Ugrás a tartalomhoz

Csernavoda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernavoda (Cernavodă)
A régi csernavodai híd
A régi csernavodai híd
Csernavoda címere
Csernavoda címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióDobrudzsa
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeConstanța
KözségközpontCsernavoda
PolgármesterMariana Mircea (PSD)
Irányítószám905200
SIRUTA-kód60776
Népesség
Népesség15 088 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
Terület46,69 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338056°N 28.033611°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338056°N 28.033611°E
Csernavoda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernavoda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A csernavodai atomerőmű
Az I. Károly király híd korabeli felvételen

Csernavoda[3] (románul: Cernavodă, görögül: Axiopolisz, bolgárul: Черна вода Cserna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, hatvanhárom kilométerre nyugatra a megyeszékhelytől, Konstancától. A város a Duna egyik ágának, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján fekszik, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomița-lápjától. A Duna–Fekete-tenger-csatorna nyugati vége.

Története

[szerkesztés]

A város környékén az újkőkori Hamangia kultúra hagyatékait találták meg. 1945-ben két híressé vált szobrot találtak, melyek közül az egyik egy gondolkodó férfit, a másik pedig egy ülő nőt ábrázol, ezek az időszámításunk előtti 5. évezred második feléből vagy a 4. évezred elejéből származnak.

A várost az ókori görögök alapították az időszámításunk előtti 4. században Axiopolisz néven, fontos kereskedelmi központ volt a dákok és a görögök között. A település később elpusztult, majd az 1. században a rómaiak építették újjá. I. Constantinus római császár uralkodás idején várfallal és erőddel bővítették ki a várost, püspöki székhely lett, ahol a 4. században keresztény bazilikát is építettek. Az erőd maradványai ma turistalátványosságnak szolgálnak.

1389-ben I. Mircea fejedelem Havasalföldhöz csatolta egész Dobrudzsával együtt. 1420-tól közel öt évszázadon át az Oszmán Birodalom része lett. Az ekkor még kis falu török neve Boğazköy volt. Az oszmán fennhatóság alatt, 1860-ban nyílt meg a Konstanca–Csernavoda vasútvonal.

A román függetlenségi háborút követően, 1877-től Románia része lett. 1878 novembere és 1879 áprilisa között Silistra Nouă megye központja volt. A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán, Anghel Saligny tervei alapján. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Konstanca és az ország többi része között.

Mai nevét 1860-ban kapta, a bolgár eredetű černa voda szó jelentése fekete víz (cirill írással черна вода).

1950 és 1953 között a Duna parti város jelentős részét lerombolták a Duna-Fekete-tenger csatorna építése miatt. 1982. december 12-én átadták az új vasúti és közúti hidat.

Társadalmi problémák

[szerkesztés]

Mint Románia-szerte, Csernavodában is működtek gyermekotthonok szörnyű körülmények közt és a városnak meg kell küzdenie ezzel az örökséggel. Ebben külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) voltak segítségükre. Két brit szervezet meglehetősen sikeres volt ebben a munkában: David Savage M.B.E. The Nightingales Children's Project nevű vállalkozása és a korábban Lorna Jamieson által vezetett Children in Distress vállalkozás. Mindkettő kizárólag a HIV-fertőzött gyermekekkel foglalkozott. Részben a Csernavodából elszármazottak intézményei segítették őket, mint a kanadai Cernavodă International School és a Canadian Campus Charity Committee.

Csernavodának nagy roma népessége van, akik közt a szegénység közepette elterjedt a bűnözés. A Nightingales Children's Project velük is foglalkozik.

Lakossága

[szerkesztés]

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 17841 94,32%
Törökök 546 2,88%
Lipovánok 190 1,00%
Romák 186 0,98%
Magyarok 36 0,19%
Tatárok 35 0,18%
Olaszok 20 0,10%
Ukránok 5 0,02%
Németek 4 0,02%
Bolgárok 1 0,01%
Görögök 1 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkoztak
50 0,26%
Összesen 18915 100,0%

Gazdasága

[szerkesztés]

A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Csernavodai Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10%-át szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.

Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Csernavodától indul és Agigeáig, illetve Năvodarig fut.

Csernavoda környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • I. Károly király híd1895-ben építették, Anghel Saligny tervei alapján.
  • Atomerőmű
  • Török dzsámi – 1756-ban épült.
  • Archeológiai és Történelmi Múzeum
  • Axiopolis romjai
  • „Sfinții Împărați Constantin și Elena” ortodox templom – 1882 és 1895 között épült, 2001-ben felújították. Bizánci stílusban épült, alapja kereszt alakú, közepén egy hatalmas kupolával.
  • Keresztelő Szent János katolikus templom
  • „Sfântul Apostol Andrei” ortodox fatemplom – 2000 és 2003 között épült, máramarosi stílusban.
  • Román hősök emlékműve – 1924-ben avatták fel, Pietro Delia tervei alapján készült.

Címere

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]


Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. Csernavoda | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  4. a b Orașe înfrățite. primaria-cernavoda.ro (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy