Contra Florentiam
| Contra Florentiam | |
 | |
| A déli saroktorony maradványai | |
| Római település | Contra Florentiam |
| Mai település | Dunafalva |
| Épült | Valentinianus császár idején |
| Elhagyták | 5. század eleje (Köveit építőanyagnak széthordták) |
| Állapota | A Duna alacsony vízállásánál a déli saroktorony maradványai felismerhetők. |
| Típusa | Cohors és Flotta |
| Katonai egység | classis Hystriae folyami hadosztály equites Dalmatae lovas nyilas csapat |
| Építőanyaga | Kő |
 Contra Florentiam
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 05′ 15″, k. h. 18° 46′ 09″46.087500°N 18.769167°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 15″, k. h. 18° 46′ 09″46.087500°N 18.769167°E | |
Contra Florentiam római erőd a Duna bal partján. Az erődöt a Barbaricumon keresztül Daciába induló út védelmére hozták létre. A tábort elsősorban az őrjáratot biztosító lovas csapatok használták, de mint dunai kikötő is jelentős szerepe volt Dacia provincia létezése idején (i. sz. 106-271).
Feltárása
[szerkesztés]
A római kori maradványokat 1885-ben írták le először. Majd a pannóniai limes felmérése során Wosinsky Mór mérte fel. Rajta kívül ásatásokat végzett itt Mócsy András, Domaszewsky Albert és Frölich Róbert. Cölöp alapokra épült mészhabarcssal készített kőfal biztosította a kikötőt.
Az előkerült pecsétes téglák és feliratos kövek alapján megállapították, hogy az erőd nem egyszerre, hanem folyamatosan, évszázadok alatt épült.
Az évszázadok során a Duna az erődöt vastag iszapréteggel fedte be. Így 1894-ben Wosinsky Mór meglepően jó állapotban találta. A 19. század elején végzett Duna-szabályozással a vízjárás erősen megváltozott, és az erőd nagy része ismét a felszínre került. A romokból bányászott köveket először 1800-ban a dunaszekcsői templom, majd 1927-ben a szigeti kultúrház építéséhez használták fel. Az erőd a délkeleti torony alapjait kivéve napjainkra teljesen megsemmisült.
Mócsy András 1958-ban végzett helyszíni vizsgálatai alapján megállapította, hogy Contra Florentiam azonos tervek alapján készülhetett, mint a Duna és a Rajna más bal parti erődítményei, melyek hadikikötőként szolgáltak.
Feltételezik, hogy az egykori erőd romjai képezték a mohácsi csatával kapcsolatban ismert Angyalok templomának a szentélyét. A szentélyt a néphagyomány szerint az angyalok repítették ide.
Források
[szerkesztés]- Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon, 1., Corvina K. ISBN ISBN 963-13-2282-3 (1989)
- CONTRA FLORENTIAM. Magyar Limes Szövetség. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
