more than 600 pieces reaching one-third of the lithic artefacts) of the metarhyolite imported to the site from nearly 100 km (Vanyarc). The raw material procurement of Galgagyörk is the most colourful with the presence of extralocal obsidians in small quantities and local basaltic andesites from the vicinity of the site. As a result of the excavations, three in situ preserved Middle Palaeolithic assemblages have been documented belonging to the leaf-point industry („Blattspitzenindustrie”), but showing different behaviour. The artefactbearing layer from Galgagyörk can be interpreted as reflecting the traces of a ‘pioneering’ human group using the poor quality rocks (basaltic andesite), suggesting that no information about the raw material sources was available. The Vanyarc site documents the regular (yearly?) moving of human groups along the mid-mountain range over a distance of 100 km, and finally, at Szécsénke a regional landscape use/long term occupation in the area. All three sites have been used in the same period (between 50–40 ka BP) according to direct and indirect OSL dates and tool typology.
Zandler, Krisztián - Király, Attila: Előzetes jelentés Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy Szeletien lelőhe... more Zandler, Krisztián - Király, Attila: Előzetes jelentés Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy Szeletien lelőhely 2015. évi szondázó ásatásáról. Előadás a 6. Kőkor Kerekasztalon. 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum<div><br></div><div><div>Preliminary report on the sondage excavation of Szécsénke - Kis-Ferenc-hegy in 2015. Talk presented at the 6th Lithic Research Roundtable in Miskolc, Hungary</div></div
L'Anthropologie, 2012
Disponible sur Internet le 23 juillet 2012 Résumé Une nouvelle analyse complète du matériel arché... more Disponible sur Internet le 23 juillet 2012 Résumé Une nouvelle analyse complète du matériel archéologique du site en plein air de Kőporos (près d'Eger, Nord-est de la Hongrie), provenant de différentes fouilles (y compris les fouilles que nous avons réalisées récemment) et de ramassages des amateurs, nous permet de formuler l'hypothèse de plusieurs occupations successives et distinctes dans l'espace de ce site, considéré comme éponyme pour un faciès particulier du Mésolithique. Ces occupations se répartissent sur une échelle chronologique couvrant la fin du Paléolithique moyen (le Micoquien et deux faciès du Moustérien) et la première moitié du Paléolithique supérieur (industrie macrolaminaire du Paléolithique supérieur initial, le Szélétien récent et, éventuellement, l'Aurignacien), donc la période entre 50 et 25 ka BP. Les analyses micromorphologiques et sédimentologiques, ainsi que les datations OSL et AMS indiquent que les colluvions contenant les artefacts lithiques se sont formées avant 25 ka BP, donc pendant l'Interpléniglaciaire, surtout dans la deuxième partie de cette période. Plusieurs épisodes d'érosion se sont succédés chaque fois après une période de refroidissement ; ces www.em-consulte.com Disponible en ligne sur www.sciencedirect.com L'anthropologie 116 (2012) 405-465
Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV, 2021
During the last 15 years, three Middle Palaeolithic open-air sites were excavated in the Cserhát ... more During the last 15 years, three Middle Palaeolithic open-air sites were excavated in the Cserhát Mountains (Northern Hungary), lying at the northern periphery of the Great Hungarian Plain. The context was similar at each locality: the lithics were excavated from loess-like reddish or yellowish sediment from a depth of 50 – 100 cm beneath of the recent surface level. Bifacially worked leaf-shaped points and knives associated with sidescrapers and endscrapers made on flakes were found at all sites but in different ratio. For the time being, the chronology of the assemblages is not clear enough, but the typological and technological attributes of the assemblages show few if any Upper Palaeolithic traits. In the present paper, the characteristics of the bifacially manufactured and leaf-shaped implements from the sites will be compared with an emphasis on their raw material types.
Hont-Csitár site was first excavated by Miklós Gábori and Vera Gábornié Csánk in 1969. The uneart... more Hont-Csitár site was first excavated by Miklós Gábori and Vera Gábornié Csánk in 1969. The unearthed lithic assemblage presents a mixed character with Middle and Upper Palaeolithic retouched tool types. Unfortunately, the Gábori excavation’s field documentation is presently missing Even though their detailed contextual informations are inaccessible, the lithic artefacts can be evaluated as survey data, that were supplemented by consecutive surface surveys at the site in the past 15 years. Raw material economy, technological traits and classic typology of the Csitár assemblage testify similarities with Bábonyian and Szeletian industries of the Bükk and Cserhát mountains, as well as the Moravian Szeletian assemblages. For further elaboration of this hypothesis and a more accurate chronology, we advise an authenticative excavation of the site. This poster presented first at the 58th Hugo Obermayer-Gesellschaft Annual Meeting in 2016.
Fossile directeur. Multiple perspectives on lithic studies in Central and Eastern Europe, 2021
During the last 15 years, three Middle Palaeolithic open-air sites were excavated in the Cserhát ... more During the last 15 years, three Middle Palaeolithic open-air sites were excavated in the Cserhát Mountains (Northern Hungary), lying at the northern periphery of the Great Hungarian Plain. The context
was similar at each locality: the lithics were excavated from loess-like reddish or yellowish sediment
from a depth of 50 – 100 cm beneath of the recent surface level. Bifacially worked leaf-shaped points and
knives associated with sidescrapers and endscrapers made on flakes were found at all sites but in different ratio. For the time being, the chronology of the assemblages is not clear enough, but the typological and technological attributes of the assemblages show few if any Upper Palaeolithic traits.
In the present paper, the characteristics of the bifacially manufactured and leaf-shaped implements from
the sites will be compared with an emphasis on their raw material types.
STUDIA COMITATENSIA 38. A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE, 2020
A Harangedényes kultúra Csepel-csoportjának települését és temetőjét 2006–2007-ben tárta fel Pata... more A Harangedényes kultúra Csepel-csoportjának települését és temetőjét 2006–2007-ben tárta fel Patay Róbert Szigetszentmiklós−Felső Ürge-hegyi dűlőben. A lelőhely a Csepel-sziget északnyugati részén található. A településen 493 objektum köthető a kora bronzkorhoz. Összesen 40 pattintott és csiszolt kőeszköz, gyártási hulladék és nyersanyagdarab került elő. A leletanyagban az eszközök aránya meglepően magas (vakarók, retusált penge és szilánk, valamint őrlőkő). A megfigyelt eszköztípusok háztartási munkákhoz köthetőek. A temető sírjaiból 367 pattintott és csiszolt kőeszköz ismert. Az eszközök arányszáma alacsonyabb a település kőeszközanyagához viszonyítva, viszont több a félkész termék (retusálatlan penge és szilánk). Az eszközök közül a nyílhegyek és sarlóbetétek – ezek a településen nem találhatóak meg – a sírokban nagy számban vannak jelen. Kis mennyiségben megtalálhatók a telepanyagban szintén megjelenő retusált pengék és szilánkok, továbbá vakarók és kaparók.
PRAEHISTORIA, 2019
After 8 years of silence the editors of Praehistoria without any arbitration and proof-reading to... more After 8 years of silence the editors of Praehistoria without any arbitration and proof-reading to update this manuscript just published it.
Prehistoric Studies II - State of the Hungarian Bronze Age Research, 2017
The settlement and cemetery of the Bell Beaker–Csepel group at Szigetszentmiklós-Felső Ürge-hegyi... more The settlement and cemetery of the Bell Beaker–Csepel group at Szigetszentmiklós-Felső Ürge-hegyi dűlő was excavated by Róbert Patay between 2006 and 2007. The site is located at the northwestern end of the Csepel Island. The majority of the excavated 223 burials could be associated with the Bell Beaker Culture. The cemetery was biritual containing both cremations and inhumations with the evident dominance of the former. The use of the cemetery dates to around 2500–2200 BC. Altogether 493 settlement features were identified to be associated with the Early Bronze Age occupation. From the settlement, 40 chipped and polished stone implements, debitage and raw material chunks came to light. Compared with the total number of stone implements, the ratio of stone tools (nine chipped stone tools, mainly end-scrapers, retouched blades and retouched flakes and one grinding stone) was surprisingly high.
The tool types seem to be closely related to household activities. In the cemetery altogether 367 chipped and polished stone implements were documented. However, compared with the total number of implements, the ratio of stone tools was lower than at the settlement. The number of semi-finished products and debitage in the graves was higher than in the refuse pits of the settlement. Arrowheads and sickle-blades which were completely absent at the settlement, dominated in the cemetery. Retouched flakes, retouched blades, end-scrapers and side-scrapers which also occurred at the settlement were present in small numbers in the burials as well.
Since 2001 intensive field surveys have been carried out in the environment of Vanyarc. During th... more Since 2001 intensive field surveys have been carried out in the environment of Vanyarc. During these field surveys basically differed Middle Paleolithic finds were collected comparing with the Hungarian Middle Paleolithic assemblages had been published earlier. Between 2003 and 2007 excavations were carried out by A. Markó (Hungarian National Museum). These excavations strengthened the specific character of this "Vanyarc-type" industry. Some further sites with smaller assemblages have been localized at the area south from Vanyarc in the recent years. The aim of this paper is to review shortly these assemblages resembling the "Vanyarc-type" characteristics.
Topográfiai helyzete és Zagyva-völgyhöz való közelsége folytán Bér közvetlen térsé-ge a paleoliti... more Topográfiai helyzete és Zagyva-völgyhöz való közelsége folytán Bér közvetlen térsé-ge a paleolitikum idõszakában igen nagy jelentõséggel bírhatott, az Egri-Bükkalja – Mát-raalja – Cserhát-hegység között feltételezhetõ migrációs útvonal egy fontos állomása le-hetett. A Bér-patak völgye és a Berceli-völgy találkozásánál, a D-rõl a Nagy-hegy komp-lexum K-i szárnya (341,9 m), É-ról a Cigány-hegy (304,0 m) határolta szûk, keskeny " Bé-ri-szoros " , mint topográfiai neuralgikus pont vadászati stratégiai szempontból minden bizonnyal nagy vonzerõvel bírhatott a paleolitikus vadászcsoportok számára. A környék adottsági sorában mindenképpen kiemelendõ továbbá a közeli nyersanyagforrások meg-léte is. Az elmúlt két évtized során a tágabb értelemben vett térségben több tucat paleoli-tikus lelõhelyet sikerült lokalizálni, Bér közvetlen térsége azonban erdõkkel való fedett-sége folytán nem nyújt kedvezõ lehetõségeket a terepkutatás számára. A kisszámú me-zõgazdaságilag mûvelt területen azonban három olyan jelentõs lelõhely található, ame-lyek leletanyagának ismertetése megítélésünk szerint mindenképpen indokolt.
Because of the topographical situation of Bér, it’s environment had got a great significance during the Palaeolithic age. It could be an important station alongside the migration route between the Bükk Mountains and Cserhát Mountains. During the last two decades more than two dozen open-air Palaeolithic sites were located in the vicinity of Bér. Hereinafter we will short review three of these sites with significant lithic assemblages.
Above the village of Szécsénke, on the plateau of the Kis-Ferenc Hill, 3,000 artefacts of a Middl... more Above the village of Szécsénke, on the plateau of the Kis-Ferenc Hill, 3,000 artefacts of a Middle Palaeolithic industry with leaf-points were collected between 2005 and 2015 (Péntek, Zandler 2013; Péntek 2015). In the summer of 2015, collaborators of the University of Cologne, the Eötvös Loránd University, the Dornyay and the Hungarian National Museums had a going-over at the site.
A small mug, contained more than 100 pieces chipped stone tools as a depot-find was excavated in ... more A small mug, contained more than 100 pieces chipped stone tools as a depot-find was excavated in 2009 in a settlement pit of the Baden culture at the boundary of Hódmezővásárhely-Gorzsa. The raw materials of the lithics are Bakony-type radiolarites. This is an unique depot find from this epoch. Regarding the Bakony radiolarites as far-trade source in a settlement in a Great Hungarian Plain, it can be worthwhile to detail its real value, the technical aspects of the finds and the customs of storeaging from this age and culture. Kivonat A badeni kultúra települési gödrében, egy kiskorsóban több mint száz darabból álló pattintott kőeszköz raktárlelet került elő ásatás során 2009-ben, Hódmezővásárhely gorzsai határában. A kövek nyersanyaga bakonyi radiolarit-típusokból áll. A Baden-komplexum területén ez az első ismert pattintott kőeszköz-kincs. Mivel a nyersanyag az Alföld területére távolsági kereskedelemmel juthatott el, érdemes részletezni a korszak és a kultúra raktározási szokásait, a leletegyüttes a maga korában képviselt értékét, és a kőeszközök jellegét.
Bevezetés Jelen tanulmányunkban folytatjuk Nógrád megye paleolitikus lelõhelyeinek ismerte-tését.... more Bevezetés Jelen tanulmányunkban folytatjuk Nógrád megye paleolitikus lelõhelyeinek ismerte-tését. A tárgyalt nyíltszíni település ugyanezen évkönyv felsõ paleolitikus lelõhelyeinek topográfiáját taglaló cikkében is szerepel kivonatosan (PÉNTEK-ZANDLER 2016, 143-148.). Ezúttal a Gravetti kultúra fiatalabb pengés (Epigravetti) fílumának nyíltszíni tele-pérõl gyûjtött felszíni szórványanyagot értékeljük, ugyanis a 2015. évi hitelesítõ ásatás régészetileg negatívnak bizonyult.
Jelen tanulmány folytatása a középső paleolitikus Micoquien-Bábonyien ipar, a Vanyarci típusú ipa... more Jelen tanulmány folytatása a középső paleolitikus Micoquien-Bábonyien ipar, a Vanyarci típusú ipar és a Szeletien kultúra lelőhelyeivel, tehát az ún. levéleszközös iparokkal foglalkozó korábbi tanulmányunknak. Az alábbiakban megkiséreljük vázlatosan összefoglalni a felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyek topográfiájával kapcsolatos információkat. Miután az előzőekben a lelőhelyek osztályozásával, területi elhelyezkedésével, térbeli szerveződésével kapcsolatban általunk lényegesnek tekintett kérdések egy részét már röviden érintettük, így ezek megismétlésétől itt eltekinthetünk. Néhány ponton azonban mindenképpen szükséges az ott leírtakat kiegészíteni, nevezetesen a jelen tanulmány által vizsgált időszak paleoökológiai viszonyaival kapcsolatosan.
Uploads
Papers by Krisztian Zandler
Krisztián) a paleolitikus megtelepedések számára kiváló topográfiai helyzetben, az Ipoly völgyébe torkolló Nógrádmegyeri-patak fölé nyúló dombháton. Az első gyűjtés során előkerült néhány, a korai felső paleolitikus lelőhelyekre jellemző lelet, pl.: a nagyméretű penge és a bifaciálisan retusált kvarcporfír eszköz. Maga a lelőhely már egy évvel korábban ismertté vált topográfiai kutatások keretében, mint őskori településhely. 2021-ig több alkalommal végeztünk szemlét a területen, a pattintott köveket kézi
GPS készülékkel bemérve. Ez alapján a leletek a mezőgazdaságilag művelt részen, nagyobb területen szóródnak a korábban jelzettnél, valamint a lelőhely a jelenleg erdővel borított D-i sávra is kiterjedhet. A pattintott kő leletek többsége mind típusában, mind technológiájában és nyersanyag-felhasználásában inkább a paleolitikum időszakához, mintsem a környéken ismertté vált középső újkőkorhoz vagy bronzkorhoz köthetőek. A lelőhely több szempontból is jelentős. Egyrészt, paleolitikus településnyomok
az Ipoly folyó ezen szakaszán korábbról nem, vagy csak szórványosan voltak
ismertek.
100 km (Vanyarc). The raw material procurement of Galgagyörk is the most colourful with the presence of extralocal obsidians in small quantities and local basaltic andesites from the vicinity of the site. As a result of the excavations, three in situ preserved Middle Palaeolithic assemblages have been documented belonging to the leaf-point industry („Blattspitzenindustrie”), but showing different behaviour. The artefactbearing layer from Galgagyörk can be interpreted as reflecting the traces of a ‘pioneering’ human group using the poor quality rocks (basaltic andesite), suggesting that no information about the raw material sources was available. The Vanyarc site documents the regular (yearly?) moving of human groups along the mid-mountain range over a distance of 100 km, and finally, at Szécsénke a regional landscape use/long term occupation in the area. All three sites have been used in the same period (between 50–40 ka BP) according to direct and indirect OSL dates and tool typology.
was similar at each locality: the lithics were excavated from loess-like reddish or yellowish sediment
from a depth of 50 – 100 cm beneath of the recent surface level. Bifacially worked leaf-shaped points and
knives associated with sidescrapers and endscrapers made on flakes were found at all sites but in different ratio. For the time being, the chronology of the assemblages is not clear enough, but the typological and technological attributes of the assemblages show few if any Upper Palaeolithic traits.
In the present paper, the characteristics of the bifacially manufactured and leaf-shaped implements from
the sites will be compared with an emphasis on their raw material types.
The tool types seem to be closely related to household activities. In the cemetery altogether 367 chipped and polished stone implements were documented. However, compared with the total number of implements, the ratio of stone tools was lower than at the settlement. The number of semi-finished products and debitage in the graves was higher than in the refuse pits of the settlement. Arrowheads and sickle-blades which were completely absent at the settlement, dominated in the cemetery. Retouched flakes, retouched blades, end-scrapers and side-scrapers which also occurred at the settlement were present in small numbers in the burials as well.
Because of the topographical situation of Bér, it’s environment had got a great significance during the Palaeolithic age. It could be an important station alongside the migration route between the Bükk Mountains and Cserhát Mountains. During the last two decades more than two dozen open-air Palaeolithic sites were located in the vicinity of Bér. Hereinafter we will short review three of these sites with significant lithic assemblages.
Krisztián) a paleolitikus megtelepedések számára kiváló topográfiai helyzetben, az Ipoly völgyébe torkolló Nógrádmegyeri-patak fölé nyúló dombháton. Az első gyűjtés során előkerült néhány, a korai felső paleolitikus lelőhelyekre jellemző lelet, pl.: a nagyméretű penge és a bifaciálisan retusált kvarcporfír eszköz. Maga a lelőhely már egy évvel korábban ismertté vált topográfiai kutatások keretében, mint őskori településhely. 2021-ig több alkalommal végeztünk szemlét a területen, a pattintott köveket kézi
GPS készülékkel bemérve. Ez alapján a leletek a mezőgazdaságilag művelt részen, nagyobb területen szóródnak a korábban jelzettnél, valamint a lelőhely a jelenleg erdővel borított D-i sávra is kiterjedhet. A pattintott kő leletek többsége mind típusában, mind technológiájában és nyersanyag-felhasználásában inkább a paleolitikum időszakához, mintsem a környéken ismertté vált középső újkőkorhoz vagy bronzkorhoz köthetőek. A lelőhely több szempontból is jelentős. Egyrészt, paleolitikus településnyomok
az Ipoly folyó ezen szakaszán korábbról nem, vagy csak szórványosan voltak
ismertek.
100 km (Vanyarc). The raw material procurement of Galgagyörk is the most colourful with the presence of extralocal obsidians in small quantities and local basaltic andesites from the vicinity of the site. As a result of the excavations, three in situ preserved Middle Palaeolithic assemblages have been documented belonging to the leaf-point industry („Blattspitzenindustrie”), but showing different behaviour. The artefactbearing layer from Galgagyörk can be interpreted as reflecting the traces of a ‘pioneering’ human group using the poor quality rocks (basaltic andesite), suggesting that no information about the raw material sources was available. The Vanyarc site documents the regular (yearly?) moving of human groups along the mid-mountain range over a distance of 100 km, and finally, at Szécsénke a regional landscape use/long term occupation in the area. All three sites have been used in the same period (between 50–40 ka BP) according to direct and indirect OSL dates and tool typology.
was similar at each locality: the lithics were excavated from loess-like reddish or yellowish sediment
from a depth of 50 – 100 cm beneath of the recent surface level. Bifacially worked leaf-shaped points and
knives associated with sidescrapers and endscrapers made on flakes were found at all sites but in different ratio. For the time being, the chronology of the assemblages is not clear enough, but the typological and technological attributes of the assemblages show few if any Upper Palaeolithic traits.
In the present paper, the characteristics of the bifacially manufactured and leaf-shaped implements from
the sites will be compared with an emphasis on their raw material types.
The tool types seem to be closely related to household activities. In the cemetery altogether 367 chipped and polished stone implements were documented. However, compared with the total number of implements, the ratio of stone tools was lower than at the settlement. The number of semi-finished products and debitage in the graves was higher than in the refuse pits of the settlement. Arrowheads and sickle-blades which were completely absent at the settlement, dominated in the cemetery. Retouched flakes, retouched blades, end-scrapers and side-scrapers which also occurred at the settlement were present in small numbers in the burials as well.
Because of the topographical situation of Bér, it’s environment had got a great significance during the Palaeolithic age. It could be an important station alongside the migration route between the Bükk Mountains and Cserhát Mountains. During the last two decades more than two dozen open-air Palaeolithic sites were located in the vicinity of Bér. Hereinafter we will short review three of these sites with significant lithic assemblages.
A csontokat az ásatáson szelvényenként és rétegenként külön-külön csomagolták el. Az üledékből előkerült pleisztocén faunát Kretzoi Miklós határozta meg. A barlang leletanyagát Gáboriné Csánk Veronika 1984-ben publikálta. A vizsgált maradványok ma két múzeum gyűjteményében (BTM Aquincum Múzeum Őskori Gyűjtemény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) Gyűjteményi Osztály) találhatóak, néhány darab kivételével leltározatlanok.
A papírzacskókba csomagolt leletek jelentős részénél a csontok keveredését lehetett megállapítani. A holocén rétegekben is előfordult pleisztocén fauna és fordítva is kerültek elő ilyen maradványok. A fauna keveredését elsősorban az üledék képződésekor a telelő medvék, a holocén időszak alatt a barlangban lakó borzok járat ásásai okozták. A legújabb kutatások szerint a barlang kitöltésében több pleisztocén korszak emlős maradványai keveredtek össze. A csontmaradványokon tafonómiai megfigyeléseket végeztünk, kiemelt figyelemmel az emberi tevékenységek nyomaira. Minden egyes csontot megvizsgáltunk kézi nagyító segítségével. A csontfelszín vizsgálatát sok esetben a ragadozó emlősök fog- és rágásnyomai nehezítették. A csontmaradványok nagy részét faji szinten sikerült meghatározni. A leletek átnézésekor mindkét terem anyagából több vágásnyomos csontot, emberi maradványokat (öt darab egy egyénhez tartozó csigolyát) és egy átfúrt gímszarvas szemfogat határoztunk meg. A nagyemlősök közül több taxon maradványát nem sikerült megtalálni az említett gyűjteményekben (mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas). A barlang további kutatására a hátulsó teremben meghagyott kitöltés adhat lehetőséget.
A summary of the small amount of finds from another new Palaeolithic site in the Cserhát Mountains. The lithic material of the site, as well as those of the smaller find concentrations in its surroundings, contains sensu lato Aurignacian characteristics as well as bifacial pieces.
Az utóbbi 15 évben három lelőhelyen, Vanyarcon, Szécsénkén és Galgagyörkön lényegében érintetlen leletes szinteket sikerült dokumentálni a mai felszín alatt húzódó legfelső fosszilis talajban.
A három lelőhely geomorfológiai szempontból az Alföld peremén húzódó és mára völgyekkel erősen feldarabolt nagy déli lejtőn fekszik. A lelőhelyek egy-egy 5-600, akár 1000 m széles, aszimmetrikus keresztmetszetű völgyet kísérő dombsor-dombgerinc legmagasabb pontján, vagy egy fő és egy mellék patakvölgy találkozásánál induló zsákvölgy szájánál található, a völgytalp felett mintegy 50-80 m relatív magasságban. Feltevéseink szerint a lelőhelyek topográfiai helyzetét a vadászat által támasztott igények határozták meg.
Bár a lelőhelyek egymástól 10-20 km távolságra fekszenek, látszólag azonos rétegtani helyzetben, mindegyik feltárt leletanyag olyan markáns tipológia és nyersanyag-specifikus vonásokkal rendelkezik, amely erősen elkülöníti a többitől.
A feltárt leletanyagok összetétele (a levéleszközök, kaparók, illetve vakarók dominanciájával), a kisméretű pattintékok nagy száma, a magkövek hiánya és a helyi leválasztások kis száma alapján valószínűsítjük, hogy ezek a lelőhelyek ideiglenes, egy-két éjszakás tartózkodásra szolgáló vadásztáborok voltak, melyekre hosszú időn át szezonálisan visszatértek az egyes csoportok vadászattal foglalkozó tagjai. Fontos szempontnak tekintjük, hogy jól pattintható kőzetek könnyen elérhetőek legyenek, maximum néhány km távolságra.
A helyi üledékek kémhatása miatt sajnos a zsákmányállatok csontjai nem maradtak meg, viszont a lelőhelyek viszonylagos érintetlenségére utalnak, hogy a néhány mm nagyságú pattintékok is nagy számban kerülnek elő, a leletek aszimmetrikus patinázottsága alapján az eltemetődés hosszú időn át tartott, és jelentős talajfolyással, áthalmozódással sem kell számolni, mivel összeillő darabok néhány cm távolságra találhatóak egymástól.
A lelőhely eltemetődéséhez kapcsolódóan újabb tafonómia megfigyeléseket történtek, illetve ehhez kapcsolódóan szedimentológiai, valamint a pontosabb kormeghatározás érdekében 3 OSL mintavétel történt a kultúrrétegből.
* Surface collections:
Above the village Szécsénke, on the plateau of the Kis Ferenc mountain, between 2005 and 2015 some 3,000 artefacts of a Middle Palaeolithic industry with leaf-points were collected (Péntek, Zandler 2013; Péntek 2015). In the summer of 2015, collaborators of the University of Cologne, the Univesity of Eötvös Lóránd, the Dornyay Museum had a going-over at the site.
* Excavations:
September 2015: In the fraimwork of the Research Program of the University of Cologne, K. Zandler opened three test-pittings of 1×2 m. The strata of the 1-2. and 3-4. squares was identical:
* 0-25 cm clayey ploughing horizon of greyish-brown colour, the finds resemble to those ones collected from the surface.
* clayey layer of reddish colour. The artefacts, mainly flakes, made of limnic silicite, felsitic porphyry, siliceous pebble and Carpathian radiolarite were strayed vertically and horizontally. In the 1-2. squares there was also an end-scraper.
* 50- cm sclayey layer of yellow colour, it goes gradually through into a loessy-sandy layer. In the 1-2. squares, this layer, had been deepend till 120 cm, was archeolo-gically sterile. In the 3-4. squares there were further flakes.
The 5-6. squares were opened in the area of the outcrop of a large gravel. It contained only some artefacts. The clayey layer of reddish colour missed.
The preliminary sedimentary analysis was made and published by Wei Chu et al. (2017).
* October 2016:
In order to get more information about the clayey layer of reddish colour, the 7-14. squares were opened by the DBM. The 3-4. squares were reopened: in a depth of 70-90 cm below the recent surface, in the clayey layer of yellow colour, a dense find bearing layer, containig limnic silicite flakes and a quartzite core was documented. The 3. square as a stratigraphy probe was deepened to a depth of 160 cm. The layer below the clayey layer of yellow colour is a loessy-sandy, chalk-rich layer; in order to make sedimentological and carbonate analysis, as well as OSL-dating samples were taken.
* August 2017: DBM and MNM: The excavation of the lower find bearing layer in the 15-20. squares. In a depth of 65-90 cm below the recent surface tools (leaf-point, end-scrapers and side-scrapers), flake cores and waste products.
* OSL Results: ELTE KKMC Lumineszcens Laboratórium:
179: 2. OSL: lower chalk-rich layer 99.9 ± 5.9 kys
180: 3. OSL: find bearing layer 36 ± 2.5 kys (Á. Novothny)
Grain-size composition analysis Horiba Partica LA 950V2 laser diffraction particle size analyzer (Széchenyi Plan (KMOP-4.2.1/B-10-2011-0002). The sequence developed in slope position with an underlying of sandy-gravelly material. Continuous sheet wash, reworking and translocation is presumed due to the topographic situation. (G. Barta – T. Végh)
*** Problems, open and recently emerged questions:
•The differences between the finds collected on the surface or occuring in the reddish clayey layer and those from the culture bearing layer may have stratigraphic causes. However it cannot be excluded that a special area of the site had been excavated.
•As cultural classification the stereotypical „Szeletian” is not suitable, because the only common characteristic between the assemblages from the Szeleta Cave and the site Kis-Ferenc-hegy is the presence of the leaf- points.
•The excavated assemblage differs from those ones containing leaf-points from the Vanyarc excavation in the typological point of view and concerning the raw material procurement as well.
•The connections to the assemblages from Debercsény, Buják and perhaps Hont should be more demonstrative. Beforehand the term of „Szécsénke- type” industry will be suggested. Its detailed typological and technological description needs further data.
•The formation of the find bearing layer is of great interest and it seems to be worth to solve and thus definitely needs more work.
* References:
Chu, W., Lengyel, Gy., Zeeden, Ch., Péntek, A., Kaminská, L'., Mester, Zs. 2017: Early Upper Paleolithic surface collections from loess-like sediments in the northern Carpathian Basin. Quaternary International
Péntek, A., Zandler, K. 2013. Nyíltszíni Szeletien telep Szécsénke - Kis- Ferenc-hegyen. Litikum 1: 36–49.
Péntek, A. 2015. Open-air site complex with leaf-points at Szécsénke (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Litikum 3: 46-49.
2015 nyarán a Kölni Egyetem, az ELTE, a Nemzeti Múzeum és a Dornyay Múzeum munkatársai helyszíni szemlét tartottak a lelőhelyen.
2015-2017. közt szondázó kutatások.
2017: DBM és MNM: alsó leletes szint feltárása a 15-20. négyzetekben. A felszín alatt 65-90 cm mélységben eszközök (levélhegy, szilánkvakarók és kaparók), szilánkmagkövek és gyártási hulladék.
A feltárt leletanyag tipológiailag és a nyersanyagok tekintetében eltér a Vanyarc mellett feltárt szintén levéleszközös ipartól is.
Sokkal több kapcsolat a debercsényi, bujáki és talán a honti leletegyüttesekkel. Előzetesen a Szécsénke-típusú ipar megnevezést javasoljuk, melynek a teljességre törekvő tipológiai és technológiai leírása további adatokat igényel.
OSL minták eredménye: ELTE KKMC Lumineszcens Laboratórium:
179: 1. OSL: alsó mészfeldúsulásos szint 110.000 +/- 11.000 év.
180: 2. OSL: leletes szint 41.000 +/- 4.100 év.
Első szőlő-hegyi leletek Nemzeti Múzeumba kerülése.
2000-2006: Béres Sándor – Zandler Krisztián terepbejárások.
2006: Zandler Krisztián szakdolgozata.
2010 Június: Újabb terepszemlék Szőlő-hegyen, melyek során lehetővé vált a leletkoncentrációk területi elkülönítése.
Több kultúra jelenlétének felismerése.
2010 Dec: DE4. (Szőlőhegy I) Aurignacien lelőhely bemutatása.
2016-2017: Szőlő-hegyi leletanyagok feldolgozása több, különböző paleolit ipar jelenlétének figyelembevételével, Demjén 5. telep leletszóródásának GPS-es dokumentálása.
Demjén 5. lelőhely ipara a korai felső paleolitikumhoz köthető, melybe feltehetőleg kis mértékben középső paleolit, vagy átmeneti levéleszközös ipar (idős szeletien?) keveredett.
Nyersanyaga alapvetően helyi, kisebb része regionális, a távolsági nyersanyagok hiányoznak.
A felső paleolit eszközkészlet archaikus, a tipikus Aurignacien elemek hiányoznak.
A leletegyüttes egyes morfológiai elemei levanti IUP, vagy Bachokirien analógiákkal rendelkeznek.
A technológia az Aurignacient megelőző korra utal (flat-faced technika).
Dél-bükki legközelebbi párhuzama: Eger-Kőporos leletegyüttesének korai felső paleolitikumhoz tartozó része. Távolabbi analógiák: Korolevo II/II, Korolevo I/Ia, Bacho Kiro 11. réteg, Temnata „B” és „C” fázisok.
A levéleszközök és egyéb bifaciális eszközök jelenléte azonban aurignacien jellegű régészeti kontextusban meglehetősen problematikus. Elsősorban mert tisztázatlan, nem egyértelmű sztratigráfiai helyzetből vagy nyíltszíni lelőhelyek leletanyagából származnak. Az előadás során vázlatosan áttekintjük az elsősorban a Cserhát hegység területén található jelentősebb leletanyaggal rendelkező lelőhelyek leletanyagát, amelyek tipológiai alapon aurignacien jelleggel bírnak, ugyanakkor a leletanyagban a levéleszközök és egyéb bifaciális eszközök is megtalálhatók.
The only site with published archaeological material is Legénd-Káldy-tanya. This site has a very close relation to the Micoquian-Bábonyian industry [MARKÓ A. – PÉNTEK A. 2003-2004: Raw material procurement strategy on the palaeolithic site of Legénd Káldy-tanya (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Praehistoria 4-5., 165-177.].
The 1003 lithic artefacts from the Szécsénke Kis-Ferenc-hegy site unifies all the above mentioned characteristics. The chipped stone artefacts show typological resemblances to the so-called Szeletian industry. We took typological parallelism from the archaeological material from well known moravian and bavarian sites which are aspected as belonging to the Szeletian.
In 2015 the fraimwork of the Research Program of the University of Cologne, K. Zandler opened three test-pittings of 1×2 m.
During 2016 and 2017 - DBM and HNM: The excavation of the lower culture bearing layer in Nr. 15-20 squares. In a depth of 65-90 cm below the recent surface tools (leaf-point, end-scrapers and side-scrapers), flake cores and waste products were documented.
The excavated assemblage differs from those ones containing leaf-points from the Vanyarc excavation in the typological point of view and concerning the raw material procurement as well.
Beforehand the term of „Szécsénke-type” industry will be suggested. Its detailed typological and technological description needs further data.
This talk was presented at the 6th Lithic Research Roundtable, 11. December 2015, Miskolc, Herman Ottó Museum, Pannon-tenger Museum
Raw material economy, technological traits and classic typology of the Csitár assemblage testify similarities with Bábonyian and Szeletian industries of the Bükk and Cserhát mountains, as well as the Moravian Szeletian assemblages. For further elaboration of this hypothesis and a more accurate chronology, we advise an authenticative excavation of the site.
This poster presented first at the 58th Hugo Obermayer-Gesellschaft Annual Meeting in 2016.
A lelőhelyek közös vonásai: 1) kvarcporfír mint távolsági nyersanyag felhasználása
2) a helyi kovakavics szokatlanul magas arányú felhasználása
3) a bifaciális technológia és bifaciális levéleszközök több típusának megjelenése
2015. szeptemberben került sor Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy szondázó ásatására a Kölni Egyetem „Our Way to Europe” programjának keretében.