Wikipédia:Összefoglaló stílus
 |
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. |
A Wikipédia-szócikkek életének természetes velejárója, hogy a szerkesztők további információkat illesztenek be a lapba, ezzel az egy címszó alatt tárgyalt témakörök száma és kidolgozottsági fokuk bővül, a szócikk terjedelme pedig nő. Ez a növekedés elérheti azt a pontot, amikor a szócikk a lényegi, alapvető információkat igénylő olvasók számára már áttekinthetetlenül részletes, emellett nagy terjedelmű lapok esetén technikai jellegű problémák is felléphetnek. Ugyanakkor az értékes többletinformációk eltávolítása rossz szerkesztői döntés volna, ezért az optimális megoldás a hosszú lapok új szócikkekre tagolása. Ezt az eljárást nevezzük összefoglaló stílusnak.
Az összefoglaló stílus esetében egy adott szócikkben az egyes témakörök általános, rövidített leírása alfejezetekbe kerül, ahonnan egy kiemelt helyzetű belső hivatkozás segítségével továbbnavigálhatunk a résztéma önálló szócikkéhez, átfogó tárgyalásához. Az összefoglaló stílust életre hívó alapelv az, hogy a téma iránt különböző mélységben érdeklődők igényeinek egyként megfeleljünk. A gyorsabb áttekintést igénylő olvasó is könnyen tájékozódhat, ugyanakkor a részletesebb kifejtés iránt érdeklődő felhasználó számára is elérhetőek maradnak az információk.
Ezzel a megoldással elkerülhető a könyvterjedelmű szócikkek kialakulása. Ugyanakkor az irányelv nem gépiesen értelmezendő, a téma és a lehetséges felosztás gondos mérlegelése is meghatározhatja az összefoglaló stílus alkalmazásának mikéntjét. Általában azonban a 30 kB-ot meghaladó szócikkterjedelem esetén merül fel a szócikk felbontásának igénye.
Ám nem pusztán terjedelmi kérdésként kell erre a jelenségre tekintenünk, hiszen egy lap szétbontása, az összefoglaló stílus alkalmazása mellett szólhat az alapszócikk szembetűnően aránytalan tagolása is, amikor a témakörök egyike-másika a többi fejezethez viszonyítva lényegesen részletesebben kidolgozott, ezáltal felborul a szócikktől elvárható tematikai arányosság. Ebben az esetben szintén meggondolandó az adott témakör részletes kifejtésének átemelése egy új szócikkbe.
 |
Egy szócikk további szócikkekre való tagolásakor természetesen tartanunk kell magunkat a Wikipédia további irányelveihez és útmutatóihoz. Így például egy nagyívű átalakítás előtt javallott konszenzusra jutni a szerkesztőtársakkal, a darabolás tényét és az újonnan születő lapok címét pedig feltüntetni a szerkesztési összefoglalóban és a vitalapon egyaránt. |
Motiváció
[szerkesztés]| Naprendszer
A Naprendszer a Nap és a gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából felénél, a Galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. […] 1 Keletkezése és története A Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtt – az Univerzum ma ismert korának kétharmadánál – született, harmadik generációs csillag. A ma legelfogadottabbnak tekintett keletkezési modell szerint Napunk születési helye egy molekulafelhő volt. […] 2 A Nap A Nap a Naprendszer központi csillaga, a Földhöz legközelebb eső csillag, körülötte kering a Naprendszer minden objektuma, az egész rendszer meghatározó eleme. Csillagunk belsejében magfúzió zajlik, amelyben a hidrogén héliummá alakul és rengeteg energia szabadul fel. […] 4 A Vénusz A népnyelvben Esthajnalcsillagnak nevezett Vénusz a Naptól számított második bolygó. Tömege, összetétele és mérete a Földéhez hasonló, emiatt sokszor nevezik bolygónk ikertestvérének. […] |
Különböző részletességi szintek
[szerkesztés]Más lexikonokkal, enciklopédiákkal ellentétben a Wikipédiának nincsen több, különböző terjedelmű asztali, kézi stb. kiadása. Valamennyi felhasználói igényt ugyanabban az enciklopédiában igyekszünk kielégíteni. Az összefoglaló stílus arra épít, hogy egy témával kapcsolatban nem kell az összes információt egyetlen szócikkbe összesűríteni, hiszen az egyes olvasók igényei el fognak térni egymástól:
- sok olvasónak csak egy egyszerű összegzésre van szüksége a témáról – nekik szól a Bevezető
- másoknak közepes mennyiségű információra lesz szüksége az adott címszóhoz kapcsolódó legfontosabb pontokról – ők a néhány bekezdésnyi, alcímekbe rendezett szöveget fogják elolvasni a lapon.
- lesz néhány olvasó, akik a téma bizonyos aspektusairól szeretnének a lehető legtöbb részletet megtudni – ők követik a hivatkozásokat a részletes szócikkekre.
A legfelső szintű átfogó szócikk egy általános összefoglalót tartalmaz, az egyes altémák részletes összefoglalása pedig az egyes alcikkekbe kerül. Az egészet egyfajta rétegezett piramisnak lehet elképzelni, ahol az olvasó először a piramis csúcsát látja (az általános szócikk bevezetőjét). Az általános szócikkben az egyes alcímek alatt szerepelhet egy {{fő|allap neve}} vagy hasonló hivatkozás az adott altéma részletes kifejtését tartalmazó cikkre. Az átfogó szócikkben az adott alcím alatt olvasható összefoglaló legyen legalább kétszer olyan hosszú, mint az alcikk bevezetője. Az alcikk aztán maga is lehet egy átfogó szócikk, ami további alcikkekre utal a már fent tárgyalt formában. Az al-alcikkeknek szintén lehetnek alcikkei, tetszőleges mélységben.
Ilyen módon a téma iránt különböző mélységben érdeklődő olvasók, saját részletességi igényüknek megfelelően navigálhatják végig az anyagot.
Méret
[szerkesztés]A túlságosan hosszú lapok (30 kB vagy nagyobb) valószínűleg nem lesznek nagyon hatékonyak az információ átadása szempontjából. 45 kB felett már elenyésző ennek az esélye.[forrás?]
Ennek ellenére ne kapkodd el a szócikkek feldarabolását. Nagyon sokszor a felbontás leghatékonyabb módja, hogyha először hagyod növekedni a cikket és megfigyeled, melyek azok az altémák, amiket logikusan össze lehetne foglalni és saját szócikkbe kiemelni úgy, hogy az eredeti szócikk ismét megfelelően fedje le a választott témáját. A nyelvközi linkeket, a források, kapcsolódó szócikkek, további információk és hasonló szekciókat nem kell beleszámolni a szócikk méretébe, hiszen a cél az, hogy a folyó szöveg méretének szabjunk korlátot egy szócikken belül.
A 12-15 nyomtatott oldalnál hosszabb (30-35 kB-nyi szöveg feletti) lapokat tovább tart elolvasni, mint ameddig egy átlagos felnőtt koncentrálási képessége (kb. 20 perc) terjed.[forrás?] Fontos, hogy ez a korlát gyermekek, az átlagosnál alacsonyabb intelligenciájú, a koncentrálás területén kihívásokkal küszködő felnőttek esetében még ennél is alacsonyabb, pedig ők is fontos olvasóközönsége lehetnek a Wikipédiának. [1] [2] [3] További probléma, hogy az említett csoportok lassabban is olvasnak. Mikor elérik a koncentrálóképességük határát, a legtöbb olvasó fokozatosan elveszti a fókuszt és az információfeldolgozási képességük innentől kezdve jelentős mértékben lecsökken. A legelszántabb olvasók kivételével abba fogják hagyni az olvasást, emiatt csak nagyon indokolt esetben tanácsos túllépni ezt a terjedelmi korlátot.
Amennyiben a szócikk tartalma a fent említett méreteket jelentős mértékben meghaladja, az olvashatóság és a szerkeszthetőség megkönnyítése érdekében érdemes tervet készíteni a szócikk felbontására. A hosszabban tárgyalt alcímeket ilyenkor tanácsos saját szócikkbe kiemelni és a helyükön több bekezdésnyi összefoglalót hagyni a fent leírt módszerrel.
A korlátozott méret a szerkesztést is segíti. Kevés szerkesztő fog 50 vagy 70 kB méretű cikket elejétől a végéig átolvasni, csak azért, hogy meggyőződjön arról, hogy az általa odaírni kívánt információ szerepel-e már a szócikkben. Ez ahhoz vezet, hogy egyes részek rossz helyen, többször, vagy egyáltalán nem fognak szerepelni a lapon.
Példák összefoglaló stílust használó lapokra a magyar Wikipédiában
[szerkesztés]