Andrásfalvy Bertalan

Andrásfalvy Bertalan
Magyarország művelődési és közoktatási minisztere
Hivatali idő 1990. május 23. – 1993. február 22.
Előd	Glatz Ferenc
Utód	Mádl Ferenc
Születési név	Andráscsik Bertalan
Született	1931. november 17. (93 éves) Sopron
Párt	Magyar Demokrata Fórum
Gyermekei	Andrásfalvy K. Bertalan
Foglalkozás	antropológus politikus néprajzkutató
Iskolái	József Attila Gimnázium (–1950) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1955)
Díjak	Pécs díszpolgára (2010) Széchenyi-díj (2013)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrásfalvy Bertalan témájú médiaállományokat.

Andrásfalvy Bertalan (született Andráscsik Bertalan, Sopron, 1931. november 17. –) Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője.

Élete

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román-magyar (1950–1955), majd muzeológia–néprajz szakon. Több helyen dolgozott muzeológusként és tudományos munkatársként. Kecskeméten 1965-ben üzemmérnöki diplomát szerzett. 1954–55-ben a budapesti Néprajzi Múzeumban segédmuzeológus volt, majd öt évig Szekszárdon muzeológus. 1960 és 1976 között a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet, 1976–77-ben a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, majd 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt. Ezután 1989-ig az MTA Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott.

1989–90-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) docense, néprajzot tanított, a tanszék megszervezése az ő feladata volt. 1993 és 2001 között a JPTE (2000-től Pécsi Tudományegyetem) egyetemi tanára volt, 2001-ben emeritálták.

1971-ben védte meg a néprajztudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi bizottságának lett tagja. 1994 és 1998 között a Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetség elnöke, valamint a Keresztény Szakszervezetek Szövetsége társelnöke volt, 1998-ban örökös tiszteletbeli elnöknek választották. 1990 és 1997 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. 1995-től az Acta Ethnographica című tudományos folyóirat főszerkesztője, emellett az Ethnographia szerkesztőbizottságának tagja. 2010. szeptember 1-jén Pécs díszpolgárává avatták.

Kutatási területe a népi gazdálkodás, ezen belül a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás néprajzi vetülete, valamint a néptánc, a népköltészet és néprajzi csoportok együttélése és kölcsönös hatásai egymásra. Több mint százhatvan tudományos közlemény szerzője.

Közéleti tevékenysége

Az MDF-be annak párttá válása után lépett be, 1988-ban, 1989–90-ben az országos választmány tagja és pécsi elnöke volt. 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökévé választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1993 és 1994 között az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban pedig a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt.

1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. Ezt a posztot 1993-ig töltötte be (őt Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök követte). Minisztersége idején a rendszerválás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket.

2005-ben távozott az MDF-ből, és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett.

Családja, magánélete

Nős, házasságából három fiúgyermekük született. 1960-ban költözött Pécsre, az 1990-es években Hosszúheténybe költözött. 2000-es évektől kezdve a teleket Pécsen tölti családja közelségében. Távoli rokona Petőfi Sándornak.

Díjai, elismerései

• Eriksson-díj (1980)
• Györffy István-emlékérem (1983)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
• Szent István Tudományos Akadémia tagja (1999)
• Magyar Örökség díj (2002)
• Pázmány Péter-díj (2007)
• Prima díj (2007)
• A Magyar Művészeti Akadémia aranyérme (2008)
• A Magyar Kultúra Lovagja (2009)
• Pécs díszpolgára (2010)
• Széchenyi-díj (2013)
• Lancea Regis díj (2017)
• Baranya megye díszpolgára (2021)
• A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2022)

Fontosabb publikációi

• Sárközi hímzések (Budapest, 1963)
• A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században (Pécs, 1965)
• A Sárköz népművészete (Vadóc Kálmánnal, Budapest, 1967)
• A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása (Budapest, 1973)
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (1975)
• A népművészet tegnap és ma (Hofer Tamással, 1976)
• Bibó-emlékkönyv (társszerző, 1980)
• Magyar néptánchagyományok (társszerző, Budapest, 1980)
• Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből (1981)
• Néprajzi alapismeretek (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982)
• Sárközi hímzések régen és ma (Németh Pálnéval, Budapest, 1982)
• Magyar népismeret (néprajzi történészeknek) (Budapest, 1990)
• Hagyomány és jövendő. Népismereti tanulmányok (2004)
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg., átdolg. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2007
• A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk; Szent György Könyvek, Budapest, 2008 (Szent György könyvek)
• Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében; szerk. Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor; PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék–L'Harmattan, Pécs–Budapest, 2009
• Együtt élő népek, eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai; szerk. Máté Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Budapest–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg., átdolg. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2014
• Magyarország földjének és népének múltja, jelene és jövője; Balaton Akadémia, Keszthely, 2014 (Más kor könyvek)
• A magyar föld sorsa. Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza, Tanka Endre írásai földviszonyaink múltjáról és jelenéről a jövőnek; szerk. Tanka Endre; Agroinform, Budapest, 2014
• Paraszti műveltség és nemzeti összetartozás; Balaton Akadémia, Keszthely, 2019 (Szent László könyvek)
• Jövőnk gyökerei. Írások a népművészetről; MMA, Budapest, 2019
• Mátyás és a török basa. Mesegyűjtések 1950–1963; szerk. Tóth Gábor; Magyar Versmondók Egyesülete, Budapest, 2021
• Népmesék minden formában; MVE, Budapest, 2021
• Életgazdagság. Andrásfalvy Bertalan válogatott írásai. Andrásfalvy 90; szerk. Szerényi Béla; Zenei Anyanyelv Alapítvány, Budapest, 2021

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 22. old. ISSN 1787-288X
• Andrásfalvy Bertalan a Mindentudás Egyetem honlapján
• Életrajz a Pécsi Tudományegyetem honlapján

További információk

• Andrásfalvi Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (tanulmány a Mindentudás Egyeteme sorozatban elhangzott előadás alapján)
• Folyamatok és fordulópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Budapest–Pécs, 2003 (Studia ethnologica Hungarica)
• Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Tudományos konferencia a PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék jubiláló professzorai: Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter és Pócs Éva tiszteletére; szerk. Vargyas Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Budapest–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)