Ugrás a tartalomhoz

Nyalka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyalka
A Kisboldogasszony római katolikus templom
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nyalka címere
Nyalka címere		 Nyalka zászlaja
Nyalka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásPannonhalmi
Jogállásközség
PolgármesterBalogh Ervin (független)[1]
Irányítószám9096
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség509 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″47.545111°N 17.809239°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″47.545111°N 17.809239°E
Nyalka (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Nyalka
Nyalka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Nyalka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyalka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyalka egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon fekszik, Győrtől 23 kilométerre délre. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Megközelítése

[szerkesztés]

Északi és déli irányból a Győr-Tápszentmiklós-Bakonybánk közti 8222-es úton érhető el, keleti és nyugati irányból pedig a Mezőörs-Pannonhalma közti (a 81-es és 82-es főutakat is összekötő) 8224-es úton. Autóbusz-forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Veszprém-vasútvonal Pannonhalma vasútállomása, mintegy 7 kilométerre nyugatra.

Története

[szerkesztés]

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.

Felújított parasztházak
Felújított parasztházak

Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövőszakkör is.

Kultúrház

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos „elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Müller Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Müller Zoltán (független)[4]
  • 1998–2000: Müller Zoltán (független)[5]
  • 2000–2002: Franczia Géza (független)[6][7]
  • 2002–2006: Franczia Géza (független)[8]
  • 2006–2010: Balogh Ervin (független)[9]
  • 2010–2014: Balogh Ervin (független)[10]
  • 2014–2019: Balogh Ervin (független)[11]
  • 2019–2024: Balogh Ervin (független)[12]
  • 2024– : Balogh Ervin (független)[1]

A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
447
435
442
485
514
504
509
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 6,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (23,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom Főutcája kibővültében áll. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.
  • Népi építészetű lakóházak A községben romos állapotú és szépen felújított épületek is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. ↑ A 2000. június 18-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 18. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ a b Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  9. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  10. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. ↑ Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Nyalka Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyalka&oldid=27448940”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy