Ugrás a tartalomhoz

Haraszti Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haraszti Miklós
Született1945. január 2. (79 éves)
Jeruzsálem
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaíró, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • OSCE Representative on Freedom of the Media (2004. március 9. – 2010. március 10.)
  • UN Special Rapporteur on the situation of human rights in Belarus (2012. november 1. – 2018. november 1.)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1964–1970)

A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Haraszti Miklós (Jeruzsálem, 1945. január 2. –) magyar író, újságíró, politikus.

Élete

[szerkesztés]

Apja zsidó származású budapesti órásmester volt, a munkaszolgálatos behívás elől menekült el 1939-ben Palesztinába; anyja Munkácsról származott, szintén a vészkorszak elől menekült a mai Izrael területére, 1941-ben. 1948-ban az Izrael Állam kikiáltását követően az Izraeli Kommunista Párt (MAKI) alapitói közé tartoztak (ami a Palesztinai Kommunista Párt utódja volt). A család 1948-ban visszaköltözött Magyarországra.[1] Az 1950-es évektől a szülők különböző párfunkciókat töltöttek be.[2]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1964 és 1967, majd 1968 és 1970 között magyart és filozófiát hallgatott. Előtte, 1963-tól 1964-ig Dunaföldváron és Pakson képesítés nélküli nevelőként dolgozott.

1963-ban kezdett publikálni: verseket, dalokat, cikkeket közölt az irodalmi sajtóban, a Tizenhat tonna című dalt – a Gerilla együttes számára – ő fordította le magyarra. 1969-ben Költők, dalok, forradalmak címmel műfordításkötete jelent meg.

1966 és 1970 között a baloldali, rendszerkritikus diákmozgalom résztvevője. Ebben a minőségében kapcsolatot tartott a budapesti kínai nagykövetséggel. 1966-ban, majd 1970-ben rendőri felügyelet alá helyezték, képzettségének megfelelő álláshoz nem juthatott. 1970 és 1971 között a Ganz–MÁVAG és a Vörös Csillag Traktorgyár marósaként dolgozott, tapasztalataiból írta meg Darabbér című könyvét, amely az első lépés volt a magyarországi szervezett ellenzék megalakulása felé. A kötet kéziratát 1973-ban lefoglalta a rendőrség, és Harasztit államellenes izgatás vádjával 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.[3][4] A könyvet tizenegy nyelvre fordították le, Magyarországon legálisan először 1989-ben jelent meg.[5]

1977-ben egyik megalapítója volt a szamizdat-mozgalomnak, 1981 és 1989 között a Beszélő című szamizdat folyóirat szerkesztője volt. 1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) alapító tagja volt, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaiban. 1989-től 1991-ig, valamint 2000 és 2001 között – Demszky Gábor elnöksége idején – a párt Ügyvivői Testületének tagja volt, 1991-től hosszú éveken át az Országos Tanács tagja is. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, az SZDSZ-frakció sajtóügyi szóvivője, 1998-ban és 2002-ben képviselőjelölt volt. 2009. július 13-án – több másik alapító taggal együtt – kilépett a pártból.[6]

1978-tól 1980-ig nyugaton élt. 1988-tól 1989-ig, majd 1996 és 1997 között az amerikai (New York állambeli) Bard College-ben, 1994 és 1995 között pedig a Chicagói Egyetemen volt vendégtanár. 1999-ben szerepelt a Pol Pot megye punkjai című magyar dokumentumfilmben.[7]

1997 és 2000 között a Magyar Rádió Közalapítványának, 2002-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2004. március 10. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként Bécsben dolgozott. 2007. március 8-án a mandátumát további három évre meghosszabbították,[8] hivatalát így 2010-ig viselte.

Felesége Szenthe Antónia. Két lánya van.[9]

Művei

[szerkesztés]
  • Költők, dalok, forradalmak (fordításkötet, 1969)
  • Darabbér (első megjelenés: Berlin, 1975; második megjelenés: Párizs, 1980)
  • Egy főkolompos délelőttjei. Haraszti Miklós bemutatja Kenedi Jánost; AB, Bp., 1982
  • L'Artist d'Etat (Párizs, 1983)
  • A cenzúra esztétikája (az AB Független Kiadó szamizdatkiadása, 1986)
  • The Velvet Prison (New York, 1987)
  • Kései bevezetés a Kádár-rendszerbe (1980, megjelenés: 1990)
  • A cenzúra esztétikája; Magvető, Bp., 1991

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Forrás: Interjú Haraszti Miklóssal Archiválva 2007. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Szabadka Katalin: Fejezetek a magyar-izraeli kapcsolatok történetéből Bp.-MS 2005 ELTE-BTK Asszirologiai-hebraisztikai kutatócsoport A 15591 34.o
  3. Az ítéletet 1992-ben a bíróság megsemmisítette.
  4. Pető Iván beszámolója Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint Haraszti végül éhségsztrájkkal érte el, hogy szabadlábra helyezzék az előzetes letartóztatásból. (A letartóztatásról és a perről az 1989-es kiadás is tartalmaz részleteket.)
  5. Forrás: a „Budapesti Negyed” című folyóirat életrajzgyűjteménye Archiválva 2007. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Lavina: tucatnyi alapító tag lépett ki a törpepártból. [2009. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 13.)
  7. Forrás: a film adatlapja a port.hu-n
  8. Forrás: az EBESZ Sajtószabadság-központjának sajtóközleménye
  9. Forrás: Biográf Ki kicsoda 2004. Hermann Péter szerk., Budapest, 2003.
  10. http://regi.sofar.hu/hu/node/22753

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Miklós Haraszti
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti Miklós témájú médiaállományokat.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után. Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 230–237.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy