Ugrás a tartalomhoz

A vadon hercegnője

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
A vadon hercegnője
(もののけ姫)
1997-es japán anime film
Szan, a „vadon hercegnője”
Szan, a „vadon hercegnője”
RendezőMijazaki Hajao
ProducerSzuzuki Tosio
Vezető producerTokuma Jaszujosi
AlapműMijazaki Hajao
Műfajfantasy
ForgatókönyvíróMijazaki Hajao
Hang
ZeneHiszaisi Dzsó
OperatőrOkui Acusi
VágóSzejama Takesi
Gyártás
GyártóStudio Ghibli
Ország Japán
Nyelv
Játékidő133 perc
Költségvetés2 135 666 804 ¥
(23,5 millió $)
Képarány1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
Eredeti magyar adóTV2, Digi Film
Korhatár12 II. kategória (F/7751/A)
Bevétel14 487 325 138 ¥
(159 375 308 $)[1]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A vadon hercegnője témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A vadon hercegnője (もののけ姫; Mononoke hime?; angol címén Princess Mononoke) 1997-ben bemutatott japán animációs történelmi fantasy film. Mijazaki Hajao írta és rendezte, valamint a Studio Ghibli gyártásában készült. A film főszereplőit Macuda Jódzsi, Isida Juriko, Tanaka Júko, Kobajasi Kaoru, Simamoto Szumi és Miva Akihiro szeijúk szólaltatják meg.

A vadon hercegnője egy dzsidaigeki(wd) (japán történelmi dráma), amely a Muromacsi-kor késői szakaszában játszódik Japánban, számos fantasztikus elemmel kiegészítve. A történet főszereplője egy fiatal emisi(wd) harcos, Asitaka, aki az erdő természetfeletti őrzőinek és Vasváros lakóinak harcába keveredik. Utóbbiak a végletekig ki akarják aknázni az erdő erőforrásait. A harcból senki sem kerülhet ki győztesen, az ember és a természet harmonikus kapcsolata csak átmeneti lehet.[2] A film eredeti címében szereplő „Mononoke” (物の怪?) nem egy név, hanem egy kifejezés a japán nyelvben a lélekre vagy szörnyre.

A film bemutatója 1997. július 12-én volt Japánban, majd 1999. október 29-én az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon a Titanic Fesztiválon mutatták be 2000. október 8-án, VHS-en és DVD-n a UIP-Dunafilm forgalmazta, televízióban a TV2 és a Digi Film vetítette.

A vadon hercegnője pozitív kritikai és kereskedelmi fogadtatásban részesült, 1997-ben a legjobban jövedelmező film volt Japánban a Titanic bemutatásáig. Észak-Amerikában a Miramax Films forgalmazta, s bár a jegypénztáraknál kevés bevételt hozott, a DVD- és VHS-kiadások jól fogytak, ami a Ghibli érdeklődését is felkeltette a nyugati piac iránt.

Cselekmény

[szerkesztés]

Egy óriás vaddisznó, amelyet démon szállt meg, megtámad egy emisi(wd) falut. Az utolsó emisi herceg, Asitaka kénytelen megölni a harcban, azonban a vadkan megátkozza.[3] Az átok jobb kezére telepszik, s bár emberfeletti erőt ad neki, de ő maga is tudja, hogy végül meg fogja ölni. Asitaka ezért a falu jósának, Hii-szamának tanácsára elhagyja népét és nyugatra megy, hogy gyógyírt találjon. Útja során találkozik Dzsigóval egy vándor szerzetessel, aki elárulja neki, hogy segítséget kaphat az erdő szellemétől, melynek erdejét óriási állatistenek lakják. Az erdő mellett található Vasváros (タタラ場; Hepburn: Tatara Ba?, ’Tatara Hely’) (új szinkronban Vasgyár) lakói a vaskohóik fűtéséhez folyamatosan irtják az erdőt, hogy vasat és tűzfegyvereket állítsanak elő, melyekkel képesek felvenni a harcot az erdő fenevadjaival. Az erdőben lakó állat-istenek között találhatók óriás farkasok, mint Moro, a farkas istennő, aki örökbe fogadta Szant, egy fiatal lányt, amikor annak szülei meghaltak. Szant a vasvárosiak csak a „Vadak hercegnőjének” (もののけ姫; Mononoke hime?) hívják.[4]

Nyugatra tartó útja során Asitaka két sérült vasvárosira bukkan, akiket a farkasok sebesítettek meg. A sebesültekkel az erdőn keresztül elindul Vasvárosba, amikor megpillantja az Erdő Szellemét (シシ神; Sisigami; Hepburn: Shishigami?) (új szinkronban Vadistent), egy lényt, amely nappal kirin-szerű alakot ölt, éjszaka pedig erdő fölé magasodó alaktalan lépegető óriás(wd).[4]

Vasvárosban Asitaka megtudja Ebosi úrnőtől, a település erős és nagy tiszteletnek örvendő vezetőjétől – aki Mijazaki szerint sirabjósi(wd) megjelenésű[5] –, hogy a rá támadó vadkan, Nago vaddisznóisten, az erdő egyik védelmezője volt, akit Ebosi lőtt meg, majd a haragtól és gyűlölettől démonná vált. A várost megismerve Asitaka azt is megtudja, hogy Vasváros – és Ebosi úrnő – befogadja a társadalomból kiutasítottakat, beleértve a prostituáltakat és leprásokat, ezért nem tud haragudni Ebosira. Még ezen az éjjelen Szan behatol Vasvárosba, hogy megölje Ebosit. Asitaka közbeavatkozik és megállítja a kettejük közötti harcot, Szannal elhagyja a várost, de városi lány véletlenül egy tűzfegyverrel halálosan megsebzi.[6] Szan elviszi Asitakát az Erdő Szelleméhez, aki ugyan begyógyítja a sebét, de a karjára telepedett átkot nem távolítja el. Okkoto isten vezetésével a vaddisznók Vasváros megtámadására készülnek, Szan és Moro családjával csatlakozik hozzájuk. Ezalatt Ebosi felkészül a harcra és előreküldi az embereivel Dzsigót az Erdő Szellemének elpusztítására. Dzsigo valójában zsoldos fejvadász, aki az Erdő Szellemének fejét el akarja vinni a császárnak, aki megígérte, hogy gazdaggá teszi azt, aki örök életet szerez neki és Vasvárost a helyi daimjó védelme alá helyezi.[7]

Asitaka visszatér Vasvárosba, de kihasználva, hogy a férfiak távol vannak, azt szamurájok vették ostrom alá, ezért elindul értesíteni Ebosit. Eközben Okkoto és a vaddisznók nem képesek felvenni a harcot a tűzfegyverekkel szemben, és szinte mindannyian elpusztulnak. Okkoto megsérül és elkezd démonná változni. Szan próbálja megakadályozni, hogy Nago sorsára jusson, de az ő testén is felcsapnak a rontás jelei. Asitaka és a harc során szintén megsérült Moro mentik meg a lányt. Megjelenik az Erdő Szelleme, aki elveszi Moro és Okkoto életét is.[8] Ebosi emberei közben vaddisznónak álcázva behatolnak az erdőbe és Okkotót követve eljutnak az Erdő Szelleméhez. Ebosi többször rálő a szellemre, végül lefejezi abban a pillanatban, amint éjszakai formáját kezdi el felvenni. Dzsigo begyűjti a fejet, de az Erdő Szelleme a „halál pusztító istenévé” változik és miközben a fejét keresi, elkezd mindent elpusztítani maga körül – beleértve Vasvárost is. Asitaka és Szan Dzsigo után erednek, hogy visszaszerezzék a fejet és visszaadják az Erdő Szellemének mielőtt még felkel a Nap. Miután ez megtörténik, az Erdő Szelleme eltűnik, de pusztulásával mindent meggyógyít maga körül: a földet, a leprásokat, Asitakát és Szant. Az emberek és a természet egyensúlya tehát visszaállni látszik. Szan viszont nem tudja megbocsátani az embereknek, amit tettek, s úgy dönt, hogy továbbra is az erdőben fog élni. Asitaka a városban marad és segít újjáépíteni azt, de megígéri Szannak, hogy időnként meglátogatja. Ebosi elképed azon, hogy Asitaka, Szan és farkasok mentették meg őt és Vasváros lakóit, és elhatározza, hogy egy jobb várost építenek a romokon. A film záró képsorain egy kodama(wd) (falélek) jelenik meg az újjászülető erdőben.[9]

Szereplők

[szerkesztés]
Szereplő Japán hang Angol hang Magyar hang
1. magyar változat
(UIP-Dunafilm, 2000)[10]		 2. magyar változat
(Digi, 2015)[11]
Asitaka (アシタカ; Hepburn: Ashitaka?) Macuda Jódzsi Billy Crudup Lippai László Czető Roland
Szan (サン; Hepburn: San?) Isida Juriko Tara Charandoff Mánya Zsófi Csifó Dorina
Moro (モロの君; Moro no Kimi?) Miva Akihiro Gillian Anderson Szabó Éva Tóth Szilvia
Ebosi (エボシ御前; Ebosi Gozen; Hepburn: Eboshi?) Tanaka Júko Minnie Driver Ősi Ildikó Kisfalvi Krisztina
Dzsigo (ジコ坊; Dzsiko-bó; Hepburn: Jiko-bō?) Kobajasi Kaoru Billy Bob Thornton Kocsis György Pálfai Péter
Toki (トキ?) Simamoto Szumi Jada Pinkett Smith Szénási Kata Kardos Eszter
Okkoto (乙事主; Okkotonusi; Hepburn: Okkotonushi?) Morisige Hiszaja Keith David Orosz István Vass Gábor
Gonza (ゴンザ?) Kamidzsó Cunehiko John DiMaggio Kőszegi Ákos Petridisz Hrisztosz
Kóroku (甲六; Hepburn: Kōroku?) Nisimura Maszahiko John DeMita F. Nagy Zoltán Galbenisz Tomasz
Hii-szama (ヒイ様; Hepburn: Hii-sama?) Mori Micuko Debi Derryberry Martin Márta Halász Aranka
További hangok az 1. magyar változatban: Melis Gábor, Mics Ildikó, Sótonyi Gábor
További hangok a 2. magyar változatban: Andresz Kati, Áron László, Bácskai János, Bárány Virág, Barbinek Péter, Bartók László, Berzsenyi Zoltán, Boldog Emese, Csuha Lajos, Dóka Andrea, Élő Balázs, Farkas Zita, Fellegi Lénárd, Garamszegi Gábor, Haagen Imre, Hábermann Lívia, Hegedüs Miklós, Honti Molnár Gábor, Horváth Vilmos Zoltán, Juhász Zoltán, Kajtár Róbert, Kapácsy Miklós, Kokas Piroska, Martin Adél, Pál Zsófia, Péter Richárd, Potocsny Andor, Seder Gábor, Sipos Eszter Anna, Szabó Máté, Szanyi Péter, Szokolay Ottó, Tóth Nikolett, Várkonyi András

Megvalósítás

[szerkesztés]
A démon férgeket 3D számítógépes animációval helyezték rá a kézzel rajzolt Asitakára

Az 1970-es években Mijazaki rajzolt néhány vázlatot egy filmhez, amelyben egy hercegnő egy szörnyeteggel él az erdő mélyén.[12] Mijazaki 1994 augusztusában kezdte írni a film cselekményét és felvázolni a kezdeti forgatókönyvet.[13][14] A korai ötleteinek és látványterveinek feldolgozásakor nehézségei adódtak, mivel azok elemeit a Totoro – A varázserdő titka forgatókönyvének írásakor már felhasználta és a korai vázlatok és képtáblák megalkotása óta változtak a fogyasztói igények is. Ez az írói blokk tette lehetővé Mijazakinak az On Your Mark promóciós videójának elkészítését. Ezután újult lendülettel kezdett neki A vadon hercegnője forgatásához.

1995 áprilisában Andó Maszasi felügyelő animátor megtervezte a szereplőket Mijazaki forgatókönyvéhez. Még ebben a hónapban Mijazaki és Andó három napra elutazott Jakusima és Kjúsú őserdeibe – a Nauszika – A szél harcosai tájait is megihlető helyszínekre – és a Sirakami-Szancsi hegységbe, Észak-Honsúra, hogy díszlettervezők, háttérfestők és digitális animátorok egy csoportjával helyszíni felméréseket végezzen.[14] Az animációs munkák 1995 júliusában kezdődtek.[13] Mijazaki személyesen felügyelte a film 144 000 celluloid képkockájának elkészültét,[15] melyből megközelítőleg 80 000-et újra kellett rajzolni.[16][17] A film befejezésének képes forgatókönyve csupán egy hónappal a japán premier előtt lett véglegesítve.[18]

A Mijazaki által megalkotott új kandzsi

A vadon hercegnője többnyire kézi rajzolással készült, de tartalmaz összesen öt percnyi számítógépes animációt is.[19] A számítógépes animációt a hagyományos celluloid alapú animáció kisegítésére használták, vegyítve a számítógépes grafikát a hagyományos rajzolással. További 10 perc tartalmaz digitális festést, mely technikát a későbbi Studio Ghibli-filmeknél is használták. A film döntő részét hagyományos festéssel színezték, a színsémákat Mijazaki és Jaszuda Micsijo állították össze. A producerek azonban egyetértettek abban, hogy a számítógépes technika nagyban hozzájárult, hogy a film a bejelentett premieridőpontra elkészült.[18] A film 2,35 milliárd jen (23,5 millió dollár) költségvetéssel készült.[17][20]

A filmhez kétféle címet alkottak meg. A választott Mononoke hime mellett az Asitaka szekki (アシタカ聶記; Hepburn: Ashitaka sekki?; The Tale of Ashitaka vagy The Legend of Ashitaka) címet is fontolóra vették. A TBS egy 2013. novemberi műsorában Szuzuki Tosio megemlítette, hogy Mijazaki Hajao inkább utóbbit, ő maga pedig az előbbit tartotta előnyösebbnek. Szuzuki arról is beszélt, hogy Mijazaki még egy új kandzsit is megalkotott kívánt címéhez.[21][22]

Inspirációk

[szerkesztés]
Jakusima őserdei ihlették a film cselekményének fő színterét

Mijazaki rajongója volt a westernfilmjeiről ismert John Ford ír–amerikai rendezőnek. Vasvárost egy szűkös határ menti városnak alkotta meg, és száműzött csoportokból vagy sanyargatott kisebbségekből származó szereplőkkel népesítette be, akik jóformán sohasem jelennek meg a japán filmekben. A szereplőket „sóvárgónak, ambiciózusnak és keménynek” alkotta meg.[23] Mijazaki nem kívánta visszaadni a pontos középkori japán történelmet, viszont ábrázolni akarta a természet és a modern ipari civilizáció megoldhatatlannak tűnő konfliktusának kezdetét.[24]

A filmben megjelenő tájakat Jakusima inspirálta.[25] Annak ellenére, hogy a Muromacsi-korban játszódik, A vadon hercegnője a három ősi japán nemzet, a dzsómon, a jamato és az emisi meg nem történt összecsapását jeleníti meg.[26]

Témák

[szerkesztés]

A vadon hercegnője központi témája a környezet. A film Asitaka kalandos útjára fókuszál, aki nyugatra tart, hogy feloldja Nago, a vaddisznó átkát, akit Ebosi változtatott démonná.[27] Michelle J. Smith és Elizabeth Parsons szerint a film „kívülállókat tesz hőssé minden identitáspolitikai kategóriában és elmossa a sztereotípiákat, amelyek rendszerint meghatározzák ezeket a szereplőket”. Annak kapcsán, mikor a szarvasisten elpusztítja az erdőt és Vasvárost, úgy vélekedtek, hogy „a természetfeletti erők pusztítását az emberek szabadítják el, akik mohón fogyasztják a természet erőforrásait”.[28] Smith és Parsons Ebosit egy üzletasszonyként jellemzik, aki arra vágyik, hogy pénzt szerezzen az erdő rovására, és Ebosi azon szándékára, hogy elpusztítva az erdőt, kibányássza a hegyet, úgy hivatkoznak, hogy „megtestesíti a környezetvédő gonoszt”.[27]

A filmben két további fő témaként megtalálható a szexualitás és a fogyatékosság. Michelle Jarman, a Wyomingi Egyetem fogyatékosságtudományi tanulmányok adjunktusa és Eunjung Kim, a Wisconsin–Madison Egyetemen a nők és társadalmi nemek tanulmányainak adjunktusa megállapította, hogy a fogyatékos és a nem alapján jól elkülönített testformák részben átmenetet jelentenek a feudális korszakból egy hegemóniába, amely „magába foglalja a modern szociális rendszereket, mint az iparosodás, a nemi munkamegosztás, a betegségben szenvedő emberek intézményesítése és a férfiak és nők katonai kiképzése”. Ebosit egy uralkodóhoz hasonlították.[29] Kim és Jarman szerint Ebosi figyelmen kívül hagyja az ősi törvényeket és átkokat, amik a prostituáltakat és leprásokat bélyegezték meg, s felvilágosodva, modern nézőpontból tekintve ezeket az embereket, inkább kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket.[30]

Dan Jolin az Empire magazin cikkírója szerint a film potenciális témája lehetne az elvesztett ártatlanság. Mijazaki ezt előző filmje, a Porco Rosso – A mesterpilóta és a délszláv háború tapasztalatának tulajdonítja. Utóbbit példaként hozza fel arra, hogy az emberiség sosem tanul, és nehézzé teszi a visszatérést olyan filmek készítéséhez, mint a Kiki – A boszorkányfutár. Ennek kapcsán így fogalmazott: „Úgy éreztem magam mint a gyermekek, akik áldás nélkül születnek e világra. Hogyan tudnánk elhitetni velük, hogy boldogok vagyunk?”[31]

Megjelenések

[szerkesztés]
A film eredeti logója

Japán

[szerkesztés]

A vadon hercegnőjének bemutatója 1997. július 12-én volt a japán mozikban. Először 1998. június 26-án jelentette meg LD-n a Tokuma Japan Communications, majd 1998. július 26-án VHS-en, végül 2001. november 21-én DVD-n, ráadás tartalommal, mint a film nemzetközi változataival és a storyboarddal. A Blu-ray kiadás 2013. december 4-től kapható.[32][33]

Észak-Amerika

[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban a Disney leányvállalata, a Miramax vásárolta meg a forgalmazási jogokat és meg kívánta vágni az amerikai közönség számára PG korhatár-besorolással. Harvey Weinstein, a Miramax elnöke Mijazakihoz fordult kérésével, azonban válaszul Szuzki Tosio egy katanát küldött a következő üzenettel: „No cuts. (Egy vágást se!)”[34] Vágatlanul, PG-13 korhatár-besorolás mellett mutatták be a filmet 1999. október 29-én.

A Miramax nagy összeget fordított A vadon hercegnője angol szinkronjának elkészítésére, híres színészeket és színésznőket felkérve, azonban csak kevés moziban került vetítésre rövid ideig és szinte egyáltalán nem kapott reklámot, így az érdeklődés is alulmaradt. A Disney később panaszkodott az alacsony bevétel miatt. 2000 júliusában jelentette be a Buena Vista Home Entertainment, hogy Észak-Amerikában augusztus 29-én tervezi megjelentetni a filmet VHS-en és DVD-n.[35] Eredetileg a DVD-kiadvány nem tartalmazta a japán hangsávot a Buena Vista japán részlegének kérésére, akik azzal indokolták, hogyha a külföldön kiadott DVD-k tartalmaznák a japán nyelvű hangsávot, akkor ezen DVD-k Japánba importálásával komoly hátrányt szenvedhet a film újabb kiadásainak helyi értékesítése.[36] A Nausicaa.net e-mailes rajongói kampányt szervezett, hogy meggyőzzék a Buena Vistát a japán hangsáv rátételére,[36] míg a DVD Talk online petíciót indított ennek érdekében.[37] A tiltakozások hatására a DVD-kiadás megjelenését elhalasztották.[38] A Buena Vista Home Entertainment végül 2000. december 19-én jelentette meg DVD-n a filmet, mely már tartalmazta az angol és francia mellett a japán hangsávot is, emellett ráadásként előzetest, dokumentumfilmet és az angol szinkronszínészekkel készült interjúkat is tartalmazta. A japán hangsávhoz tartozó felirat elkészítésére egyenesen Japánból kértek fel fordítókat, ez három hónappal elcsúsztatta a kiadás időpontját, de végül jó kereslet mutatkozott a filmre.[39]

A vadon hercegnőjét Blu-ray disc-en 2014. november 18-án adta ki a Walt Disney Studios Home Entertainment.[40]

Módosítások a filmen

[szerkesztés]

Mijazaki kérésére a film angol nyelvű kiadása vágatlan maradt,[34] a filmzene azonban módosításra került. Az angol nyelvű szinkron Neil Gaiman, a The Sandman szerzőjének fordítása. A szövegkönyvi módosítások legfőképp azokat a kulturális vonatkozású kifejezéseket érintették, amelyek Ázsián kívül nem túl ismeretek, így a mitológiai utalások vagy az egyedi csoportnevek, mint a „dzsibasiri” vagy a „Sisigami” sokkal általánosabb „mercenary” (zsoldosok) és „Forest Spirit” (Erdő Szelleme) angol megfelelőt kaptak.[41]

Magyarország

[szerkesztés]

Magyarországon 2000. október 8-án mutatták be a Titanic Fesztiválon,[42] majd a UIP-Dunafilm forgalmazásában jelent meg VHS-en 2000. december 12-én és később DVD-n.[43] A televízióban a TV2 és a Digi Film vetítette, utóbbi újraszinkronizálva. A TV2-n 2005. február 27-én volt a premierje, majd azt követően több alkalommal is műsorára tűzte,[44] a Digi Film először 2015. november 21-én vetítette volna,[45] de a szinkronmunkálatokkal kapcsolatos késedelem miatt 2016. január 30-ra kellett halasztani.[46]

Filmzene

[szerkesztés]

A vadon hercegnője filmzenéjét Hiszaisi Dzsó komponálta. A két vokális dal, a Mononoke hime és a Tatara fumu onnatacsi – Ebosi Tatara uta szövegét Mijazaki írta. A zenét a Tokiói Városi Filharmonikus Zenekar adta elő Kumagai Hirosi vezénylésével. Lemezen Mononoke hime Soundtrack (もののけ姫 サントラ盤; Mononoke hime Saundotorakku?) címmel a Tokuma Japan Communications adta ki Japánban 1997. július 2-án, míg az észak-amerikai változat, a Princess Mononoke: Music From The Miramax Motion Picture a Milan Records kiadásában jelent meg 1999. október 12-én.[47][48]

A filmmel azonos című témazenét Mela Josikazu kontratenor, angol nyelvű feldolgozását pedig Sasha Lazard énekelte.[47]

Más Studio Ghibli-filmekhez hasonlóan, A vadon hercegnőjéhez is készültek további alternatív zenei feldolgozások. Egy image album a témazenék korai változatát tartalmazza. A felvételek a film gyártásának kezdetén készültek, és több rajtuk dolgozó művésznek inspirációul szolgáltak. A Symphonic Suite elnevezésű szimfonikus összeállítás hosszabb kompozíciókat tartalmaz, több témazenét egybeolvasztva. Ezt a változatot a Cseh Filharmonikus Zenekar adja elő Mario Klemens vezénylésével. A lemez 1999. november 26-án került forgalomba, nyolc számot tartalmaz összesen 134 percben.[49] Észak-Amerikában ezt a lemezt is megjelentette a Milan Records Princess Mononoke: Symphonic Suite címmel 2001. május 15-én.[50]

Hiszaisi Dzsó
Mononoke hime Soundtrack
Filmzenei album
Megjelent1997. július 2.
FormátumCD
Hossz63:12
KiadóTokuma Japan Communications
Sablon • Wikidata • Segítség
Mononoke hime Soundtrack dallista
# Cím Hossz
1. Asitaka szekki (アシタカ聶記; Hepburn: Ashitaka sekki?; The Tale of Ashitaka) 1:39
2. Tatari gami (タタリ神?; The Curse God) 3:51
3. Tabidacsi, nisihe (旅立ち —西へ—; Hepburn: Tabidachi, nishihe?; Departure, to the West) 2:33
4. Norovareta csikara (呪われた力; Hepburn: Norowareta chikara?; Cursed Power) 0:36
5. Edo (穢土?; Impure Land) 3:00
6. Deai (出会い?; A Meeting) 0:52
7. Kodomotacsi (コダマ達; Hepburn: Kodomotachi?; Kodamas) 2:27
8. Kami no mori (神の森?; The Forest of God) 0:41
9. Júgure no Tatara Ba (夕暮れのタタラ場; Hepburn: Yūgure no Tatara Ba?; The Evening at Tatara Place) 0:39
10. Tatari gami Ⅱ – Ubavareta jama (タタリ神Ⅱ—うばわれた山—; Hepburn: Tatari gami Ⅱ —Ubawareta yama—?; The Curse God Ⅱ —Robbed Mountains—) 0:57
11. Ebosi gozen (エボシ御前; Hepburn: Eboshi gozen?; Lady Eboshi) 2:48
12. Tatara fumu onnatacsi – Ebosi Tatara uta (タタラ踏む女達 —エボシ タタラうた—; Hepburn: Tatara fumu onnatachi —Eboshi Tatara uta—?; Women Who Push Foot Bellows —Eboshi Tatara Song—) (előadó: Mela Josikazu, dalszöveg: Mijazaki Hajao) 1:29
13. Sjura (修羅; Hepburn: Shyura?; Demons) 1:29
14. Higasi kara kita sónen (東から来た少年; Hepburn: Higashi kara kita shōnen?; The Boy Who Came from the East) 1:25
15. Requiem (レクイエム?) 2:21
16. Ikiro (生きろ?; Live) 0:32
17. Sisigami no Mori no futari (シシ神の森の二人; Hepburn: Shishigami no Mori no futari?; Two at the Forest of the Deer God) 1:29
18. Mononoke hime (Instrumental Version) (もののけ姫(インストゥルメンタル・ヴァージョン)?; Princess Mononoke (Instrumental Version)) 2:09
19. Requiem Ⅱ (レクイエムⅡ?) 2:14
20. Mononoke hime (Vocal Version) (もののけ姫(ヴォーカル)?; Princess Mononoke (Vocal Version)) (előadó: Mela Josikazu, dalszöveg: Mijazaki Hajao) 3:32
21. Tatakai no taiko (戦いの太鼓?; War Drum) 2:47
22. Tatara ba mae no tatakai (タタラ場前の戦い?; The Fight in front of the Tatara Place) 1:26
23. Norovareta csikara Ⅱ (呪われた力Ⅱ; Hepburn: Norowareta chikara Ⅱ?; Cursed Power Ⅱ) 2:30
24. Requiem Ⅲ (レクイエムⅢ?) 0:55
25. Haiszó (敗走; Hepburn: Haisō?; A Rout) 1:31
26. Tatari gami 3 (タタリ神3?; The Curse God 3) 1:15
27. Si to szei no Adagio (死と生のアダージョ; Hepburn: Shi to sei no Adagio?; The Adagio of Death and Life) 2:08
28. Jomi no szekai (黄泉の世界; Hepburn: Yomi no sekai?; The Underworld) 1:28
29. Jomi no szekai Ⅱ (黄泉の世界Ⅱ; Hepburn: Yomi no sekai Ⅱ?; The Underworld Ⅱ) 1:33
30. Si to szei no Adagio Ⅱ (死と生のアダージョⅡ; Hepburn: Shi to sei no Adagio Ⅱ?; The Adagio of Death and Life Ⅱ) 1:07
31. Asitaka to Szan (アシタカとサン; Hepburn: Ashitaka to San?; Ashitaka and San) 3:13
32. Mononoke hime (Vocal Ending) (もののけ姫(ヴォーカル・エンディング)?; Princess Mononoke (Vocal Ending)) 1:23
33. Asitaka szekki (Ending) (アシタカ聶記(エンディング); Hepburn: Ashitaka sekki (Ending)?; The Tale of Ashitaka (Ending)) 5:01
63:12

Fogadtatás

[szerkesztés]
Kritikák
SzerzőÉrtékelés
Rotten Tomatoes93%[51]
Allmovie5/5[52]
IMDb(8,4/10)[53]
Metacritic(76/100)[54]
Film45/5[55]
Szant ábrázoló street art Jokohamában

A film rendkívüli sikert aratott Japánban, illetve az animerajongók, és a művészfilmeket kedvelő mozilátogatók között az angol nyelvű országokban egyaránt. Ezekben az országokban a kritikusok úgy ismertették a filmet, hogy a környezetről szól a japán mitológia formájában. A vadon hercegnője a japán piac legjobban jövedelmező filmje volt 1997-ben, közvetlenül bemutatása után, csak a Titanic múlta felül néhány hónap elteltével.[56] A forgalmazása 11,3 milliárd jen bevételt hozott Japánban, a nemzetközi forgalmazással együtt pedig 14,4 milliárd jen volt az összbevétel.[57] Ebben az évben nevezték a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra. 2001 januárjában a legjobban eladott anime volt az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy 1997. decemberi bemutatásakor jelentősen alulmúlta a várt bevételt. 2 298 191 dollárt jövedelmezett az első nyolc héten.[58][59]

A vadon hercegnőjét a filmkritikusok pozitívan értékelték. Aaron Gerow, a The Daily Yomiuri kritikusa szerint a film „Mijazaki [Hajao] világának egy erős összeállítása, erkölcsi tanulságának és filmi érdeklődésének halmozott kivonata”.[60] Leonard Klady a Variety magazintól így ír: a film „nemcsak élesen elvont, hanem rendelkezik egy rendkívül összetett, felnőtteknek szóló oldallal is” és rendelkezik „egy romantikus eposz lelkével, gazdag hangzásával Hiszaisi Dzsó elegáns művei nyomán és az élettel teli szereplőábrázolás megadja a lendületet a mozivásznon”.[61] Roger Ebert, a Chicago Sun-Times újságírója szerint A vadon hercegnője „egy nagyszerű teljesítmény, egy csodálatos élmény és az év egyik legjobb filmje”.[62] Ty Burr az Entertainment Weeklytől „művészete szélfútta hegycsúcsának” nevezte a filmet, amelyben megvan a hatás, hogy „egy átlag Disney-filmet olyanná tegyen, mint egy újabb toy story”.[63] Azonban Stephen Hunter a Washington Posttól már negatívabban értékelt, leszögezve, hogy a film „annyira hatásvadász, mint amennyire kusza, annyira kusza, mint amennyire színes, annyira színes, mint amennyire értelmetlen és annyira értelmetlen, mint amennyire hosszú. És nagyon hosszú.”[64] Kenneth Turan, a Los Angeles Times újságírója szerint a film „egy nagyon eltérő érzületet visz az animációba, amelyet [Mijazaki] teljesen megfelelőnek tart az egyenesen drámai, narratív és komoly témákhoz”.[65]

Roger Ebert 1999-ben a tíz legjobb mozifilmet tartalmazó listáján a hatodik helyre sorolta A vadon hercegnőjét.[66] A film a 130. helyen szerepel minden idők 150 legjobb animációs filmjét és sorozatát felsorakoztató listáján, amelyet a 2003-as Tokiói Laputa Animációs Fesztiválra készítettek el egy nemzetközi szintű felmérés során, 140 animációs művész és kritikus megkérdezésével.[67] A Japán Kulturális Ügyekért Felelős Hivatal egy 2007-es közönségszavazásán A vadon hercegnőjét az 1990-es évek harmadik legjobb japán animációs filmjének és minden idők tizenkettedik legjobb japán animációjának választották.[68] A Rotten Tomatoes filmkritikai oldal 93%-os pozitív értékelési arányt állapított meg 102 kritika alapján, átlagosan 7,9/10-es értékeléssel. A kritikusok konszenzusaként a következőt konstatálja: „Epikus történetével és lélegzetelállító látványával, A vadon hercegnője mérföldkő az animáció világában”.[51] A Metacritic 76/100-as pozitív értékelési arányt határozott meg 29, „többnyire előnyös” kritikából.[54] A vadon hercegnője a 488. helyet érte el az Empire magazin 500 legjobb filmjét ismertető összeállításában.[69] A Time Out munkatársai a 28. helyre sorolták a filmet a 100 legjobb animációs filmet tartalmazó listájukon.[70] A Film4 televíziós csatorna 25 legjobbnak választott animációs filmje között a 2. helyet érte el.[71] A Total Film pedig a 75 legnagyobb animációs filmet felvonultató listáján a 26. helyre választotta.[72]

2001 januárjában a legjobban eladott anime volt az Egyesült Államokban, ennek ellenére nem hozta az elvárt bevételt, 2 298 191 dollárt jövedelmezett az első nyolc hétben.[58]

Az 576 Konzol kritikusa javasolja a Mijazaki korábbi filmjeitől való elvonatkoztatást, utalva rá, hogy A vadon hercegnője mind jellegében, mind témájában egy idősebb korosztálynak szól. Rendkívül pozitívan ítéli meg a filmet, de hiányosságként megemlíti a néhol eltúlzott brutalitást és a szereplők fejlődésének hiányát.[73]

Díjak és jelölések

[szerkesztés]
Év Díj Kategória Jelölt(ek) Eredmény
1997 Nikkan Sports Film Award Isihara Judzsiro-díj A vadon hercegnője Elnyerte
Legjobb rendező Mijazaki Hajao
Hochi Film Awards Különdíj Mijazaki Hajao Elnyerte
1998 21. Japán Filmakadémia díja[74] Legjobb film A vadon hercegnője Elnyerte
Különdíj Mera Josikazu
Blue Ribbon Awards Különdíj A vadon hercegnője Elnyerte
Kinema Dzsunpó-díj Readers' Choice Award a legjobb filmért Mijazaki Hajao Elnyerte
Mainichi Film Concours Legjobb animációs film Mijazaki Hajao Elnyerte
Legjobb film Mijazaki Hajao
Readers' Choice Award a legjobb filmért A vadon hercegnője
2000 28. Annie-díj[75] Kiemelkedő egyéni eredmény animációs játékfilm rendezésében Mijazaki Hajao Jelölve
Sierra Award Legjobb animációs film A vadon hercegnője Jelölve
Golden Reel Award Legjobb hangvágás Itó Micsihiro
Dan Edelstein
Warren Shaw
Ernie Sheesley		 Jelölve
Golden Satellite Award Best Motion Picture, Animated or Mixed Media A vadon hercegnője Jelölve
2001 Szaturnusz-díj Best Home Video Release A vadon hercegnője Elnyerte
Nebula-díj Legjobb forgatókönyv Mijazaki Hajao
Neil Gaiman		 Jelölve
Források:[76][77]

Színpadi feldolgozás

[szerkesztés]
Morót, Szant és az Erdő Szellemét imitáló cosplayesek

2012-ben jelentették be, hogy a Studio Ghibli és a brit Whole Hog Theatre színházi társaság színpadra viszi A vadon hercegnőjét. Ez az első színpadi feldolgozás a Studio Ghibli valamely művéből.[78] A Whole Hog Theatre és a Studio Ghibli közötti kapcsolatot elősegítette Nick Park is az Aardman Animationstől, miután felvételeket küldött Szuzuki Tosiónak a Whole Hog előadásairól.[79] A darabban újrahasznosított anyagokból készült, nagy, színészek által mozgatott bábokkal jelenítik meg a természetet és a vadállatokat.[80]

Az első előadásokat 2013. április 2–6. közötti időszakra, a londoni New Diorama Theatre-be jelentették be, s a jegyek 72 óra alatt, a 2012. júliusi bejelentés után elfogytak.[81][82] 2013 márciusában közölték, hogy a színdarab londoni bemutatása után Japánban is megtekinthető lesz, majd a második londoni előadássorozat a 2013. április 29. és május 6. közötti tokiói adássorozat után veszi kezdetét. A második londoni előadássorozatra, amely 2013. július 18. és 29. között volt megtekinthető, alig négy és fél óra alatt elkeltek a jegyek.[83][84] Az adaptáció pozitív fogadtatásba részesült és Lyn Gardner választott színdarabja volt a The Guardianben.[85][86][87][88][89] Az előadás a Nico Nico Douga Cho Party műsorában is látható volt online 2013. április 27-én.[90][91]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Princess Mononoke (angol nyelven). Box Office Mojo. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  2. ↑  Critics' Picks: 'Princess Mononoke'. NYTimes.com/Video. (Hozzáférés ideje: 2014-12-04.)
  3. ↑ Clements, Jonathan, McCarthy, Helen. The Anime Encyclopedia (angol nyelven). California: Stone Bridge Press (2006). ISBN 1-933330-10-4 
  4. ↑ a b Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 1 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  5. ↑ Leavey, John (2010). „Possessed by and of: Up against Seeing: Princess Mononoke”. ImageTexT 5 (2), Kiadó: University of Florida. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)  
  6. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 2 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  7. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 3 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  8. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 4 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  9. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 5 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  10. ↑ A vadon hercegnője (1. magyar változat, 2000) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  11. ↑ A vadon hercegnője (2. magyar változat, 2015) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  12. ↑ McCarthy, Helen. Princess Mononoke: The Nature of Love, Hayao Miyazaki: Master of Japanese Animation. Berkeley, Kalifornia: Stone Bridge Press, 182. o. (1999). ISBN 978-1880656419 
  13. ↑ a b McCarthy, Helen. Princess Mononoke: The Nature of Love, Hayao Miyazaki: Master of Japanese Animation. Berkeley, Kalifornia: Stone Bridge Press, 185. o. (1999). ISBN 978-1880656419 
  14. ↑ a b 制作日誌　1994年8月～95年5月. Studio Ghibli. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  15. ↑ Hayao Miyazake Chat Transcript - Movie: Princess Mononoke. Miramax Films, 1999. november 4. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  16. ↑ Mononoke DVD Website. Disney. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  17. ↑ a b (1998. február 11.) „Wettbewerb/In Competition”. Moving Pictures, Berlinale Extra, Berlin, 32. o.  
  18. ↑ a b Toshio Uratani. (2004). Princess Mononoke: Making of a Masterpiece [Documentary]. Japán: Buena Vista Home Entertainment.
  19. ↑ The Animation Process. Miramax Films, 1999. november 4. [2006. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  20. ↑ Articles about Mononoke Hime. [2009. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
  21. ↑ Miyazaki, Hayao. 「もののけ姫」 企画書, 出発点 [archivált változat]. San Francisco: Viz Media, 272–274. o. (1996. július 31.). ISBN 978-1-4215-0594-7. Hozzáférés ideje: 2013. december 16. [archiválás ideje: 2014. augusztus 28.]  Archivált másolat. [2014. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  22. ↑ „鈴木 敏夫 100秒博士アカデミー”. 100秒博士アカデミー. TBS. RCC. 2013. november 26. (japán nyelven) Archiválás az eredetiről (2014. január 29.). Hozzáférés: 2014. január 28.
  23. ↑ The Myth of Princess Mononoke and Miyazaki's vision (angol nyelven). Miramax Films. [2008. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  24. ↑ The Myth of Princess Mononoke and Miyazaki's vision (angol nyelven). Miramax Films. [2008. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  25. ↑ もののけ姫 ロケ地情報 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2012. szeptember 1.)
  26. ↑ Clements, Jonathan, McCarthy, Helen. The Anime Encyclopedia: A Guide to Japanese Animation since 1917. California: Stone Bridge Press, 505. o. (2006). ISBN 1-933330-10-4 
  27. ↑ a b Smith, Michelle J., Parsons, Elizabeth (2012. február). „Animating child activism: Environmentalism and class politics in Ghibli's Princess Mononoke (1997) and Fox's Fern Gully (1992)” 26 (1), 28. o, Kiadó: Routledge.  
  28. ↑ Smith, Michelle J., Parsons, Elizabeth (2012. február). „Animating child activism: Environmentalism and class politics in Ghibli's Princess Mononoke (1997) and Fox's Fern Gully (1992)” 26 (1), 26–27. o, Kiadó: Routledge.  
  29. ↑ Kim, Eunjung, Jarman, Michelle (2008. április). „Modernity's Rescue Mission: Postcolonial Transactions of Disability and Sexuality” 17 (1), 54. o.  
  30. ↑ Kim, Eunjung, Jarman, Michelle (2008. április). „Modernity's Rescue Mission: Postcolonial Transactions of Disability and Sexuality” 17 (1), 56–57. o.  
  31. ↑ Jolin, Dan (2009. szeptember). „Miyazaki on Miyazaki”. Empire 243, 120. o.  
  32. ↑ Princess Mononoke (movie) (angol nyelven). Anime News Network. (Hozzáférés: 2014. október 26.)
  33. ↑ もののけ姫 (japán nyelven). Walt Disney Japan. (Hozzáférés: 2014. október 26.)
  34. ↑ a b Brooks, Xan. „A god among animators”, The Guardian, 2005. szeptember 14. (Hozzáférés: 2014. november 7.) (angol nyelvű) 
  35. ↑ Buena Vista Mononoke DVD Release (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  36. ↑ a b Subtitle Mononoke Poll (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  37. ↑ New Petition for Mononoke (angol nyelven). Anime News Network, 2000. július 3. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  38. ↑ Disney Blinks (angol nyelven). Anime News Network, 2000. augusztus 1. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  39. ↑ Princess Mononoke DVD Confirmed (angol nyelven). Anime News Network, 2000. október 11. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  40. ↑ Details for Studio Ghibli's "Princess Mononoke", "Kiki's Delivery Service", "The Wind Rises" on Disney Blu-ray (angol nyelven). www.toonzone.net . [2014. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
  41. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke) – Frequently Asked Questions (FAQ) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  42. ↑ A blőd és a félelmetes (magyar nyelven). Index, 2002. október 14. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  43. ↑ A vadon hercegnője (magyar nyelven). Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  44. ↑ Mononoke Hime a TV-ben (magyar nyelven). Aoi Anime, 2005. február 21. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  45. ↑ Digi Film: A vadon hercegnője (magyar nyelven). Animare TV újság. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  46. ↑ A vadon hercegnője - Így készült a magyar változat. YouTube
  47. ↑ a b Princess Mononoke (OST) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  48. ↑ Princess Mononoke: Music From The Miramax Motion Picture (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  49. ↑ Mononoke Hime (Princess Mononoke: Symphonic Suite) (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  50. ↑ Princess Mononoke: Symphonic Suite (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  51. ↑ a b Princess Mononoke (Mononoke-hime) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. Flixster. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  52. ↑ Bhob, Stewart: Princess Mononoke (angol nyelven). AllMovie. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  53. ↑ A vadon hercegnője az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  54. ↑ a b Princess Mononoke (angol nyelven). Metacritic. CBS Interactive. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  55. ↑ Princess Mononoke (angol nyelven). Film4. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  56. ↑ Ebert, Roger. „Director Miyazaki draws American attention”, Chicago Sun-Times, 1999. október 24.. [2017. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. október 25.) 
  57. ↑ 過去配紿収入上位作品（配給収入10條円以上番組） (japán nyelven). Motion Picture Producers Association of Japan. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  58. ↑ a b (2001. március) „Anime Radar: News”. Animerica, San Francisco, Kalifornia 9 (2), 32. o, Kiadó: Viz Media. ISSN 1067-0831.  
  59. ↑ Princess Mononoke (angol nyelven). Box Office Mojo. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
  60. ↑ Gerow, Aaron. „A Spirited Battle for Nature”, Daily Yomiuri, 1997. július 10., 9. oldal 
  61. ↑ Klady, Leonard (1998. január 29.). „Princess Mononoke” (angol nyelven), Kiadó: Reed Business Information. (Hozzáférés: 2014. október 25.)  
  62. ↑ Princess Mononoke (angol nyelven). Chicago Sun-Times, 1999. október 29. [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  63. ↑ Burr, Ty: Princess Mononoke Review (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1999. október 29. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  64. ↑ Hunter: The Bland Violence of 'Mononoke' (angol nyelven). The Washington Post, 1999. november 5. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  65. ↑ Turan, Kenneth: 'Mononoke' a Haunting, Magical World of Fantasy (angol nyelven). Los Angeles Times, 1999. október 29. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  66. ↑ Roger Ebert: Roger Ebert's Top Ten Lists 1967-2006 (angol nyelven). [2007. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  67. ↑ Hotes, Catherine Munroe: Laputa’s Top 150 Japanese and World Animation (2003) (angol nyelven). Nishikata Film Review, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  68. ↑ Top 100 Animations (angol nyelven). Japán Kulturális Ügyekért Felelős Hivatal, 2007. [2007. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
  69. ↑ The 500 Greatest Movies of All Time (angol nyelven). Empire. Bauer Consumer Media. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  70. ↑ The 100 best animated movies ever made: 30–21 (angol nyelven). Time Out, 2016. március 29. [2018. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  71. ↑ Film4's Top 25 Animated Film list (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 1.)
  72. ↑ Kinnear, Simon: 26. Princess Mononoke (1997) (angol nyelven). Total Film. Future Publishing Limited, 2014. május 13. [2014. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
  73. ↑ Oldern (Velansits Arnold) (2007. november). „MONOKOME HIME”. 576 Konzol XI. (11.), 15. o. ISSN 1417-9296.  
  74. ↑ 第 21 回日本アカデミー賞優秀作品 (japán nyelven). Japan Academy Prize. (Hozzáférés: 2019. február 13.)
  75. ↑ 28th Annie Awards (angol nyelven). Annie Awards. (Hozzáférés: 2019. február 13.)
  76. ↑ Princess Mononoke (1997) Awards (angol nyelven). Who’s dated who?. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  77. ↑ Mononoke-hime - Awards (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
  78. ↑ „An Anime Hit Is Reborn on the Stage”, The Wall Street Journal, 2013. április 26.. [2013. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. október 23.) (angol nyelvű) 
  79. ↑ Studio Ghibli Explains How UK "Princess Mononoke" Stage Play Got OKed (angol nyelven). Crunchyroll, 2013. április 19. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  80. ↑ EXCLUSIVE: News on the Upcoming Stage Adaptation of Miyazaki Hayao's Anime Classic PRINCESS MONONOKE! (angol nyelven). Twitch. [2015. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  81. ↑ Official Stage Adaptation of ‘Princess Mononoke’ Coming To London; Sold Out Almost A Year In Advance (angol nyelven). Slash Film, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  82. ↑ Princess Mononoke Comes to London Stage (angol nyelven). Escapist Magazine, 2012. július 19. [2018. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  83. ↑ Princess Mononoke Stage Play Heads to Japan (angol nyelven). Anime News Network, 2013. március 5. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  84. ↑ Whole Hog Theatre Announces Further Performances of Princess Mononoke at the New Diorama Theatre, London (angol nyelven). Anime News Network, 2013. február 21. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  85. ↑ UK stage adaptation of Princess Mononoke met with praise (angol nyelven). Flixster. [2014. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  86. ↑ Princess Mononoke – New Diorama Theatre, London (angol nyelven). The Public Reviews, 2013. április 3. [2013. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  87. ↑ Review of Princess Mononoke Play at the New Diorama Theatre by Wholehog Theatre (angol nyelven). Anime UK News, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  88. ↑ Princess Mononoke (angol nyelven). West End Wilma, 2013. április 9. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  89. ↑ „What to see: Lyn Gardner's theatre tips”, The Guardian, 2013. március 29. (Hozzáférés: 2014. október 23.) (angol nyelvű) 
  90. ↑ First Night 出演者 (japán nyelven). Nico Nico Douga. [2013. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  91. ↑ ページが見つかりません (japán nyelven). Nico Nico Douga. (Hozzáférés: 2013. április 27.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Mononoke című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Princess Mononoke
A Wikimédia Commons tartalmaz A vadon hercegnője témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak A vadon hercegnője témában.

Internetes hivatkozások

[szerkesztés]

Magyar nyelvű hivatkozások

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_vadon_hercegnője&oldid=27113810”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy