2019

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

2019 más naptárakban
Gergely-naptár	2019
Ab urbe condita	2772
Bahái naptár	175 – 176
Berber naptár	2969
Bizánci naptár	7527 – 7528
Buddhista naptár	2563
Burmai naptár	1381
Dzsucse-naptár	108
Etióp naptár	2011 – 2012
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2074 – 2075
Shaka Samvat	1941 – 1942
Holocén naptár	12019
Iráni naptár	1397 – 1398
Japán naptár	2679 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4715–4716
Kopt naptár	1735 – 1736
Koreai naptár	4352
Muszlim naptár	1440 – 1441
Szeleukida naptár	2330–2331
Örmény naptár	1468 ԹՎ ՌՆԿԸ
Thai szoláris naptár	2562
Zsidó naptár	5779 – 5780

Évtizedek: 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek

Évek: 2014 – 2015 – 2016 – 2017 – 2018 – 2019 – 2020 – 2021 – 2022 – 2023 – 2024

---

Események

Január

I. Bartolomaiosz aláírja az önálló ukrán ortodox egyházat elismerő tomoszt az isztambuli Szent György-székesegyházban

• január 1.
  • Románia átveszi Ausztriától az Európai Unió soros elnökségét, mely tisztséget a rotációban hat hónapig tölti be, és júliustól az év második felére Finnországnak ad tovább.
  • Hatályba lép a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, mely értelmében a Magyar Honvédség közalkalmazotti állománya új jogviszonyba kerül át.
• január 5. – I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka aláírja a december 15-én létrejött ukrán ortodox egyház autokefáliáját elismerő tomoszt.
• január 6. – Lemond trónjáról Malajzia királya, V. Muhammad. (2016 decemberében koronázták meg, és két éven át volt az ország protokolláris tisztségeket betöltő államfője.)
• január 7. – Sikertelen katonai puccs a közép-afrikai Gabonban.
• január 9. – A Kongói Demokratikus Köztársaság központi választási bizottsága (Céni) az – előző év decemberében megtartott – elnökválasztás győztesének Felix Tshisekedi ellenzéki vezetőt hozza ki, mely ellen a másik ellenzéki kihívó, Martin Fayulu panasszal élt. (Panaszát az alkotmánybíróság elutasította.)
• január 10. – Venezuelában beiktatják második elnöki terminusára Nicolás Madurót, aki az előző évi választást úgy nyerte meg, hogy a versengésből kizárták az ellenzéki jelölteket.
• január 11. – A macedón parlament kétharmados többséggel jóváhagyja az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezésével véget ér a szomszédos Görögországgal 27 évig tartó névvita.)
• január 13. – Egy 27 éves férfi megkéseli Paweł Adamowiczot, Gdańsk polgármesterét, aki másnap belehal sérüléseibe.
• január 15.
  • Áder János államfő 2023. május 15. napjáig terjedő, határozott időtartamra Korom Ferenc altábornagyot nevezi ki a Magyar Honvédség parancsnoka beosztásba.
  • A brit parlament alsóháza kétharmados többséggel elutasítja a Theresa May kormányfő által kidolgozott Brexit-megállapodást.
• január 19. – Több mint kilencven helyszínen tüntetéseket és útlezárásokat tartanak országszerte a túlóratörvény (2018. évi CXVI. tv.) elleni tiltakozásul. (A megmozdulások egészen a hónap végéig tartottak.)
• január 21. – A 2018. szeptemberi választások óta húzódó politikai patthelyzetet feloldó koalíciós megállapodás eredményeként megalakul a Stefan Löfven vezette új svéd kormány. (Löfven 21 tagú kormányából 17-en szociáldemokraták, négyen a svéd zöldek politikusai.)
• január 25. – A görög parlament jóváhagyja a Macedóniával kötött névmegállapodást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezését.)
• január 25. – A brazíliai Minas Gerais állambeli Brumadinho közelében a Vale SA vállalat vasércbányájánál átszakad egy zagytározó gát. A katasztrófának több halálos áldozata is volt.
• január 27. – Bákón, a Szent Miklós-plébániatemplomban először tartanak magyar nyelven misét. (A jászvásári római katolikus püspökség történetében először fordul elő, hogy – az egyházmegye vezetése által elrendelt – rendszeres magyar nyelvű misékre kerüljön sor.)

Február

• február 1. – A Magyar Nemzeti Bank megújított 500 forintos címletű bankjegye megjelenik a készpénzforgalomban. (A 2018 előtt kibocsátott, régi 500 forintos bankjegyekkel október végéig lehet fizetni.)
• február 3–5. – Ferenc pápa az Egyesült Arab Emírségek egyik monarchiájába, Abu-Dzabiba látogat, ahol részt vesz egy vallásközi konferencián, amelynek célja a vallási fanatizmus visszaszorítása az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítésével. (Ferenc pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő az Arab-félszigetre.)
• február 14. – A spanyol parlament leszavazza a kisebbségben kormányzó Sánchez-kormány 2019-es költségvetési javaslatát, így Pedro Sánchez kormányfő kénytelen előrehozott választásokat kiírni. (A választások dátumát április 28-ára teszik.)
• február 20. – Együttműködési megállapodást köt egymással a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). (Február 25-én a Független Kisgazdapárttal is megkötik az együttműködési megállapodást.)
• február 23. – Egyhetes halasztás követően megtartják az elnök- és parlamenti választások első fordulóját Nigériában. (A voksolást eredetileg február 16-ra tűzték ki, de logisztikai és biztonsági aggodalmak miatt néhány órával a szavazóhelyiségek kinyitása előtt elhalasztották.)
• február 24. – Parlamenti választás Moldovában, melyet az ellenzéki, oroszbarát szocialisták nyertek a szavazatok 31%-ával. (Második lett a korrupció elleni küzdelemmel kampányoló ellenzéki blokk 26%-kal, míg a kormányzó, Nyugat-barát Demokrata Párt a voksok 24%-át szerezte meg.)

Március

• március 3. – A Kaja Kallas vezette ellenzéki jobbközép Reform Párt nyeri az észtországi parlamenti választásokat, és a 28,8%-os szavazataránnyal 34 mandátumhoz jut a 101 fős parlamentben. (A második helyen a kormányzó koalíció vezetője, a főleg az orosz kisebbség által támogatott Centrum Párt végzett. A bevándorlásellenes és euroszkeptikus Észt Konzervatív Néppárt 17,8%-ot szerzett. A parlamentbe a Centrum Párt két koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt és a Haza nevű konzervatív párt jutott be.)
• március 4. – Kövér László, az Országgyűlés elnöke felavatja Sass Flóra felfedező emléktábláját a Nílus partján, a Murchison Nemzeti Parkban.
• március 8. – Egy hónappal a parlamenti választás előtt benyújtja lemondását Juha Sipilä finn kormányfő, mert nem sikerült áterőltetnie a parlamenten a társadalombiztosítási reformot.
• március 12. – A brit törvényhozás alsóháza újból – és nagy arányban – elutasítja az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnéséről szóló megállapodást. (Majdnem százötven vokssal szavazták le a miniszterelnök, Theresa May javaslatát.)
• március 15. – Fegyveresek tüzet nyitnak az új-zélandi Christchurch két mecsetében az imára összegyűlt hívekre. (A fegyveres merényletben összesen 50 ember vesztette életét, 48 másik pedig megsérült. A rendőrök – a terrortámadássá minősített – üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe, akik közül később három főt szabadon engedtek, míg a 28 éves ausztráliai Brenton Tarrant ellen vádat emeltek.)
• március 16. – Az ötödik közvetlen szlovákiai elnökválasztás első fordulóját Zuzana Čaputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyeri, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb szavazatot szerzett Maroš Šefčovič-csal együtt mérettetheti meg magát az elnökválasztás második fordulójában.
• március 19. – Váratlanul bejelenti lemondását Kazahsztán elnöke, Nurszultan Abisuli Nazarbajev, aki csaknem harminc éven át töltötte be ezt a tisztséget.
• március 20. – Theresa May brit kormányfő három hónapos halasztást kér az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnésére, amely az alapszerződés 50. cikke alapján március 29-én következett volna be.
• március 21. – Az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon megegyeznek, hogy haladékot adnak a briteknek és május 22-éig hosszabbítják meg az Egyesült Királyság kilépésének határidejét, de csak akkor, ha a londoni parlament alsóháza elfogadja az erről szóló megállapodást. (Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig az időpontig értesítenie kellene az EU-t, hogy részt fog-e venni a május végi európai parlamenti választáson.)
• március 24. – Parlamenti választások Thaiföldön. (A Választási Bizottság elismerte, hogy „emberi hibákat” vétett, ezért a hivatalos eredmény közlését májusra halasztja.)
• március 25. – Donald Trump amerikai elnök aláírja azt a nyilatkozatot, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. (Az ENSZ közleménye szerint nem változott a terület jogállása, mivel a Biztonsági Tanács által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi, hogy Izrael által „a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen”.)
• március 27–28. – Orbán Viktor miniszterelnök kétnapos hivatalos látogatásra Praiába, a Zöld-foki Köztársaság fővárosába látogat, ahol megbeszélést folytat Jorge Carlos Fonseca államfővel és Ulisses Correia e Silva kormányfővel. (A tárgyalásokat követően a két ország gazdasági és oktatási együttműködési megállapodást köt.)
• március 28. – A NATO tagországai 2022. szeptember 30-áig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár megbízatását.
• március 29.
  • A brit parlament harmadszor is leszavazza Theresa May kormányfő előterjesztését a kilépési megállapodásról. (Nagy-Britanniának ezen a napon kellett volna távoznia az EU-ból.)
  • A rendőrség könnygáz és vízágyú bevetésével oszlatja fel az utóbbi hetekben hatodszor összegyűlő, a 82 éves Abd el-Azíz Buteflíka elnök lemondását és rendszerváltást követelő tömeget Algírban. (A február 22-én kirobbant tiltakozó mozgalom a Franciaország ellen felszabadítási háború veteránjai helyett fiatal arcokat kívánnak látni a politikai vezetésben, míg Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök a 26-ai, televízióban közvetített beszédében az elnök alkotmányos úton való menesztését szorgalmazta.)
• március 30. – A szlovák elnökválasztás második fordulóját, jelentős előnnyel, a liberális pártok által támogatott Zuzana Čaputová nyeri.
• március 31. – Elnökválasztás Ukrajnában, melynek első fordulójában a politikán kívülről érkező humorista, Volodimir Zelenszkij és a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko szerzi meg a legtöbb szavazatot, s jutottak tovább a második körbe. (A választáson minden korábbinál több, 39 jelölt indult, köztük a volt miniszterelnök, Julija Timosenko harmadikként végzett, míg az Oroszország párti jelöltek közül Jurij Bojko végzett a legjobb eredménnyel.)

Április

• április 1. – Az Országgyűlés elfogadja a Családvédelmi Akciótervet.
• április 2. – Lemond Abd el-Azíz Buteflíka, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője, a törvényhozás egy héttel később (ápr. 9.) Abdelkader Benszalahot, a parlament felsőházának elnökét választja meg az ország ideiglenes államfőjévé.
• április 3. – A nemzetközi bírálatok ellenére Bruneiben életbe lép az új, iszlám jogon (saría) alapuló büntető törvénykönyv, amely halállal (halálra kövezéssel) bünteti a homoszexualitást és a házasságtörést, a tolvajlást pedig kéz- vagy láblevágással bünteti.
• április 9. – Parlamenti választások Izraelben. (A 120 fős parlamentben 35–35 helyet szerzett Benjámín Netanjáhú kormányfő jobboldali Likud tömörülése és legfőbb kihívója, a Beni Ganc – korábbi vezérkari főnök – vezette centralista Kék és Fehér Párt. Mivel a kormányalakításra felkért Netanjáhú a törvényben megszabott határidőere nem tudott koalíciót összehozni a megválasztott új parlament feloszlatta magát.)
• április 10.
  • Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére újra összeülnek az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák a Brexitet, miután a brit alsóház harmadszorra is elutasította Theresa May megállapodás-tervezetét.
  • Megkezdődik a rendszeres vasúti konténerfuvarozás a közép-kínai Hszian városa és Budapest között.
• április 11.
  • Letartóztatják Julian Assange-t, a WikiLeaks leleplező portál alapítóját, miután Ecuador visszavonta tőle a menedékjogot és londoni nagykövetsége beengedte a brit titkosrendőrséget, hogy az a 7 éve ott bujkáló férfit elfoghassa. (A Svédországban nemi erőszakkal megvádolt Assange ellen az Amerikai Egyesült Államokban a letartóztatás után azonnal vádat emeltek összeesküvés gyanújával és kérték a kiadatását.)
  • A hónapok óta tartó szudáni tüntetések hatására a hadsereg elmozdítja a hatalomból a 30 éve regnáló Omar el-Basír elnököt. (Az 1989 óta hatalomban lévő politikust a katonaság letartóztatta, és a hatalmat átvevő katonai tanács kétéves átmeneti időszakot hirdetett a polgári kormányzás bevezetéséig. A Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) vezette tüntetők ezt elutasították, és demonstrációik folytatását hirdették meg, majd távozásra bírták a puccs vezetőjét, Ávád Ibn Auf tábornokot, aki utódjául Fattah al-Burhan Abdelrahman altábornagyot nevezte ki.)
• április 14. – A voksok 17,7%-ával a Szociáldemokrata Párt (SPD) szerepel a legjobban a – néhány hónappal előrehozott – finnországi parlamenti választáson, és 1999 óta először sikerül az első helyen végeznie. (Az euroszkeptikus és nacionalista Finnek nevű párt 17,5%-ot kapott, míg a kormányzó Centrumpárt csak a negyedik helyre jött be.)

  

  A Notre-Dame lángokban áll

• április 15. – A késő délutáni órákban kigyullad Párizs egyik legjelentősebb épületének, a Notre-Dame-székesegyháznak a tetőszerkezete, az épületben óriási károk keletkeznek. (Az újjáépített székesegyházat öt és fél évvel később, 2024. december 7-én adták át illusztris vendégek részvételével megtartott ünnepélyes ceremónia keretei között.)
• április 21.
  • Az ukrán elnökválasztás második fordulója, melyet Volodimir Zelenszkij nagy fölénnyel – a voksok több mint 70%-ával – nyer meg. (Petro Porosenko államfő csak az ukrán nacionalizmus fellegvárának számító Lemberg megyében tudott győzni, mindenhol másutt veszített.)
  • Srí Lankán 321-en életüket veszítik és közel 500-an megsebesülnek, amikor összességében kilenc összehangolt robbantássorozat rázza meg az ázsiai szigetországot, melyet a Nemzeti Tovfik Dzsamaat iszlamista csoport hét öngyilkos merénylője követ el három templom és négy luxusszálló ellen egy időben.
  • Észak-Macedóniában az elnökválasztás első fordulóját követően a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje, Sztevo Pendarovszki, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova jut tovább a második fordulóba.

    

    Az EuCET alapítógyűlés résztvevői

• április 25.
  • Tizenöt ország civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kezdeményezésére Budapesten létrehozzák az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácsot EuCET.
  • Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök formális csúcstalálkozója Vlagyivosztokban. (A két vezető – a közel két órás négyszemközti megbeszélés során – áttekintette a két ország közötti kapcsolatokat és azt, hogyan javíthatnának a félsziget helyzetén.)
  • Az ukrán parlament elfogadja a nyelvtörvényt. (A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.)
• április 28. – Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban. (A választást a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte, a Néppárt (PP) kapta a második legtöbb szavazatot, azonban egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget. Bejutott a törvényhozásba a radikálisan jobboldali VOX párt is, egyből 24 mandátumot szerezve.)

Május

Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt című festménye

• május 1.
  • Megszűnik a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom (Moma).
  • Japánban Naruhito herceg foglalja el a trónt, azt követően, hogy apja, Akihito császár – két évszázada elsőként – lemond az uralkodói címről.
• május 4. – A bangkoki Nagy Palotában megkoronázzák a 2016-ban – apja, IX. Ráma thaiföldi király halála után – trónra lépő Vadzsiralongkornt, aki a X. Ráma nevet veszi fel. (Apja halála után két és félévvel X. Ráma maga helyezte fejére a 7,3 kg súlyú koronát.)
• május 5. – Az észak-macedón elnökválasztás második fordulója, melyet Sztevo Pendarovszki, a kormányzó balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje nyer meg.
• május 13. – Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt, akivel négyszemközti megbeszélésen NATO-ügyekről és kereskedelmi kérdésekről tárgyal.
• május 14. – Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) átadásán Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa leleplezi a magyar állam által, a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolt, Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt című festményét. (A művet a magyar állam 12,3 millió dollárért – vagyis 3,5 milliárd forintért – vásárolta meg a maastrichti művészeti vásáron.)
• május 18. – Ausztráliában a kormányzó liberális–nemzeti koalíció nyeri a parlamenti választást. (Scott Morrison miniszterelnök a külső támogatókra szoruló kisebbségi kormány után többségit alakíthat.)
• május 20. – A parlamentben leteszi hivatali esküjét Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök, aki a törvényhozás előtt mondott beiktatási beszédében bejelenti, hogy feloszlatja a parlamentet. (A ceremónián számos külföldi vendég volt jelen, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Zelenszkij beiktatása után azonnal lemondott Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő.)
• május 23–26. – A 2019-es európai parlamenti választás.
• május 24. – Egy nappal az Egyesült Királyságban tartott európai parlamenti választást követően Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.
• május 26.
  • Európai parlamenti választás Magyarországon. (A választást a Fidesz–KDNP szövetség nyerte – a leadott szavazatok 52,56%-ával – 13 mandátumot szerezve. A DK (16,05%) 4, a Momentum (9,93%) 2, míg az MSZP–Párbeszéd (6,61%) és a Jobbik (6,34%) 1-1 helyet szerzett. Az LMP-t a Mi Hazánk és a Kétfarkú is megelőzte. A zöldpárt mindössze 2,18%-ot kapott, ezzel nemcsak a Mi Hazánk előzte meg (3,29%), de még a Kétfarkú is (2,62%), ugyanakkor a Munkáspárt 14 452 szavazattal 0,42%-ot szerzett.)
  • A litván elnökválasztás második fordulója, mely az egykori bankár-közgazdász, Gitanas Nausėda győzelmével zárul.
  • Olaszországi önkormányzati választás
  • Madridi önkormányzati választás
• május 27.
  • A parlamentben tartott bizalmi szavazáson megbukik a Sebastian Kurz vezette osztrák kormány.
  • A román legfelsőbb bíróság – helyben hagyva a 2016-ban első fokon meghozott ítéletet – visszaélésre történő felbujtásért három és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítéli Liviu Dragneát, a képviselőház elnökét. (Az ítélet kihirdetését követően a bukaresti rendőrség őrizetbe vette és beszállította a rahovai börtönbe.)
• május 29. – Késő este legalább 27 ember életét követelő hajóütközés történik a Duna budapesti, belvárosi szakaszán, melyben a két érintett hajó egyike elsüllyedt.

Június

• június 1. – Erdélybe látogat és felkeresi Csíksomlyót Ferenc pápa. (A katolikus egyházfő május 31. és június 2. között, háromnapos pasztorális és ökumenikus jellegű apostoli látogatáson vesz részt Romániában, melynek keretében Balázsfalván boldoggá avat hét román görögkatolikus püspököt.)
• június 5. – A Szociáldemokrata Párt szerepel a legjobban a dániai parlamenti választáson, melyen a voksok 25,9%-át szerzi meg, s az ötpárti baloldali koalíció 91 helyhez jut a 179 fős törvényhozásban.
• június 9. – Az alapvető demokratikus jogok durva megsértése jellemzi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelő missziója szerint a kazahsztáni elnökválasztást, amelyet a márciusban váratlanul lemondott államfő, Nurszultan Nazarbajev által kijelölt politikus, Kaszim-Zsomart Tokajev ügyvezető elnök nyer meg (a voksok közel 71%-ával).
• június 16. – Szabadságkoncert a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésének 30. évfordulóján.

Július

• július 1. – December végéig Finnország veszi át Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
• július 2. – Megalakul az új Európai Parlament.
• július 3. – Az Európai Parlament David Sassolit választja meg elnöknek.
• július 6. – Kendernay Jánost választja társelnökének az LMP rendkívüli tisztújító kongresszusa.
• július 7. – Távozik a hatalomból – az európai baloldal egyik ikonikus figurája – Aléxisz Cíprasz görög kormányfő, miután pártja, a SZIRIZA a voksok 31,5%-ával a második helyen végez a parlamenti választáson. (Kiriákosz Micotákisz Új Demokrácia nevű jobbközép pártja 39,8%-kal nyert, és a győztesnek járó plusz 50 mandátummal együtt abszolút többséget szerzett a parlamentben.)
• július 12. – Varga Judit váltja az Igazságügyi Minisztérium élén a kormány által uniós biztosnak jelölt Trócsányi Lászlót.
• július 16. – Az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választja Ursula von der Leyent.
• július 21. – Előrehozott parlamenti választás Ukrajnában, melyen magabiztos diadalt aratott a Volodimir Zelenszkij államfő által alapított A Nép szolgája nevű párt. (A magyar indulók közül senki sem került be a törvényhozásba. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke – aki a korábbi időszakban egyedüli magyarként ült a parlamentben – a második helyen végzett körzetében, 25%-os eredménnyel.)
• július 23. – A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választják a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.

Augusztus

• augusztus 8. – Trágyaszag terjed el Budapesten, és környékén.
• augusztus 11. – Tűz üt ki népszerű üdülőhely, Gran Canaria hegyvidéki erdeiben, Las Palmastól 20 km-re. (Egy hét alatt 2 ezer hektárnyi terület égett le, és több mint 4 ezer ember kellett kitelepíteni otthonából.)
• augusztus 20. – Lemond Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, miután felbomlott az 5 Csillag Mozgalom és a Matteo Salvini belügyminiszter és kormányfő-helyettes vezette jobboldali Északi Liga koalíciója.
• augusztus 21. – Szudánban leteszi hivatali esküjét Abdalla Hamdok kormányfő. (Harminc év után először ülhet civil a szudáni kormányfői székbe.)
• augusztus 22. – A Tátrát egy zivatarrendszer éri el, és a Giewontnál több alkalommal villámok csapnak le. (A vihar ellenére hegyet mászó sokaságból öten életüket vesztették és több, mint százötvenen megsérültek.)
• augusztus 27.- A Tiszalúc melletti Bárányszegnél 15 rendészt gyakorlatról a Tiszaluci vasútállomásra szállító kisbusz hamarabb bekanyarodva kétszeres pirdzléssel beborul az árokba. 8 rendész és 2 rendőr meghal 7 rendész túléli.
• augusztus 29. – Megalakul az Egyesült Államok Űrparancsnoksága. (A parancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de ezt 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után átszervezték a Pentagont.)

Szeptember

• szeptember 5. – Olaszországban leteszi hivatali esküjét a második Conte-kormány. (Az olasz parlament alsóháza szeptember 7-én, másnap pedig a parlament felsőháza is bizalmat szavaz a párton kívüli Conte koalíciós kormányának, mely az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) szövetségéből alakult.)
• szeptember 8. – Megalakul az Abdalla Hamdok vezette szudáni kormány. (A 18 tagból álló új kormányban négy nő kapott tárcát.)
• szeptember 10. – Ursula von der Leyen sajtótájékoztató keretei között mutatja be javaslatát az új Európai Bizottság összetételére, melyben Trócsányi László – korábbi igazságügy-miniszter – a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerepelt. (A kihallgatások után Trócsányit nem fogadták el. Az új jelölt Várhelyi Olivér lett.)
• szeptember 13. – A budapesti Szent István-bazilika előtt elindul egy visszaszámláló óra, mely az egy év múlva kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitásáig hátralevő időt mutatja.
• szeptember 15. – A tunéziai elnökválasztás első fordulója. (Az észak-afrikai ország több mint hétmillió szavazópolgára huszonnégy jelölt közül választhatott, azonban a novemberi második fordulóba már csak Kaisz Szaíd jogászprofesszor és a korrupciós vádakkal bebörtönzött Nabíl Karui médiamágnás mérettethette meg magát.)
• szeptember 17. – A repo (visszavásárlási szerződés) kamat az Amerikai Egyesült Államokban váratlanul megemelkednek.
  • Másodjára tartanak parlamenti választást Izraelben, melyen a centrista ellenzék pártja, a Kék-fehér kapta a legtöbb szavazatot.
• szeptember 19. – Budapesten megnyílik a Türk Államok Szervezete Tanácsának európai képviseleti irodája.
• szeptember 24. – Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Bizottság alkothat olyan jogszabályt, amely kitér az alapvető uniós értékek, így a kisebbségi jogok védelmére.
  • VI. Fülöp spanyol király aláírta a parlament feloszlatásáról, valamint a november 10-i ismételt parlamenti választások megrendezéséről szóló rendeletet. (Ezzel véget ért a spanyol demokrácia XIII. parlamenti ciklusa, amely a második legrövidebb volt az ország történetében, összesen 126 napig tartott.)
• szeptember 29. – A szavazatok 37,2%-át szerezi meg a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt az ausztriai előrehozott parlamenti választáson. (Második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,8%-kal. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 16, a Zöldek 14, a liberális NEOS pedig 7,8%-ot szerzett.)
• szeptember 30. – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke új biztosjelöltet kér Magyarországtól Trócsányi László helyett, miután azt az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) másodszor is leszavazta. (Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó magyar képviselet vezetőjét javasolja új magyar biztosjelöltnek Orbán Viktor kormányfő.)

Október

• október 6. – Választások Portugáliában, Tunéziában és Koszovóban. (Koszovóban az Albin Kurti vezette baloldali Vetëvendosje nevű párt a voksok 26%-ával végzett az első helyen., ugyanakkor Tunéziában az előrehozott parlamenti választást a mérsékelt iszlamista párt, az Ennahada nyeri, míg Portugáliában a kormányzó szocialisták a szavazatok 35,88%-át szerezték meg.)
• október 9. – Törökország támadást indít Szíria iszlamisták által megszállt északi részét felszabadító kurd hadsereg ellen. (Recep Tayyip Erdoğan török elnök állítása szerint egyúttal az iszlám állam ellen is.)
• október 10. – A román parlament megvonja a bizalmat a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata kormánytól. (Klaus Johannis államfő október 15-én Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét kérte fel kormányalakításra.)
• október 13.
  • Önkormányzati választás Magyarországon.
  • Parlamenti választás Lengyelországban. (A választást a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 49,3%-kal nyeri meg. A jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) 22,3%-os, a baloldali szövetség 10,9%-os, a Lengyel Néppárt (PSL) pedig 9,8 %-os eredményt ér el.)
• október 14. – A spanyol legfelső bíróság ítéletet hirdet a függetlenségpárti katalán vezetők ügyében, mely szerint a tizenkét vádlott közül kilenc súlyos börtönbüntetést kap. (Az ítélet ellen tiltakozásul Barcelonában zavargásba forduló több napon át tartó tüntetés tör ki.)
• október 19. – Bayer Zsolt publicista kezdeményezésére többezres szimpátiatüntetést tartanak a budapesti az Olasz Nagykövetség előtt a bevándorlásellenes, Liga-párti volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini mellett.

  

  A Matteo Salvini melletti szimpátiatüntetés Budapesten

• október 22. – Bejelenti trónra lépését Naruhito, az új japán császár. (Uralkodásával kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka.)
• október 21. – Justin Trudeau miniszterelnök liberális pártja nyeri a kanadai parlamenti választást. (A győzelem ellenére a párt elvesztette korábbi többségét, és csak 157 mandátumot szerzett a 338 fős parlamentben, míg a második helyen végzett konzervatívok képviselőik számát 99-ről 121-re növelték.)
• október 26. – Végleg lezárják a turisták előtt Ausztrália egyik leglátványosabb természeti képződményét, az Ayers Rockot (Uluru).
• október 31. – Budapesten újraavatják a Nemzeti Vértanúk emlékművét a Vértanúk terén. (Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását 1945-ben döntötték le.)

November

• november 1. – Hivatalba lép Christine Lagarde, az Európai Központi Bank új elnöke.
• november 10.
  • Ismételt parlamenti választás Spanyolországban, melyen másodszor is a Spanyol Szocialista Munkáspárt kapta a legtöbb szavazatot, de önállóan nem tud kormányt alakítani. (A szocialisták 120 helyet szereztek a 350 fős parlamentben, néhány képviselői hellyel kevesebbet, mint a legutóbbi választáson, míg a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből 92 mandátumot nyertek el.)
  • A romániai elnökválasztás első fordulója. (A választást Klaus Johannis államfő nyerte, mellette pedig Viorica Dăncilă – megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök – jutott tovább a második fordulóba.)
  • Lemond Evo Morales bolíviai elnök. (Előtte hetekig tüntetések voltak az országban, mert a gyanú szerint Morales elcsalta az október 20-iki elnökválasztást.)
• november 24. – A romániai elnökválasztás második fordulója.(A választást Klaus Johannis államfő nyerte.)
• november 26. – Albánia északnyugati partvidéki részét 6,4-es magnitúdójú földrengés rázza meg.

December

• december 1.
  • Hivatalba lép Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke.
  • Hivatalba lép az új Európai Bizottság, elnöke Ursula von der Leyen. (Várhelyi Olivér a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos.)
• december 2. – A Szibéria Ereje névre keresztelt vezetéken megindul az orosz gázszállítás Kínába.
• december 3. – A magyar parlament elfogadja a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi képviseleti irodájának budapesti képviseletéről szóló törvényt. (A törvény többek között tartalmazza az irodák és személyzetének jogállását, kiváltságait és mentességeit.)
• december 12. – Parlamenti választás az Egyesült Királyságban, mely a konzervatívok abszolút győzelmével zárult. (A Boris Johnson miniszterelnök vezette toryk 365, a Munkáspárt 203, míg a Skót Nemzeti Párt (SNP) 48 képviselői helyet szerzett.)
• december 16. – Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterei létrehozzák az európai szabad városok szövetségét.
• december 31. – A kínai hatóságok bejelentik az első kínai SARS-CoV-2 fertőzés esetet.

Határozatlan dátumú események

• január – Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament épületéből átteszi hivatalát az egykori budai karmelita kolostorba.
• február – A magyar kormány újabb fél évvel meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását, melyet 2016 márciusában hirdettek ki először. (Szeptemberben ezt ismét meghosszabbítja fél évvel.)
• április közepe–május közepe – Parlamenti választások Indiában, mely a Narendra Modi hivatalban lévő miniszterelnök pártja, a hindu nacionalista Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) vezette jobbközép-jobboldali, Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) koalíciójának nagyarányú győzelmével zárul. (A potenciálisan 900 millió embert megmozgató parlamenti választás április közepétől kezdődően egy hónapig tartott az ország 29 államában és hét szövetségi területén.)
• május – Ferenc pápa apostoli levélben teszi kötelezővé a katolikus egyház papjai számára a szexuális visszaéléseknek és azok eltussolásának a bejelentését. (Az apostoli levél azt is kifejti, hogy a papoknak a világi törvényeket is be kell tartaniuk, és a hatóságoknak is jelenteniük kell a szexuális visszaéléseket.)
• szeptember – Előbb a Salamon-szigetek, majd Kiribati is megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és felveszi azt Kínával. (Ezzel a Tajvant elismerő országok száma 17-ről 15-re apad.)
• október – A NATO Parlamenti Közgyűlése – egyhangú szavazással – alelnökévé választja Mesterházy Attilát, az MSZP korábbi elnökét. (Személyében az első magyar tölti be ezt a vezető pozíciót.) Decemberben elnöknek választják, mely tisztséget egy évig töltheti be.

Az év témái

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2019-ben

Kiemelt témák

• február 4. – Alapításának 30. évfordulóját ünnepli a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Kiemelt emlékévek

• II. Rákóczi Ferenc emlékév fejedelemmé választásának 315. évfordulójára

Évszázados évfordulók

• A liechtensteini államalapítás 300. évfordulója.
• január 27. – Ady Endre halálának 100. évfordulója.
• január 29. – Balassagyarmati felkelés 100. évfordulója.
• február 24. – Bogsch Árpád születésének 100. évfordulója.
• április 8. – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója.
• május 2. – Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója.
• december 12. – Fritz Muliar osztrák színész születésének 100. évfordulója.

2019 a tudományban

• október 23. – A Google kutatói a Nature brit folyóiratban publikálják, hogy kvantumszámítógépük elérte a kvantumfölényt.

2019 a csillagászatban

• január 1. – A New Horizons űrszonda elhalad a Kuiper-övben található 486958 Arrokoth kisbolygó mellett. (A kisbolygó az Ultima Thule becenevet kapta, amit később átneveztek Arrokoth-ra, mivel jelenleg ez a legtávolabbi objektum, amely mellett ember készítette űreszköz elhaladt.)
• január 3. – A Hold Földről nem látható oldalán először landol űrszonda.
• január 6. – Részleges napfogyatkozás Északnyugat-Ázsia és a Csendes-óceán északi része felett.
• július 2. – Teljes napfogyatkozás a Csendes-óceán déli része és Dél-Amerika felett.
• december 26. – Gyűrűs napfogyatkozás Ázsia és Ausztrália felett.

2019 a vasúti közlekedésben

• október 21. – Budapestről elindul a METRANS Csoport első konténervonata a kínai Hsziamenbe.

2019 a sportban

A Puskás Aréna avatómérkőzése

• november 15. – Megnyitják a Puskás Arénát. (Az uruguayi labdarúgó-válogatott 2–1-re legyőzte a magyar csapatot.).

2019 az irodalomban

• február 14. – Nagy Gábor költő, irodalomtörténész és Paszkál Gilevszki macedón költő, műfordító nyeri el a Balassi-emlékkardot, melyet 23. alkalommal adnak át a Gellért-szállóban.
• szeptember – A Helikon Kiadó gondozásában megjelenik Kőhalmi Zoltán első krimije „A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban” címmel.
• november 2. – Juhász Anna bejelenti a Hadik kávéházban működő Hadik Irodalmi Szalon megszűnését.
• november 20. – Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye nyeri el a 2019-es amerikai Nemzeti Könyvdíjat a legjobb külföldi fordítás kategóriában.
• november 30. – Erős Kingát választják a Magyar Írószövetség elnökévé.

2019 a zenében

Pápai Joci, A Dal 2019 győztese a műsor döntője után

• február 24. – Pápai Joci és Az én apám című dal nyeri az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatóját, A Dalt.
• május 18. – Duncan Laurence holland énekes nyeri a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivált az Arcade című dalával.
• Pink: Hurts 2B Human
• Avril Lavigne: Head Above Water
• Akon: El Negreeto / Akonda
• Beck: Hyperspace
• Backstreet Boys: DNA
• Bagossy Brothers Company: Veled utazom
• Keane: Cause and Effect
• Whitesnake: Flesh & Blood
• Chris Brown: Indigo
• Coldplay: Everyday Life
• Billie Eilish: When We Fall Asleep, Where Do We Go?
• Céline Dion: Courage
• Kanye West: Jesus Is King
• Ne-Yo: Another Kind of Christmas
• Kowalsky meg a Vega: Árnyék és fény
• Dido: Still on My Mind
• Robbie Williams: The Christmas Present
• Sting: My Songs
• Snoop Dogg: I Wanna Thank Me
• Jonas Brothers: Happiness Begins
• Sarah Connor: Herz Kraft Werke
• Suzi Quatro: No Control
• Starset: Divisions
• James Blunt: Once Upon a Mind
• Magna Cum Laude: Gyulai Húszfeldolgozó part 1 & 2
• Madonna: Madame X
• Bryan Adams: Shine a Light
• Tanita Tikaram: To Drink the Rainbow
• Ed Sheeran: No.6 Collaborations Project
• Kovács Ákos: 50 Jubileumi Akusztikus Koncert / Idősziget
• Pitbull: Libertad 548
• Tankcsapda: Liliput Hollywood
• The Cranberries: In the End
• Szandi: Bolond nyár
• Zoltán Erika: Köszönöm
• Twice: &Twice
• Taylor Swift: Lover
• Vanessa Amorosi: Back to Love
• Westlife: Spectrum
• Rúzsa Magdolna: Lélekcirkusz

2019 a médiában

• január 8. – Elindult az ATV második csatornája, ATV Spirit néven.
• február 2. – A Sláger FM átköltözött a megszűnő Rock FM helyére, a 95,8-as frekvenciára.
• február 3. – A Nat Geo Wild nevet hosszabbított, és National Geographic Wild néven folytatja tovább a sugárzást.
• február 7. – Megszűnt a Music FM.
• február 17. – Elindult a Jocky TV és a Moziverzum.
• március 31. – Megszűnt az Echo TV és a DoQ, előbbi beleolvadt a Hír TV-be.
• április 1. – Elindult a Nicktoons Magyarországon és Romániában.
• április 30. – Az M3 megszűnt, mint lineáris tévécsatorna, és internetes videótárrá alakult.
• június 4. – Arculatot váltott a Comedy Central és a Comedy Central Family.
• szeptember 1. – Elindult Magyarország első roma TV csatornája, Dikh TV néven.
• szeptember 2. – Elindult az ATV rádiója, Spirit FM néven.
• szeptember 16. – Megújult a Discovery Channel, és ugyancsak a 99,5-ös frekvencián elindult a Best FM budapesti adása.
• szeptember 30. – Echo Hungária TV Zrt., mint vállalat beleolvadt a Hír TV Zrt.-be.
• október 14. – Arculatot váltott a Life TV.
• december 22. – Elindult Szlovákiában a Trojka, az RTVS harmadik csatornája, amelynek a tematikája megegyezik az egykori M3-éval.

2019 természeti katasztrófái

• Barry hurrikán (2019)

2019 a televízióban

• 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál
• A Dal 2019
• A Bank (televíziós műsor)
• Alvilág (televíziós sorozat)
• Cseppben az élet
• Drága örökösök
• Exatlon Hungary
• Fuss, család, fuss!
• Heti Dörgés Villám Gézával
• Honfoglaló Szövetség (kvízműsor)
• Ízig-vérig
• Jófiúk
• Love Island (Magyarország)
• Mintaapák
• Nofilter
• Nyomd a gombot, tesó!
• Sztárban sztár leszek!
• Toplista

Halálozások 2019-ben

• január 8. – Bolvári Antal, kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző (* 1932)
• január 20. – Andy Vajna, magyar filmproducer, üzletember, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (* 1944)
• január 31. – Ihász Kálmán, olimpiai bajnok magyar labdarúgó (* 1941)
• február 7. – Albert Finney, angol színész (* 1936)
• február 13. – Tandori Dezső, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, a nemzet művésze (* 1938)
• február 16. – Bruno Ganz, svájci színész (* 1941)
• február 19. – Karl Lagerfeld, német divattervező (* 1933)
• február 20. – Kautzky József, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1927)
• március 2. – Koós János, magyar énekes, parodista, színész (* 1937)
• március 4.
  • Keith Flint, angol zenész a The Prodigy együttes énekese (* 1969)
  • Luke Perry, amerikai színész (* 1966)
• március 7. – Halász Béla, Bolyai Nagydíjas, Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, neuroendokrinológus, az MTA alelnöke, a Bolyai János Alapítvány elnöke (* 1927)
• március 14. – Novák Ilona, olimpiai bajnok magyar úszó (* 1925)
• március 18. – Baló György, magyar televíziós újságíró, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója (* 1947)
• március 26. – Martin Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó (* 1931)
• március 29. – Agnès Varda, francia filmrendező (* 1928)
• április 7. – Elekes Emma, magyar színésznő (* 1932)
• április 14. – Bibi Andersson, svéd színésznő (* 1935)
• április 16. – Bács Ferenc, Kossuth-díjas magyar színművész (* 1936)
• április 21. – Ken Kercheval, amerikai színész (Dallas) (* 1935)
• április 23. – János luxemburgi nagyherceg (* 1921)
• április 30. – Peter Mayhew, angol színész (Csillagok háborúja) (* 1944)
• május 6. – John Lukacs, Széchenyi-díjas magyar történész (* 1924)
• május 7. – Georg Katzer, német zeneszerző (* 1935)
• május 11. – Peggy Lipton, Golden Globe-díjas amerikai színésznő (* 1946)
• május 12. – Vass Éva, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1933)
• május 13. – Doris Day, Grammy-díjas amerikai színésznő, énekesnő (* 1922)
• május 20. – Niki Lauda, osztrák autóversenyző, a Formula–1 háromszoros világbajnoka (1975, 1977, 1984) (* 1949)
• május 24. – Murray Gell-Mann, Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója (* 1929)
• június 2. – Katona Ágnes (zongoraművész) Az Országos Filharmónia szólistája
• június 3. – Térey János, József Attila-díjas magyar író, költő, drámaíró, műfordítő (* 1970)
• június 4. – Lennart Johansson, svéd sporttisztviselő, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke (1990–2007) (* 1929)
• június 7. (k. n.) – Benke László, négyszeres szakácsolimpiai bajnok magyar mesterszakács és mestercukrász (* 1948)
• június 15. – Franco Zeffirelli, olasz filmrendező, forgatókönyvíró (* 1923)
• június 16. – Köteles Erzsébet, olimpiai bajnok magyar tornásznő (* 1924)
• június 17. – Muhammad Morszi, egyiptomi politikus, elnök (2012–2013) (* 1951)
• június 19. – Horváth Ádám, Kossuth-díjas magyar filmrendező (Szomszédok) (* 1930)
• június 23. – Inzelt Péter, Széchenyi-díjas mérnök, az MTA SZTAKI igazgatója (1993-2015) (* 1944)
• június 27. – Bart István, magyar író, műfordító (* 1944)
• június 29. – Ungvári Tamás, Széchenyi- és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész (* 1930)
• július 6. – Cameron Boyce amerikai színész (* 1999)
• július 7. – Ambrus Zoltán, zenész, gitáros, színész (Irigy Hónaljmirigy) (* 1966)
• július 9.
  • Fernando de la Rúa, argentín politikus, elnök (1999-2001) (* 1937)
  • Veress Miklós, József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő (* 1942)
• július 14. – Fazekas Árpád gyermekorvos, helytörténeti kutató, újságíró (* 1924)
• július 19.
  • Heller Ágnes, Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár (* 1929)
  • Rutger Hauer, holland színész (* 1944)
• augusztus 3. – Ambrus Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó (* 1933)
• augusztus 5. – Toni Morrison, Nobel-díjas amerikai író (* 1931)
• augusztus 16. – Peter Fonda, amerikai színész, rendező (* 1940)
• augusztus 25. – Benkő Pál, magyar-amerikai sakkozó, nagymester (* 1928)
• augusztus 29.
  • Kocsár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, a nemzet művésze (* 1933)
  • Tóth János, Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező, dramaturg, a nemzet művésze (* 1930)
• augusztus 31. – Anthoine Hubert, francia autóversenyző, a GP3 2018-as szezonjának bajnoka (* 1996)
• szeptember 4. – Berendy Pál, válogatott labdarúgó, edző (* 1932)
• szeptember 6. – Robert Mugabe, zimbabwei politikus, a Zimbabwei Köztársaság volt miniszterelnöke, majd elnöke (* 1924)
• szeptember 11.
  • Rajk László, Kossuth-díjas magyar építész, politikus (* 1949)
  • Tóth Sándor, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. (* 1939)
• szeptember 12. – Marton László, Kossuth-díjas magyar rendező, színigazgató (* 1943)
• szeptember 13. – Konrád György, Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus (* 1933)
• szeptember 16. – Gallai Péter, magyar énekes, zeneszerző, billentyűs (Piramis) (* 1953)
• szeptember 22. – Sára Sándor, kétszeres Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező, a nemzet művésze (* 1933)
• szeptember 23. – Ercse Margit, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (* 1939)
• szeptember 26. – Jacques Chirac, francia politikus, Franciaország elnöke, miniszterelnöke, Párizs polgármestere (* 1932)
• szeptember 29. – Kovács László, Széchenyi-díjas orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (* 1939)
• október 1. – Karel Gott cseh énekes (* 1939)
• október 2. – Csík Ferenc magyar labdarúgó (* 1962)
• október 9.
  • Vekerdy Tamás magyar pszichológus, író (* 1935)
  • Dobozi Eszter József Attila-díjas magyar író, költő, szerkesztő. (* 1956)
• október 11.
  • Alekszej Arhipovics Leonov
  • Robert Forster, Oscar-díjra jelölt amerikai színész (Jackie Brown, Twin Peaks) (* 1941)
• október 22. – Sárközy Zoltán, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1934)
• október 27. – Foltin Jolán, Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a nemzet művésze (* 1943)
• október 28. – Jeney Zoltán, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1943)
• november 2. – Huszár Tibor, Széchenyi-díjas szociológus, az MTA rendes tagja (* 1930)
• november 6. – Karinthy Márton, Kossuth-díjas színházigazgató, színházi rendező, író, Karinthy Frigyes unokája (* 1949)
• november 10. – Szívós István, olimpiai és világbajnok magyar vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos (* 1948)
• november 20. – Dömötör Zoltán, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző. (* 1935)
• november 25. – Horváth János, magyar politikus, közgazdás, országgyűlési képviselő (* 1921)
• december 2. – Bónis Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár (* 1932)
• december 5. – Weszely Tibor magyar matematikus, tudománytörténész, Bolyai-kutató, Bolyai-díjas (* 1936)
• december 8.
  • René Auberjonois amerikai színész (* 1940)
  • Ormos Mária, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, MTA doktora (* 1930)
• december 9.
  • Marie Fredriksson, svéd énekesnő (Roxette) (* 1958)
  • Varga Imre, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze (* 1923)
• december 14. – Anna Karina, dán származású francia modell, színésznő, filmrendező. Jean-Luc Godard ex-felesége (* 1940)
• december 15. – Benkő Dániel, lant- és gitárművész (* 1947)
• december 26. – Sue Lyon amerikai színésznő (* 1946)
• december 28. – Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a nemzet Művésze (* 1924)

Nobel-díjak és Nobel-díjasok

Fizikai	James Peebles kanadai-amerikai fizikus, aki „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket”, valamint Michel Mayor és Didier Queloz svájci fizikusok, akik „ismeretlen bolygókra vadászva felderítették kozmikus szomszédságainkat”
Kémiai	John Goodenough, Stanley Whittingham, és Josino Akira „a lítium-akkumulátorok továbbfejlesztéséért”
Orvosi-élettani	William Kaelin amerikai orvos, Peter Ratcliffe brit orvos és sejtbiológus, valamint Gregg Semenza amerikai orvos és biokémikus „az élet alkalmazkodóképességének kutatásáért”
Irodalmi	Peter Handke osztrák író, aki „nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát”
Béke	Abij Ahmed Etiópia miniszterelnöke „az Eritreával folytatott háború lezárásáért”
Közgazdasági Nobel-emlékdíj	Abhijit Banerjee indiai születésű amerikai, Esther Duflo francia, és Michael Kremer amerikai közgazdász trió „a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésért”

• 
  James Peebles
• 
  Michel Mayor
• 
  Didier Queloz
• 
  John Goodenough
• 
  Stanley Whittingham
• 
  Josino Akira
• 
  William Kaelin
• 
  Peter Ratcliffe
• 
  Peter Handke
• 
  Michael Kremer
• 
  Esther Duflo
• 
  Abhijit Banerjee

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 2019 témájú médiaállományokat.