Brestača
| Brestača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Novszka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44330 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 809 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 18,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 16° 57′ 31″45.356389°N 16.958611°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 16° 57′ 31″45.356389°N 16.958611°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brestača falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Novszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 48, közúton 67 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Novszka és Nova Subocka között, a Brestača-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Brestača betelepítése a 17. század végén, a török kiűzése után kezdődött. Először 1718-ban a pozsareváci béke térképén jelölik. 1725-ben az Ivanišević család tulajdonában levő telken felépítették a település első kápolnáját, mely körül kisebb temető is volt. 1769 és 1775 között települt át a lakosság a falu mai helyére az új kápolna mellé. Az első áttelepült család a Peić volt, akik az 1-es házszámot kapták. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Bresztacsa” néven szerepel. 1827-ben Brestača központtal megalapították Novska vanjska községet. 1863-ban megszerezték az iskola telkét, 1869-ben pedig elkezdődött az építése, de az első tanítási év csak 1899-ben kezdődött el az új épületben. 1868-ban indult meg a templom építése, felszentelése 1870. október 27-én volt.
1857-ben 389, 1910-ben 707 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1925-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1928-ban egy földrengésben megsérült az iskolaépület, melyre helyreállítása után 1935-ben emeletet építettek. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A II. világháborúnak 124 helyi lakos esett áldozatul, köztük 16 polgári személy. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Lakóinak nagy része részt vett a délszláv háborúban, közülük heten estek el a harcokban. A településnek 2011-ben 913 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 389 | 396 | 393 | 567 | 666 | 707 | 735 | 807 | 810 | 865 | 882 | 942 | 981 | 1003 | 969 | 913 |
Kultúra
[szerkesztés]A település kulturális életének szervezője a KUD Brest kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 1955-ben alapították, folklórcsoportja és tamburazenekara működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1868 és 1870 között épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Novszka város hivatalos oldala (horvátul)
- Novszka turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- Novszka község kulturális látnivalói (horvátul)
- Novszka község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
