„Uttar Prades” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 348. sor: | 348. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{csonk-dátum|csonk-közig|2006 márciusából}} |
|||
{{India államai}} |
{{India államai}} |
||
A lap 2016. augusztus 28., 09:27-kori változata
| Uttar Prades | |
 | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Főváros | Lakhnau |
| Legnagyobb város | Kanpúr |
| Rövidítés | IN-UP |
| Hivatalos nyelv | hindi, urdu |
| Alapítás | 1950. február 2. |
| Kerületek | 70 |
| Terület | 238 566 km², 5. a listán |
| Törvényhozás | |
| Típusa | Kétkamarás parlament |
| törvényhozás létszáma | 404 + 108 |
| Kormányzó | T.V. Rajeswar |
| Főminiszter | Mulayam Singh Yadav |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 812 341 fő (2011)[1] |
| Rangsorban | 1. |
| Népsűrűség | 836,7 fő/km² |
| Uttar Prades weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uttar Prades témájú médiaállományokat. | |
Uttar Prades (hindi: उत्तर प्रदेश, urdu: اتر پردیش), állam Észak-Indiában. Gyakori rövidítésben UP (ejtsd: jú-pí; ez egyben a mai állam területének javát magában foglaló brit-indiai United Provinces államnévnek is a rövidítése volt).
A Magyar Nagylexikon[2] szerint területe 243 288 km².
Földrajza
A Hindusztáni-alföld nyugati részén, a Gangesz felső folyása mentén fekszik; északnyugati része benyúlik a Tarai és a Himalája hegyei közé, a déli pedig a Dekkán-fennsíkra. A Himalája hordalékkúpjában a kisebb folyók a Gangesszel többé-kevésbé párhuzamosan folynak, és csak hosszabb út megtétele után torkollnak a fő folyóba.
Északon Nepállal, illetve India Uttarakhand szövetségi államával, nyugaton Harijánával, Delhi szövetségi területtel és Rádzsasztánnal, keleten Bihárral, délen Madhja Pradessel és egy-egy rövidebb szakaszon Cshattíszgarh-ral, illetve Dzshárkhanddal határos.
Története
2000 évvel ezelőtt ez a terület Asóka király hatalmas buddhista birodalmához tartozott, ennek maradványai ma is láthatók Szarnath zarándok-centrumában, Váránaszi közelében. Az északnyugatról jövő muszlim támadások a 11. században kezdődtek. A 16. századra a terület a Mogul Birodalom része lett, fővárosa előbb Agra, majd Delhi volt (rövid időre Fatehpur Szíkri is). A mogulok bukása után rövid időre perzsa uralom következett, majd a navabok birtokolták a terület középső részét. A navabok alatt Lakhnau városában virágzott a művészet, de amikor a Brit Kelet-indiai Társaság elmozdította a navab uralkodót, birodalmuknak drámai vége lett. Ekkor tört ki az első indiai függetlenségi háború, 1857-ben. Agra később egyesült Avadh-dal, az állam ekkor kapta a „United Province” nevet (= egyesült/egyesített tartomány). Az indiai függetlenség elnyerése óta a neve Uttar Prades. Azóta is domináns szerepet játszik India belpolitikájában, a miniszterelnökök fele ebből az államból került ki.
Éghajlata
Az északi peremvidéken éghajlata hegyvidéki, a terület legnagyobb részén trópusi monszun, három évszakkal:
- a tavasz forró és száraz,
- a nyár fülledt és csapadékos,
- a tél hűvös és száraz.
Lakossága, települései
Nyelv
A lakosság 85%-a hindi nyelvű.
Vallás
- 78.5 % hindu,
- 19 %-a muszlim
- az elenyésző maradék szikh, dzsaina, buddhista, keresztény. [3]
lásd még: a vallás Indiában
Települések
Fővárosa Lakhnau (Lucknow). A legnagyobb városok:
| Város | Népesség (becslés: 2010) |
Népesség (becslés: 2013) |
|---|---|---|
| Kanpur | 3 221 435 | 3 293 016 |
| Lucknow (Lakhnau) | 2 750 447 | 2 937 833 |
| Agra | 1 686 976 | 1 817 535 |
| Ghaziabad | 1 505 958 | 1 784 166 |
| Meerut | 1 404 723 | 1 493 354 |
| Varanasi (Benares) | 1 211 891 | 1 228 768 |
| Allahabad | 1 142 722 | 1 180 002 |
| Aligarh | 869 941 | 933 119 |
| Moradabad | 828 506 | 887 774 |
| Bareli | 837 564 | 864 054 |
| Gorakhpur | 730 486 | 753 576 |
| Noida | 504 842 | 651 141 |
| Saharanpur | 528 572 | 543 641 |
| Jhansi | 449 368 | 462 650 |
| Muzaffarnagar | 393 654 | 413 729 |
| Mathura | 380 733 | 403 375 |
Gazdasága
A dolgozók 2/3-át a mezőgazdaság foglalkoztatja; ez adja a GDP mintegy felét.[2]
- A Hindusztáni-alföldön a vezető ágazat hagyományosan az öntözéses földművelés. Fő termékei:
- Az állattenyésztésben főleg a bivaly- és szarvasmarhatartás jelentős.
- A Himalájában számottevő az erdőgazdálkodás, fakitermelés.
A bányászat fontosabb nyersanyagai:
Iparának egy része a helyben termelt alapanyagokra, más része a fejlett technológiára alapoz. A fontosabb ágazatok:
- hőerőművek,
- rizshántolás,
- malomipar,
- cukoripar,
- textilipar,
- villamos gépgyártás,
- elektronikai ipar,
- dízelmozdonyok gyártása.[2]
Látnivalók
- Agra
- Varanasi
- Mathura
- Fatehpur Szíkri
- Ayodhya
- Vrindávan
- Jhansi
- Kusínagar (buddhista zarándokhely)
- Allahabad
Közlekedés
A közutak állapota sok fejlesztést kíván még, a vasúti közlekedés nagy problémája a nyomtávok különbözősége.
Közigazgatás
| Körzet | Székhely | Terület | Népesség (2011) |
Népsűrűség | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Agra | Agra | 4 041 km² | 4 418 797 | 1 093 fő/km² |
| 2 | Aligarh | Aligarh | 3 650 km² | 3 673 889 | 1 007 fő/km² |
| 3 | Allahabad | Allahabad | 5 482 km² | 5 954 391 | 1 086 fő/km² |
| 4 | Ambedkar Nagar | Akbarpur | 2 350 km² | 2 397 888 | 1 020 fő/km² |
| 5 | Amethi * | Gauriganj | – | – | – |
| 6 | Amroha | Amroha | 2 249 km² | 1 840 221 | 818 fő/km² |
| 7 | Auraiya | Auraiya | 2 016 km² | 1 379 545 | 684 fő/km² |
| 8 | Azamgarh | Azamgarh | 4 054 km² | 4 613 913 | 1 138 fő/km² |
| 9 | Badaun ** | Badaun | (5.168 km²) | (3.681.896) | (712 fő/km²) |
| 10 | Baghpat | Baghpat | 1 321 km² | 1 303 048 | 986 fő/km² |
| 11 | Bahraich | Bahraich | 5 237 km² | 3 487 731 | 666 fő/km² |
| 12 | Ballia | Ballia | 2 981 km² | 3 239 774 | 1 087 fő/km² |
| 13 | Balrampur | Balrampur | 3 349 km² | 2 148 665 | 642 fő/km² |
| 14 | Banda | Banda | 4 408 km² | 1 799 410 | 408 fő/km² |
| 15 | Barabanki | Barabanki | 4 402 km² | 3 260 699 | 741 fő/km² |
| 16 | Bareilly | Bareilly | 4 120 km² | 4 448 359 | 1 080 fő/km² |
| 17 | Basti | Basti | 2 688 km² | 2 464 464 | 917 fő/km² |
| 18 | Bijnor | Bijnor | 4 561 km² | 3 682 713 | 807 fő/km² |
| 19 | Bulandshahr | Bulandshahr | 4 512 km² | 3 499 171 | 776 fő/km² |
| 20 | Chandauli | Chandauli | 2 541 km² | 1 952 756 | 768 fő/km² |
| 21 | Chitrakoot | Chitrakoot Dham | 3 216 km² | 991 730 | 308 fő/km² |
| 22 | Deoria | Deoria | 2 540 km² | 3 100 946 | 1 221 Ew./km² |
| 23 | Etah | Etah | 2 431 km² | 1 774 480 | 730 Ew./km² |
| 24 | Etawah | Etawah | 2 311 km² | 1 581 810 | 684 fő/km² |
| 25 | Faizabad | Faizabad | 2 341 km² | 2 470 996 | 1 056 fő/km² |
| 26 | Farrukhabad | Fatehgarh | 2 181 km² | 1 885 204 | 864 fő/km² |
| 27 | Fatehpur | Fatehpur | 4 152 km² | 2 632 733 | 634 fő/km² |
| 28 | Firozabad | Firozabad | 2 407 km² | 2 498 156 | 1 038 fő/km² |
| 29 | Gautam Buddha Nagar | Greater Noida | 1 282 km² | 1 648 115 | 1 286 fő/km² |
| 30 | Ghaziabad ** | Ghaziabad | (1.179 km²) | (4.681.645) | (3.971 fő/km²) |
| 31 | Ghazipur | Ghazipur | 3 377 km² | 3 620 268 | 1 072 fő/km² |
| 32 | Gonda | Gonda | 4 003 km² | 3 433 919 | 858 fő/km² |
| 33 | Gorakhpur | Gorakhpur | 3 321 km² | 4 440 895 | 1 337 fő/km² |
| 34 | Hamirpur | Hamirpur | 4 021 km² | 1 104 285 | 275 fő/km² |
| 35 | Hapur* | Hapur | – | – | – |
| 36 | Hardoi | Hardoi | 5 986 km² | 4 092 845 | 684 fő/km² |
| 37 | Hathras | Hathras | 1 840 km² | 1 564 708 | 850 fő/km² |
| 38 | Jalaun | Orai | 4 565 km² | 1 689 974 | 370 fő/km² |
| 39 | Jaunpur | Jaunpur | 4 038 km² | 4 494 204 | 1 113 fő/km² |
| 40 | Jhansi | Jhansi | 5 024 km² | 1 998 603 | 398 fő/km² |
| 41 | Kannauj | Kannauj | 2 093 km² | 1 656 616 | 792 fő/km² |
| 42 | Kanpur Dehat | Akbarpur | 3 021 km² | 1 796 184 | 595 fő/km² |
| 43 | Kanpur Nagar | Kanpur | 3 155 km² | 4 581 268 | 1 452 fő/km² |
| 44 | Kasganj | Kasganj | 1 955 km² | 1 436 719 | 735 fő/km² |
| 45 | Kaushambi | Kaushambi | 1 779 km² | 1 599 596 | 899 fő/km² |
| 46 | Kushinagar | Padrauna | 2 905 km² | 3 564 544 | 1 227 fő/km² |
| 47 | Lakhimpur Kheri | Lakhimpur | 7 680 km² | 4 021 243 | 524 fő/km² |
| 48 | Lalitpur | Lalitpur | 5 039 km² | 1 221 592 | 242 fő/km² |
| 49 | Lucknow | Lucknow | 2 528 km² | 4 589 838 | 1 816 fő/km² |
| 50 | Maharajganj | Maharajganj | 2 952 km² | 2 684 703 | 909 fő/km² |
| 51 | Mahoba | Mahoba | 3 144 km² | 875 958 | 279 fő/km² |
| 52 | Mainpuri | Mainpuri | 2 760 km² | 1 868 529 | 677 fő/km² |
| 53 | Mathura | Mathura | 3 340 km² | 2 547 184 | 763 fő/km² |
| 54 | Mau | Mau | 1 713 km² | 2 205 968 | 1 288 fő/km² |
| 55 | Meerut | Meerut | 2 559 km² | 3 443 689 | 1 346 fő/km² |
| 56 | Mirzapur | Mirzapur | 4 405 km² | 2 496 970 | 567 fő/km² |
| 57 | Moradabad ** | Moradabad | (3.718 km²) | (4.772.006) | (1.283 fő/km²) |
| 58 | Muzaffarnagar ** | Muzaffarnagar | (4.008 km²) | (4.143.512) | (1.034 fő/km²) |
| 59 | Pilibhit | Pilibhit | 3 686 km² | 2 031 007 | 551 fő/km² |
| 60 | Pratapgarh | Bela Pratapgarh | 3 717 km² | 3 209 141 | 863 fő/km² |
| 61 | Raebareli ** | Raebareli | (4.609 km²) | (3.405.559) | (739 fő/km²) |
| 62 | Rampur | Rampur | 2 367 km² | 2 335 819 | 987 fő/km² |
| 63 | Saharanpur | Saharanpur | 3 689 km² | 3 466 382 | 940 fő/km² |
| 64 | Sambhal * | Sambhal | – | – | – |
| 65 | Sant Kabir Nagar | Khalilabad | 1 646 km² | 1 715 183 | 1 042 fő/km² |
| 66 | Sant Ravidas Nagar | Gyanpur | 1 015 km² | 1 578 213 | 1 555 fő/km² |
| 67 | Shahjahanpur | Shahjahanpur | 4 388 km² | 3 006 538 | 685 fő/km² |
| 68 | Shamli * | Shamli | – | – | – |
| 69 | Shravasti | Shravasti | 1 640 km² | 1 117 361 | 681 fő/km² |
| 70 | Siddharthnagar | Navgarh | 2 895 km² | 2 559 297 | 884 fő/km² |
| 71 | Sitapur | Sitapur | 5 743 km² | 4 483 992 | 781 fő/km² |
| 72 | Sonbhadra | Robertsganj | 6 905 km² | 1 862 559 | 270 fő/km² |
| 73 | Sultanpur ** | Sultanpur | (4.436 km²) | (3.797.117) | (856 fő/km²) |
| 74 | Unnao | Unnao | 4 558 km² | 3 108 367 | 682 fő/km² |
| 75 | Varanasi | Varanasi | 1 535 km² | 3 676 841 | 2 395 fő/km² |
Galéria
-
Tádzs Mahal -
Itmad-ud-Daula, Agra -
Collège Martinière, Lucknow. -
Lucknow -
Varanasi -
Khusrau Mirza in Khusro Bagh, Allahabad -
-
-
Vrindavan -
Papok egy hindu templomban -
Lányok egy iskolánál -
-
-
Jegyzetek
- ↑ 2011 census of India
- ↑ a b c Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 50. o. ISBN 963-9257-19-2
- ↑ C1 - Population by religious community, Uttar Pradesh. Census India 2011
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Uttar Pradesh című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Lonely Planet: India (2010)
- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 50. o. ISBN 963-9257-19-2
