Az erőd (film, 1979)
| Az erőd | |
| 1979-es magyar film | |
| Rendező | Szinetár Miklós |
| Műfaj | sci-fi film |
| Forgatókönyvíró | Hernádi Gyula Szinetár Miklós |
| Főszerepben | Tanai Bella Oszter Sándor Madaras József Rajhona Ádám Bács Ferenc Benkő Gyula |
| Zene | Presser Gábor |
| Operatőr | Bíró Miklós |
| Vágó | Szécsényi Ferencné |
| Hangmérnök | Réti János |
| Jelmeztervező | Kemenes Fanny |
| Díszlettervező | Vayer Tamás |
| Gyártásvezető | Óvári Lajos |
| Gyártás | |
| Gyártó | Budapest Játékfilmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 122 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | MOKÉP |
| Bemutató |  1979. március 15. 1979. augusztus 1982. február  1982. december 16. |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az erőd (angolul: The Fortress, olaszul: La fortezza[1]) 1978-ban gyártott és 1979. március 15-én, az Urániában bemutatott színes magyar film, amelyet Hernádi Gyula azonos című kisregényéből, Szinetár Miklós rendezett.
Történet
[szerkesztés]Egy fiktív államban egy magántársaság az izgalomra vágyó gazdag turisták számára izgalmas programot talált ki. A busás részvételi díjat befizetők két napon át ostromolhattak a külön erre a célra létrehozott erődöt, melyet jól kiképzett zsoldosok védtek. Az ostromlók és a védők egyaránt éles lőfegyvereket használhattak. Az egyik kegyetlen csatában többen meghaltak, végül a támadóknak sikerült bevenniük a várat. Ekkor azonban megjelent az ország államügyésze.
A regény és a film közötti fontosabb eltérések
[szerkesztés]
- Az első támadás során a filmben egy vendég (Rova) hal meg, egy pedig megsebesül. Az eredeti történetben még két áldozat van: Olivieri és Samuelson.[2] Ezután Sorensen a támadás sikertelensége miatt két társára lő rá. Az osztagvezető Katharson mind a regényben,[3] mind a filmben a helyszínen életét veszti, helyettese Steiner súlyos arcsérülést szenved (a regényben Tunnel a helyszínen életét veszti[3])
- Míg a film során a zsoldosok közül egy sem hal meg, a regényben Lundquist egyike annak a kettőnek, akit a partizánok ölnek meg.[4]
Készítők[5]
[szerkesztés]Szereplők
[szerkesztés]| Színész[Mj. 1] | Szereplő a filmben | Szereplő a könyvben | Megjegyzések |
| Tanai Bella | Edit Nicharchos | Edit Nicharchos | direktrisz |
| Oszter Sándor | Gregor őrnagy | Efe Narviks őrnagy[6] | A zsoldosok vezetője Wagner halála után. Magas szőke fiatalemberként van leírva.[6] Oszter Sándor a filmben 31 éves. |
| Madaras József | Murketa | Murketos[7] | A zsoldosok egyike, de míg Murketost valóban kivégzik a vendégek: Soltersky, Haecker és Steibuch lövi agyon.[8] A filmben Dobrovsky intézi a kivégzést egyetlen lövéssel, de később kiderül, hogy valójában nem lőtte le a zsoldost. |
| Rajhona Ádám | Sorensen | Edvin Sorensen[9] | A vendégek egyike, és első vezérük. |
| Bács Ferenc | Jan Dobrovsky | Dobrovsky | Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben többször is megnevezik, illetve ezen a néven szólítják meg. Filmben bővítették a karakterét: itt kiderül, hogy valójában a zsoldosok egyike. |
| Benkő Gyula | Idősebb Bondy | Ervin Bondy[10] | A vendégek egyike, ifjabb Bondy apja. |
| Benkő Péter | Ifjabb Bondy[11] | Edvin Bondy[12] | Idősebb Bondy fia. Mindkét műben Murketa (Murketos) lövi le, de míg a filmben egy lövést ad le rá, és halálát az okozza, hogy kitöri a nyakát, addig a regényben egy géppuskasorozat öli meg.[13] |
| Tarján Györgyi | Éva | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Maria Meghallan karakterével azonosítható.[14] | |
| Németh Nóra | Jane | Jane Hidkay[15] | |
| Hernádi Judit | Klotild | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Mrs. Perlinger karakterével azonosítható.[16] | |
| Haumann Péter | Steko | Steko | A vendégek egyike. |
| Harkányi Endre | Steiner | A vendégek egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Tunnel karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy míg Steiner súlyos arcsérülést szenved, addig Tunnelt megöli Sorensen.[3] A Harkányi Endrétől hallható utolsó dialógus a könyvben Mrs. Tabortól hangzik el.[17] | |
| Trokán Péter | Az államügyész | Az államügyész | A forrásokban és a regényben úgy szerepel mint az államügyész, de a filmben Kort államügyészként mutatkozik be. |
| Kovács István | Gróf Albert von Parravicini | A zsoldosok egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Hellmuth von Kreisbach karakterének felel meg, ahol harminckilenc éves.[6] Ezzel szemben Kovács István a film bemutatásakor harmincnégy éves volt.[18] Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben két alkalommal is megnevezik.[19] | |
| Holl István | Kolter | A regényben szerepel egy Kolter nevű zsoldos, ám jelentéktelenebb a filmben látható, azonos nevű szereplőhöz képest. Az írott műben a Rother nevű szereplő felel meg a filmbeli Kolternek.[20] | |
| Lencz György | Stag | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Peter Kirios karakterével azonosítható azzal a számottevő különbséggel, hogy a filmben szereplő Stag a kormánynak dolgozik, és a bejutáshoz azt állítja, hogy Stag tanácsos unokaöccse, és ő az ajánlója (feltételezhető azonban, hogy a valódi neve nem Stag, és azt csak a nyomozáshoz vette fel). Ezzel szemben a könyvben a többiekhez hasonló vendég. A játékra Haecker hívta fel a figyelmét, és mivel nincs ajánlója maga a direktrisz vállalja magára ezt.[21] | |
| Bencze Ferenc | Az őr | Az őr | |
| Koncz Gábor | Santos őrnagy | Makros őrnagy[21] | |
| Bitskei Tibor | Wagner | Johann Wagner[22] | Haláláig a zsoldosok vezetője. |
| Juhász Jácint | Kolhaus | Franz Kolhaus[22] | A zsoldosok egyike. |
| Gáspár Sándor | Lauro | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Konstantin Lewin karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy a könyvbeli szereplőnek él az apja,[22] míg a filmbelinek megölték.[22] Míg itt negyvenhat éves, a feldolgozásban jóval fiatalabb. A szereplőt eljátszó Gáspár Sándor huszonkét éves volt 1979. március 15-én.[23] | |
| Bordán Irén | Bunyin kisasszony | Miss Bunyin | |
| Sir Kati | Mary | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Nem egyezik Maria Meghallannal, leginkább Mrs. Taborral egyeztethető a karaktere. | |
| Körtvélyessy Zsolt | Kaprovsky | A filmben és a regényben szereplő Kaprovsky két teljesen eltérő karakter. Utóbbi műben a nem alkalmazott, elküldött zsoldost hívják így, akit a filmben nem neveznek meg. Filmben Kaprovsky néven megismert zsoldos regénybeli neve Lundquist.[8] | |
| Flórián Antal | Haesker | Haecker | A vendégek egyike |
| Helyei László[11] | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan. | |
| Balogh Emese | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Mrs. Litvakhoz áll. | |
| Szűr Mari | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan. | |
| Reviczky Gábor | Soltersky | Soltersky | A vendégek egyike. |
| Szigeti András[11] | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Chartonhoz áll. | |
| Frantisek Veleczky | Steinbuch | Steinbuch | A vendégek egyike. |
| Benedek Miklós | A pszichológus | A pszichológus | |
| Blaskó Péter | A vizsgáztató | A regényben két vizsgáztató is szerepel. Kettejük közül doktor Doxiadis karakterének felel meg.[24] | |
| Gémes János | Huysmann | Huysmann[25] | A vendégek egyike. |
| Hantos Balázs | Van Delft | Van Delft | A vendégek egyike. Míg a filmen húszmilliót öröklő, visszavonult operaénekes addig a regényben – előbb – azt állítja magáról, hogy kutatóintézetei vannak,[26] később azt, hogy a holland Szárnyas Kereszt alakulatainál kiképző.[27] |
| Kránitz Lajos | Hordlings | Hordings | A zsoldosok egyike. |
| Jenei István | A vendégek egyike | ||
| Máday György | Servet | Servet | A zsoldosok egyike. |
| Müller Péter | Pekkinen | Pekkinen[28] | A vendégek egyike |
| Pákozdi János | Rova | Rava[29] | A vendégek egyike |
| Piroch Gábor | A zsoldosok egyike | ||
| Piroch Rezső | A zsoldosok egyike | ||
| Rupnik Károly | Hayan | Hayan | A vendégek egyike. A regényben 43 éves,[30] míg a filmben sokkal fiatalabb. Az őt alakító Rupnik Károly a film bemutatásának évében huszonöt éves volt.[31] |
| Sós László[32][33] | Katharson | Viktor Katharson[34] | A vendégek egyike. |
| Turgonyi Pál | A földgépkezelő | A földgépkezelő | |
| Varga Tamás | A zsoldosok egyike. | ||
| Zsolnay András | Nicholson | Michelson | A zsoldosok egyike. |
| Árok Ferenc | Az elküldött zsoldos | Kaprovsky | A filmben nem nevezik meg, a regényben viszont őt hívják Kaprovskynak. |
| Papp Bertalan | A vendégek egyike | ||
| Horváth Antal | A zsoldosok egyike |
Szerepazonosítás nélküli színészek
[szerkesztés]| Színész |
| Almádi Kati |
| Áron László |
| Marczali László |
| Naji Éliás |
| Safranek Anna |
Stáb
[szerkesztés]A 116 perces film a Budapest Stúdióban[35] készült a Magyar Filmgyártó Vállalat valamint a Magyar Filmlaboratórium Vállalat produkciójában, Szinetár Miklós rendezésében (a rendező munkatársai: Almási Tamás és Nagy Katalin), Hernádi Gyula 1971-ben megjelent, azonos című kisregényéből.[36] A forgatókönyv a regény szerzőjének és a film rendezőjének közös munkája, a dramaturgia Pethő Györgyé.[35]
A film díszlettervezője Vayer Tamás, jelmeztervezője Kemenes Fanny, a hangmérnöke Réti János volt. A zenét Presser Gábor szerezte,[5] de a filmben részletek hangzanak el Beethoven és Mozart műveiből is.[35] A technikai személyzet további tagjai voltak Szécsényi Ferencné vágó, Gottmann Antal és Steiner László felvételvezetők, Bíró Miklós operatőr, Óvári Lajos gyártás-, Nemeskürty István stúdióvezető és Tóth Árpád kameramann.[35]
Munkatársak
[szerkesztés]
|
|
Háttér-információk
[szerkesztés]A Van Delftet eljátszó Hantos Balázs a valóságban szintén operaénekes.[37]
Gáspár Sándornak ez volt az első filmszerepe.[38]
További fontosabb szereplők a könyvből
[szerkesztés]A regényben több szereplő is feltűnik, akik a filmben nem szerepelnek, vagy szerepük összemosódik más szereplőével:
| Név | Azonosítás | Megjegyzések |
| nem nevezik meg | rendőrtiszt | A filmben is szerepel, de nevét sehol sem említik. |
| Karlo Ferrori | zsoldos | A regényben csak a történet elején szerepel.[39] |
| Winskay | zsoldos | Afroamerikai kinézete miatt nem alkalmazzák, a filmben nincs ilyen szereplő.[40] |
| Shadow | zsoldos | A partizánok által megöltek egyike,[6] a filmből nem lehet azonosítani egyik zsoldossal sem, mivel ott a zsoldosok közül senki sem hal meg. |
| Dr. Doxiadis | A vizsgáztatók egyike. | A történet alapján a Blaskó Péter által alakított szereplő. |
| Dr. Kuvros | A vizsgáztatók egyike. | |
| Kadrosz | A Milgram-kísérletben részt vevő fiú. | |
| nem nevezik meg | a ruhatervező | |
| Ruferios | főtanácsos | Edit Nicharchos őrá hivatkozik amikor elszállíttatja Wagner és Kolhaus holttestét.[22] A filmben nem jelenik meg, de azonos Stag főtanácsossal, akire ott hivatkoznak. |
Díjak
[szerkesztés]- 1979 – Különdíj jelölés[41] (Moszkva Nemzetközi Filmfesztivál Béke Bizottság)[35]
- 1979 – Ezüst Aszteroid: Szinetár, Miklós (Trieszt Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri)[35]
- 1982 – Legjobb film jelölés (Fantasporto)[41]
- 1982 – Legjobb színésznő: Tanay Bella (Fantafestival)[41]
Kritikák
[szerkesztés]- „Az erőd – kiemelt jó vonásait felmentve, meghatározó részét ideértve – egy nagy erejű háborúellenes szatíra filmi meg-nem-felelője.”[42]
- „Kétségtelen, hogy a film nemcsak fölcsigázza a néző érdeklődését, kivált a torokszorító izgalmakat kereső és kedvelő nézőét, hanem lebilincseli, jóformán mindvégig fokozza, szinte kellemes bódulatban tartva őt.”[43]
- „Szinetár filmjének... kétségkívül úttörő érdeme, hogy új színt visz filmgyártásunk tematikai és műfaji spektrumába...”[44]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A nevek a filmben láthatóak szerint vannak feltüntetve.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Az erőd című film címének nyelvi változatai. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
- ↑ Hernádi (1971), 131;
- ↑ a b c Hernádi (1971), 133;
- ↑ Hernádi (1971), 186;
- ↑ a b Karcsai Kulcsár–Veress–(Szilágyi) (1984), 523. old.;
- ↑ a b c d Hernádi (1971), 36;
- ↑ Hernádi (1971), 59;
- ↑ a b Hernádi (1971), 48–51;
- ↑ Hernádi (1971), 84;
- ↑ Hernádi (1971), 166;
- ↑ a b c Az erőd című film teljes stáblistája. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
- ↑ Hernádi (1971), 225;
- ↑ Hernádi (1971), 184;
- ↑ Hernádi (1971), 145–148., 167;
- ↑ Hernádi (1971), 167
- ↑ Hernádi (1971), 146., 195;
- ↑ Hernádi (1971), 208;
- ↑ Kovács István színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Hernádi–Szinetár: Jelenet a filmből (film). (Hozzáférés: 2014. augusztus 1.)
- ↑ Hernádi (1971), 53;
- ↑ a b Hernádi (1971), 78–80;
- ↑ a b c d e Hernádi (1971), 34;
- ↑ Gáspár Sándor színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Hernádi (1971), 65–64;
- ↑ Hernádi (1971), 180–181;
- ↑ Hernádi (1971), 104;
- ↑ Hernádi (1971), 144;
- ↑ Hernádi (1971), 134–135. ;
- ↑ Hernádi (1971), 82;
- ↑ Hernádi (1971), 130;
- ↑ Rupnik Károly színművész adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Soós László fotója az ISZDb oldalán. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
- ↑ Soós László Geréb Attilával az Antigoné című színdarabban 1984. január 12-én. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
- ↑ Hernádi (1971), 86;
- ↑ a b c d e f MANDA: A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet adatábizása. (Hozzáférés: 2014. június 12.)
- ↑ Az erőd című kisregény a Molyon. (Hozzáférés: 2014. június 17.)
- ↑ Hantos Balázs adatlapja a Magyar Állami Operaház weboldalán. [2014. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ MTI: Átvette Gáspár Sándor a Páger Antal-díjat, 2014 (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ Hernádi (1971), 37–38;
- ↑ Hernádi (1971), 45–46
- ↑ a b c Az erőd című film díjai és jelölései. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
- ↑ Rajk András (1979. március–április). „Rettenet és fintor / Szinetár Miklós: Az erőd”. Filmkultúra 15 (2), 29–32. o.
- ↑ Zay László. „Az erőd”, Magyar Nemzet, 1979. március 15.
- ↑ Gyertyán Ervin. „Az erőd”, Népszabadság, 1979. március 15.
Források
[szerkesztés]- szerk.: Karcsai Kulcsár István–Veress József: Magyar Filmkalauz. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 523–527. o. (1985). ISBN 963-14-0514-1
- Hernádi Gyula.szerk.: Réz Pál: Az erőd. Szépirodalmi Könyvkiadó, 5–254. o. (1971)
