Ugrás a tartalomhoz

Kisbér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hánta szócikkből átirányítva)
Kisbér
Kisbér címere
Kisbér címere		 Kisbér zászlaja
Kisbér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásváros
PolgármesterSinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2870
Körzethívószám34
Testvértelepülései
Lista
Aranyosgyéres
Népesség
Teljes népesség5514 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség102,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 36″47.501667°N 18.026667°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 36″47.501667°N 18.026667°E
Kisbér (Komárom-Esztergom vármegye)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Kisbér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisbér város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bakony és a Vértes között északnyugat-délkelet irányban, mintegy 50 kilométer hosszúságban elnyúló, több kilométer széles hasadékvölgy, a Móri-árok északi végénél fekszik; nevezik a Bakony kapujának is.

Közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt találkozik egymással a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromtól Kisbérig húzódó 13-as főút és a Tatabánya-Pápa közti útvonal, amely Tatabányától idáig a 8135-ös, innen Veszprémvarsányig a 8218-as, onnan Pápáig pedig (már főútként) a 832-es számozást viseli. Így a város közúton minden irányból jól megközelíthető.

Kisbér közúton Székesfehérvártól 50, Győrtől 36, Tatabányától 35, Komáromtól 26, Pápától 50 kilométer távolságra fekszik; a Budapest és Bécs között húzódó M1-es autópályát pedig a 13-as főúton, Komárom felé haladva 18 kilométer megtétele után érhetjük el.

Néhány alsóbbrendű út is kiindul a város területéről, ilyen a 8207-es út, amely Bakonysárkányra vezet.

A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok.

A város autóbusszal is megközelíthető. A Városház téren, a Penny áruház mellett üzemel a város autóbusz-állomása, ahol számos helyközi és távolsági járat is megáll. Távolsági autóbuszok kötik össze Győrrel, Székesfehérvárral, Dunaújvárossal, Budapesttel, Szegeddel, Péccsel, Szekszárddal, Bonyháddal, Kiskunhalassal és Kiskőrössel.

Földrajza

[szerkesztés]

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: ilyen a Batthyány-tó, a Nagy-tó, a Kőmalom-tó, a Kismalom-tó és a Nádasi-tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka, régen Iwanka theleke (1525), Körtéjes (1358), Kőharaszt alatt, Sós-tó (1668), Kert-alja, Pörös föld, Kis-hegy, Öreg-hegy (1759), Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek (1842) egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely (1842). Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert (itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány nyugat-északnyugati. Évi középhőmérséklete 9,7 °C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdeinek egy része, mint Nagybéri-, a Hántai-, az Ágazati-és a Saliházi-erdő, a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők igen gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozóhelyei közé tartozik. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl.

Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi- és Saliházi-erdő.

A várost körülvevő települések mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település tartozik: Kisbéren felül Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely.

Közlekedésföldrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

  • Kisbér légi látképe
    Kisbér légi látképe
  • A Batthyany-kastély és a lovarda
    A Batthyany-kastély és a lovarda
  • A Kincsem-szobor
    A Kincsem-szobor

Története

[szerkesztés]

A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből ismertek, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században a Batthyány család birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki 1838-ban a felmenőitől megörökölt 30 000 kötetes rohonci családi könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel –, Gusztáv bátyjával együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum. 1850 (?) körül Piberből a teljes pótló és katonai lóállományt Kisbérre szállították, Pibert pedig lipicai lovakra állították át.)

1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták Ászár községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Országgyűlési képviselői

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

[szerkesztés]

Kisbér a Bakony – Vértes – Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Kincsem a magyar csodakanca Angliában, illusztráció, The Illustrated London News, 1878)
Polgármesteri Hivatal, a volt tiszti kaszinó épülete
A római katolikus templom
Kisbér, református templom

Kisbér az 1800-as évektől röviddel a II. világháború utáni időkig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély (a későbbi kórház), Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.

1770-ben épült barokk stílusban, majd 1840-ben klasszicista stílusban építtette át Batthyány Gusztáv, az angol telivér magyarországi meghonosítója.át.[14] Az épületben sokáig kórház működött. Jelenleg üresen áll.[15]

Elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háború után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.

  • Királyi Lovarda

A Magyar Királyi Lovardát 1858-ban gróf Batthyány Kázmér építtette a Batthyány-kastéllyal szemben. Máig Közép-Európa legnagyobb alátámasztás nélküli fedett lovardájának számít.

  • Tiszti kaszinó

Épületében a háború után kollégiumot hoztak létre, ma a polgármesteri hivatal működik benne.

A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása. Eredetileg a Pokoldombon állt. (Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket)

A település barokk stílusú műemlék római katolikus temploma 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. A templom tetőszerkezete 2012-ben teljes felújításra került, majd 2020-2021-ben az egész templom külseje-belseje teljesen át lett festve.

  • Református templom
  • 1770 táján készült Nepomuki Szent János szobor
  • Magyarországi Mini-Mundus műemlékmodell-bemutató
  • Kisbéri-tó
  • Park és a Majális-tér
  • Kiskastély és helytörténeti múzeum
  • Főtér

A város főtere 2021-2022 folyamán nyerte el jelenlegi képét, egy korábban ott állt áruházépület elbontásával. A régi-új főtér a városközponti körforgalom és a helyi gimnázium mellett található; oda került az első világháborús hősi emlékmű is, ami sokáig a katolikus templom mellett állt.

  • Mini Magyarország Maketttpark

A kisbéri-tó mellett található kiállítás Magyarország fő nevezetességeit mutatja be, például a Parlamentet, a Dunakanyart, a Tatai várat, a Kilenclyukú hídat, a Tihanyi Apátságot, a Turul szobrot és a Cifra palotát kisebb makettek formájában.[16] Néhány kiállított makett mellett ember alakú táblákat találhatunk, amely az adott nevezetesség nagyságát érzékelteti.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5432
5368
5336
5471
5554
5514
201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 9,5%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (28,3% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 8,6% református, 3,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[19]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Riszdorfer Ödön (Batthyánypuszta, 1893, szept. 26. – ? 1944.) a fényképezőgép magyar tökéletesítője, fejlesztette a megvilágítási idő automatizálását.
  • Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 3-Budapest, 1977 október 6) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője.
  • Baumhorn Lipót, építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
  • Csuthy Gyula (Kisbér, 1895. június 3. - ?) igazgató-tanár, posztumusz vezérőrnagy.
  • Török János (Kisbér, 1907. május 17. – Mosonmagyaróvár, 1969. június 17.) állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár.
  • Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök, az első elektromos autó konstruktőre.
  • Krekó Béla (matematikus) (Kisbér, 1915. szeptember 29. – Budapest, 1994. december 7.) matematikus, közgazdász, egyetemi tanár.
  • Orbán Miklós (Ászár, 1939. április 29.) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa.
  • Dzinich Csaba (Kisbér, 1942.) orvos professzor, kandidátus, érsebész
  • Renner Gusztáv (Alhó (Vas vármegye), 1845. január 16–1908) – jószágkormányzó, a kisbéri ménesbirtok igazgatója volt 1880. október 1-től 1891. április 30-ig.
  • Komáromy Éva (Kisbér, 1939. január 31. – Miskolc, 2017. november 24. előtt) Déryné-díjas színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • Hász István (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln [Svájc], 1973. január 27.) római katolikus pap, tábori püspök, vezérőrnagy

Kisbérhez köthető kiemelkedő sporteredmények

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ászár az önállóságot választotta a helyi népszavazáson (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. november 7. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  7. ↑ Az 1999. december 5-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 5. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  10. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  11. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  12. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  13. ↑ Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  14. ↑ Utazasok.org: Kisbér Batthyány-kastély - Utazasok.org (amerikai angol nyelven), 2021. november 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  15. ↑ Batthyány-kastély (Batthyány Kázmér Kórház). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
  16. ↑ Útirány.hu: Mini Magyarország Makett Park - Látványosság - Útirány.hu (magyar nyelven). utirany.hu. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
  17. ↑ Csodahelyek: Árnyék, tópart, játszótér - Irány a kisbéri Mini Magyarország Makettpark! (magyar nyelven). Csodahelyek.hu, 2024. július 15. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
  18. ↑ Kisbér Helységnévtár
  19. ↑ Kisbér Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisbér&oldid=27758786”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy