Ugrás a tartalomhoz

Tolna (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alta Ripa szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tolna (egyértelműsítő lap).
Tolna
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna címere
Tolna címere		 Tolna zászlaja
Tolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTolnai
Jogállásváros
PolgármesterBalogh Zoltán (Tolna Városért Egyesület)[1]
Irányítószám7130
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 640 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség155,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″46.425000°N 18.775000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″46.425000°N 18.775000°E
Tolna (Tolna vármegye)
Tolna
Tolna
Pozíció Tolna vármegye térképén
Tolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye. Hozzá tartozik közigazgatásilag Mözs is, amely egészen 1989-ig önálló község volt, s csak akkor csatolták Tolnához; ez volt az elmúlt évtizedek utolsó magyarországi településegyesítése. Jelenleg közel 11 ezer fős lakosságával a megye ötödik legnépesebb települése.

Névadó településként várával és dunai révjével a középkorban huzamosabb ideig közigazgatási, gazdasági és kulturális központja volt a vármegyének. A 16. században ideiglenesen a három részre szakadt Magyar Királyság területén az egyik legnagyobb településsé vált, jelentőségét a tizenöt éves háborúig megőrizte. Az ezt követő egy évszázadnyi hanyatlás során majdnem teljesen elpusztult, a 18. században a német telepesek virágoztatták fel újra a mezővárost. Dunai kikötője miatti jelentős kereskedelmi szerepét fenntartotta a folyó szabályozásáig, ahogy jelentős malomiparát is. A fejlődés ezután is folyamatos maradt, bár lendülete megtört, ekkor épült ki a jelentős laktanyája is. A 19. század fordulóján a selyemgyár megépülésével a textilipar vált meghatározóvá a nagyközséggé "lefokozott" településen.

A 20. század során Tolnát nem kerülték el a világháborúk veszteségei, a tanácsköztársaság vagy az 1956-os forradalom véres eseményei: a zsidó polgárságot szinte teljesen deportálták, a német kitelepítés is érintette a lakosságot, elsősorban Mözsön, a laktanyában pedig szovjet logisztikai csapatok állomásoztak a Kádár-korszak alatt.

A városi rangot 1989-ben nyerte el, a rendszerváltozást követően a helyi lehetőségekhez képest élhető és fejlődő kisvárossá vált. Jelenleg központi szerepet tölt be a szomszédos településeknél, jelentős helyi munkaadókkal, gimnáziumával és közigazgatási funkcióival mint járásszékhely. Ezzel párhuzamosan a közeli megyeszékhely Szekszárd agglomerációjának legnagyobb települése Tolna.

Földrajz

[szerkesztés]

Földrajzi fekvése

A terület három táj, Mezőföld, a Sárköz és a Tolnai-dombság találkozásánál található. Tolna az előbbi kettőnek a határán a Duna jobb partján, egy ártérbe benyúló magasparton alakult ki. A város mai közigazgatási területét északnyugaton a Mezőföld homokos talaja és dombvonulatai, délkeleten pedig a Duna egykori ártere uralja.[3] A dunai rév és a központi elhelyezkedés mindig is vonzóvá tette ezt a területet a kereskedelem és a közlekedés szempontjából, a különböző korszakokban jelentős települések jöttek létre a helyszínen.

Elhelyezkedés

Az ország déli, középső részén, Tolna vármegye keleti felének közepén található. Távolság Budapesttől déli irányban 140 km, Pécstől északkeletre 60 km, Szekszárdtól északra mindössze 10 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Tengelic, északkelet felől Fadd, délkelet felől Bogyiszló, délnyugat felől Szekszárd, északnyugat felől pedig Szedres és Fácánkert.

Éghajlata

Alapvetően alföldi tájon fekszik a város az ország déli részén, ezért száraz kontinentális éghajlat, átlagnál magasabb hőmérséklet és magas napsütéses óraszám jellemző (2000-2100 óra évente). A legmelegebb hónap július-augusztus, a leghidegebb a január. Az uralkodó szélirány az északnyugati, gyakoriak az erős szelek a vidéken. A terület azonban csapadékosabb az ország középső és keleti részeihez viszonyítva (átlagosan 650-700mm csapadék éves szinten), a mediterrán éghajlati hatásoknak köszönhetően. A legtöbb csapadék április-június és október-novemberi hónapokban hullik, a téli időszak jellemzően a legszárazabb.[4][5]

Településrészek

  • A mai Tolnát három nagyobb egység alkotja. Első a város északkeleti harmada, a 18. században kiépült mezőváros. Ezt hosszában a laktanyáktól a holt-Duna partig a Bajcsy-Zsilinszky, Festetich, Damjanich és a Kossuth utca határozza meg. Széltében pedig a város főútja (Szekszárdi utca és Deák Ferenc utca néven). Itt található a város középpontja: közintézmények, szolgáltatások, és a boltok túlnyomó része.
  • A második egység délnyugaton Mözs. Az egykori község településszerkezete 19. századra alakult ki a mai Szent István utca mentén, ami Mözs főutcája. Az eltérő falusias településkép és a mözsi identitás erős, annak ellenére, hogy Mözs önállóságával együtt sajnos elvesztette intézményeinek többségét.
  • Harmadik a 2,5 km hosszú Újtelep, amely az 1840-es évektől kezdve több részletben épült Mözs és Tolna irányából, a két települést összekötő utak mentén. Az 1960-as évekre végül Tolna és Mözs összenőtt. A két történelmi településmag között nagyjából félúton fekvő tolnai kálvária kápolna környéke kisebb alközpontként funkcionál a közelben lakók számára.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton

A város jól megközelíthető helyen fekszik Az M6-os autópálya nyugatról kerüli a települést, az M9-es autóúttal a Mözstől délre keresztezik egymást. Közigazgatási területén áthalad a belterület északi szélét is érintve a 6-os főút, határai közt ágazik ki ebből a 63-as főút Székesfehérvár irányában. A település így kiváló észak-déli és nyugati-keleti irányú úthálózati kapcsolatokkal is rendelkezik.

A települést átszeli a Dunaszentgyörgytől Szekszárdig húzódó 5112-es út és az abból Bogyiszló felé kiágazó 5116-os út, valamint néhány alsóbbrendű út, úgymint a belvárost a 6-ossal északi irányban összekötő 51 163-as vagy a Fácánkertre vezető 51 164-es számú mellékutak.

Vasúton

Vonattal a város a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el. Megállója Tolna-Mözs vasútállomás, Mözs északi részén. A várost naponta többször érintik vonatok Gemenc InterRégió néven Baja és Székesfehérvár között, melyek Sárbogárdon InterCity csatlakozást biztosítanak Pécs és Budapest felé.

Története

[szerkesztés]

Etimológia

[szerkesztés]

A név bizonytalan eredetű. Valószínűsíthető, hogy a létező ősi magyar Tolna esetleg Tolma személynévből származik. Azonban a korábban széles körben elfogadott középkori latin telonum ’vám’ főnév többes számú telona alakja sem vethető el névadás alapjaként. Ez azzal kapcsolatos, hogy a település fontos dunai átkelő, vámszedőhely volt a középkor folyamán.[6]

Első megtelepedéstől a népvándorláskor végéig

[szerkesztés]

Régészeti kutatások nyomán jól ismert a környék múltja M9-es autóút és az M6-os autópálya megelőző feltárásaiból, a kedvező környezetben már az kőkorszak végétől, folyamatos volt a területen az emberi megtelepedés.

Őskor
[szerkesztés]

Neolitikumból (nagyjából a Kr. e. 6. évezredtől) ismertek az első megtelepedés nyomai Tolna és Mözs határában. A 2000-es évektől kezdve több jelentős Dunántúli Vonaldíszes kultúrához tartozó települést tártak fel.[7][8][9] Számos rézkori, bronzkori lelőhely a vidék állandó lakottságra utal.

Ókor
[szerkesztés]

A vaskorban pannonok és főként az eraviszkuszok által benépesített Dunántúlt Az 1. században hóditotta meg a Római Birodalom, és szervezte meg Pannonia provinciát. Az 5. századig Tolna vidékén haladt a Limes Pannonicus, melynek nyomvonala ismert.[10] Tolna környezetében feküdt a mérföldkövek[11] és itinerariumok alapján a limes egyik castruma, Alta Ripa (jelentése: "magas vagy alcsony part", mindkét értelmezés igaznak tekinthető). Maradványai eddig nem kerültek elő, körülmények azt valószínűsítik, hogy elpusztult nyomtalanul, a Duna elmosta a limes 5 km-es szakaszát Tolna szomszédságában az elmúlt 1500 év alatt. Más római erődök is gyakran szenvedtek jelentős pusztulást a folyó okozta erózió miatt (például Lussonium), de jóval későbbi, középkori Tolnavár jelentős részben hasonló sorsa jutott. Régészetileg számos közvetett adat utal római településre. Tolna és Mözs északnyugati határában római temetők,[12] Mözstől délre egy feltárt limes menti őrtorony, a tolnai kálvária kápolna közeléből pedig római Herkules oltárkő amit 1826-ban ástak ki.[13]

Népvándorláskor
[szerkesztés]

Az 5. századból Mözs Icsei-dűlőben egy település és temető ismert amely fontos információkkal szolgált a népvándorláskorban a helyi népek együttéléséről.[14] A selyemgyár területén is került elő 5. századi temetkezés. Később az avar uralom időszakában Szekszárdon regionális központ működött, Tolnán is tetten érhető a jelenlétük. A honfoglalás után a magyarok megszállták a Duna mentét így Tolna környékét is, Mözs Száraz-dombon egy köznépi temetőt tárt fel Rosner Gyula,[15] Tolna belterületén pedig egy magányos honfoglaló sír bizonyíték jelenlétükre. A Sárköz északi része a 10. században nagy jelentőséggel bírt és korán magyarok lakta területté vált, Győrffy György feltételezte, hogy Tolna és Kalocsa vidéke volt Árpád leszármazottainak nyári szállása. Szerinte szállásterületeket a személynévből képzett helynevek jelzik.[16] Tolna határában szerencsésen fennmaradt a középkorból két ilyen erdőnév is: Vajka (ma is élő helynév) és Tarkacsia egy 1436-os periratból.[17]

Középkor

[szerkesztés]

Államalapítástól a tatárjárásig

[szerkesztés]

Tolna vármegye születése (és ezzel együtt Tolnán az ispáni központ létrejötte) a 11. század első felében történt bizonyára Szent István uralkodása alatt, de erre csak szórványos emlékanyag alapján lehet következtetni. Tolna vármegye határait a Pécsi püspökség 1009-es alapításakor is említik. Ez alapján valószínű, hogy egy időszakban szerveződött meg az egyházi (tolnai és a regölyi főesperesség[18]) és a világi igazgatás.[19][20] Első hiteles említésen Tolnának 1055-ben a tihanyi alapítólevél, amiben Thelena-nak nevezték a települést, és vámbevételeinek 1/3-ad részét az apátságnak adományozta I. András. Valószínűsíthető geszta hagyományból, hogy időszakosan hercegi birtok volt a 11-12. században. 1130-körül II. István Tolnán telepítette le a trónörökös Vak Bélát, itt születhetett ekkor II. Géza is.[21] Később, a tatárjárás idején bizonyára Tolnavárat is feldúlták a mongol hadak 1242-ben, hasonlóképpen a megye keleti felében több településhez, a közeli cikádori apátsághoz, vagy erősségekhez országszerte.[22]

Az ispánsági földvárra csak közvetett bizonyítékok vannak, régészeti emlék is alig ismert a korszakból Tolnán. Első említése csak a 13. századból származik. A többi ispánsági központhoz hasonló lehetett, emiatt hívták Tolnavárként a 15. század közepéig. Az ispánsági várban, vagy közvetlen közelében állt a 16.-18. századi adatok alapján azonosítható esperesi egyház,[18] a később létrejött, 1279-ben külön említett falunak plébániatemploma volt, Szent István királynak szentelve (1333-ban tizedjegyzékben említik papját, 1429-ben titulusát). A birtok az Árpád-korban végig királyi kézen volt, a korai vármegye és várbirtok központjaként általában az ispán igazgatása alatt.[23]

A tatárjárás és Mohács közötti időszak

[szerkesztés]

A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Színvonalas középfokú oktatás is lehetett, fennmaradt adatok alapján. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban. Ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal[forrás?]

Török hódoltság alatt

Újkor

[szerkesztés]

A település újratelepítése

A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, amelynek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.

A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. A ma legnagyobbnak számító foglalkoztató, a Fastron 1993-ban települt le a városban.[24]

20. század

1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Napjainkban

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Keszthelyi Márton (nem ismert)[25]
  • 1994–1998: Keszthelyi Márton (független)[26]
  • 1998–2002: Dr. Szilák Mihály (független)[27]
  • 2002–2006: Dr. Szilák Mihály (MSZP)[28]
  • 2006–2010: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[29]
  • 2010–2014: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[30]
  • 2014–2019: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[31]
  • 2019–2024: Appelshoffer Ágnes (Fidesz–KDNP)[32]
  • 2024– : Balogh Zoltán (Tolna Városért Egyesület)[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Lakosok száma
12 291
12 080
12 112
11 126
11 080
10 764
10 697
10 640
19801990200120112016202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,2%, református 6,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,5% (28,6% nem nyilatkozott).[33]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 2,2% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 5,1% református, 0,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[34]

Gazdaság

[szerkesztés]

Intézmények

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
Légi felvétel a város kulturális központjáról
  • Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
  • Festetics-kastély
  • Szentháromság-szobor (1790)
  • Katolikus templom (1773)
  • Kálvária-kápolna (1779)
  • Mözsi templom (1822)
  • Selyemfonó-emlékszoba
  • Textil-emlékszoba
  • Garay-kastély
  • MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
  • Holt-Duna

Itt született

[szerkesztés]

Testvérvárosok[35]

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolna mezőváros természeti földrajzi képe, 7-38. o. [1992] 
  4. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolna mezőváros természeti földrajzi képe, 22-25.. o. [1992] 
  5. ↑ (2011) „Éghajlat”. Magyarország térképekben, Budapest, 46-51. o. 
  6. ↑ Hoffman István. „Tolna”. Helynévtörténeti Tanulmányok 4., Debrecen 4., 185–92.. o. (Hozzáférés: 2023. október 25.) 
  7. ↑ NEOLITIKUS LELŐHELYEK NAGYFELÜLETŰ MAGNETOMÉTERES FELMÉRÉSE A KALOCSAI ÉS A TOLNAI SÁRKÖZBEN. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  8. ↑ A Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának újabb települése Tolna-Mözs-Sági rét-dűlőn. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  9. ↑ Kiterjedt újkőkori települést tárnak fel Tolna megyében. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  10. ↑ Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon 
  11. ↑ Útfő és távolságadat. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  12. ↑ Dr. Gaál Attila (1979. január 12.). „KÉSÖRÓMAI SÍROK MÖZS-KAKASDOMBON”. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1979 8-9.. 
  13. ↑ Cserna Anna - Kaczián János. Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről, p. 228. o. (1986). Hozzáférés ideje: 2023. november 14. 
  14. ↑ EGY KR. U. 5. SZÁZADI KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA PANNONIÁBAN. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  15. ↑ Mözs, Száraz-domb. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  16. ↑ Györffy György. István király és műve. 2. kiadás.. Budapest: Gondolat (1983). ISBN 963 281 221 2 
  17. ↑ DL106431 
  18. ↑ a b Fedeles Tamás, K. Németh András (2006). „A tolnai és a regölyi főesperesség”. SZÁZADOK (140 (2)), 397-433. o. 
  19. ↑ Koszta László.szerk.: Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József: A PÉCSI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETE I. A KÖZÉPKOR ÉVSZÁZADAI (1009–1543) – A PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA (2009). ISBN 9789638857200 
  20. ↑ Póczos Rita (2015. január 12.). „A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Lupa, Kapos*”. HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK, 70–71. o. 
  21. ↑ Érszegi Géza. Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. – Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig, p. 32–33. o. (1978) 
  22. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolnavár Mohács előtt, 52. o. (1992) 
  23. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolnavár Mohács előtt, 43–54. o. (1992) 
  24. ↑ Fastron Hungaria Kft.: nagyszabású projekt, bővülő gyárkapacitás, azonnali munkalehetőség. TM Krónika, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 10.)[halott link]
  25. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  26. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  27. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  28. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  29. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  30. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  31. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  32. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  33. ↑ Tolna Helységnévtár
  34. ↑ Tolna Helységnévtár
  35. ↑ Testvérvárosok. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tolna (Magyarország)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna (Magyarország) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolna_(Magyarország)&oldid=27566822”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy