Ugrás a tartalomhoz

Szamizdat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orosz nyelvű szamizdat-kiadványok a szovjet érából

A szamizdat illegális kiadvány a kommunista rendszerekben, amelyet azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését. A magyar szamizdat irodalom vagy hazai szerzők munkája, vagy külföldön készült magyar, illetve külföldi szerzők írásainak hazai terjesztése volt.

Az írógépen másolt szamizdatot Magyarországon az 1970-es évektől butik-irodalom néven is emlegették.

A szamizdat sokszorosítóit, íróit, szerkesztőit, terjesztőit gyakran zaklatta a rendőrség, illetve a titkosszolgálatok, emiatt a példányszám viszonylag alacsony, az elért olvasói kör pedig szűk volt, általában csak humán értelmiségiekre terjedt ki. A szamizdat írásokat is felhasználó (Magyarországon tiltott) Szabad Európa Rádió hallgatói köre is viszonylag szűk volt, mindezek miatt a magyar lakosság domináns része még ennek az irodalomnak a létezéséről sem tudott a rendszerváltásig.

A szamizdat kifejezés orosz eredetű, ironikus jellegű szóösszevonás. A Гослитиздат [Goszlitizdat] (Állami Irodalmi Kiadó), Политиздат [Politizdat] (Politikai Kiadó) és más hasonló, hivatalos kiadások mintájára alkotta Nyikolaj Glazkov orosz költő az 1940-es években a cам [szam] (ön-, saját) és az издательство [izdatyelsztvo] (kiadás) szavakból. A kifejezés arra utal, hogy a szerző saját maga adta ki az írását, vagyis nem kérte a cenzúrahatóság engedélyét.

Sokszorosítása, terjesztése

[szerkesztés]

A sokszorosítás módja kezdetben az írógép (néha barkácsolt), később a (nehezebben beszerezhető) stencilgép volt. A magyar 1956-ot követően a hatalom kidolgozta annak a technikáit, hogyan ellenőrizhetik a sokszorosításra alkalmas eszközöket, például a nemzeti ünnepek előtt gyakran írásmintákat vettek az írógépekről, hogy ha illegális kiadvány jelenik meg, megállapíthassák, honnan származik. Ezért sokszor a határon túlról csempészték be a gépeket. A szövegek a konspiráció szabályainak betartásával kerültek a szerkesztőktől a sokszorosítást végző nyomdászokhoz, majd a terjesztőkhöz.

A magyar szamizdat

[szerkesztés]

A magyar katolikus szamizdat

[szerkesztés]

A katolikus közösségekben már az ötvenes években elterjedt volt a gépelt szamizdat és még inkább elterjedt az 1960-as években, amikor az egyház feletti állami ellenőrzés szervezettebbé és szorosabbá vált és passzív ellenállásként kis vallásos közösségek alakultak, amelyeket folytonosan zaklatott a hatalom. Nagy számban terjedtek szamizdatban Teilhard de Chardin, Thomas Merton, Michel Quoist (angolul), Mócsy Imre írásai és olvasmányos írások, mint Wilhelm Hünermann katolikus történelmi regényei, Morlin Imre ifjúsági regényei stb.

A lengyel példa

[szerkesztés]

A magyar szamizdatosok sokat merítettek Lengyelország példájából, ahol 1976 és 1981 között a kommunista rezsimek általános viszonyaihoz képest elképesztő méreteket öltött a szamizdat. 1976 és 1980 között mintegy 500 könyvet adtak ki illegálisan; a Szolidaritás időszakában, 1980-ban és 1981-ben több illegális könyvkiadó működött, a Szolidaritás hetilapja, a Tygodnik Solidarność pedig már hetente 500 ezer példányban jelent meg.

Az 1970-es évektől

[szerkesztés]

Magyarországon 1976-tól kezdve jelentek meg nagyobb számban szamizdat kiadványok, elsősorban a demokratikus ellenzékhez kapcsolódva. (Bár szamizdat irodalom az országban és a Szovjetunió uralta blokkban már az ötvenes években is volt.) Az első szamizdatok közt szerepelt a Marx-körkérdés (Marx a negyedik évtizedben, 1977), Kenedi János Profil című gyűjteményes kötete, majd az 1977 végén, Kornis Mihály kezdeményezésére indult Napló. (Ez utóbbi „zártkörű” szamizdat volt – Haraszti Miklós szerint mindössze három példányban forgott a mintegy száz szerző között.)

Ifjabb Rajk László lakásán a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején „szamizdat-butik” működött. „Keddenként este bárki feljöhetett, s előjegyezhetett a kiállított gépiratos szamizdatból. Aztán Budapest-szerte a hivatalokban gépírónők fekete munkában gyártották az indigós példányokat. A következő kedden a butik nagytáskás látogatóinak egy része meghozta, másika elvitte a „gépiratot”, ahogyan a rendőrségi nyelv hívta az árut. Természetesen tudtuk, hogy a vásárlók között a rendőrség besúgói is ott vannak” – emlékezett Haraszti.

A legismertebb szamizdat folyóirat az 1981-ben indult, Kis Jánoshoz kötődő Beszélő, amelynek az első legális kiadásig, 1989-ig, 27 száma jelent meg. Erőteljesebb hangot ütött meg a Nagy Jenő által fémjelzett Demokrata című lap, amely 1986 és 1991 között összesen 41 számot ért meg.

Nem maradhat ki a felsorolásból az emlékezetes, nagy hullámokat vető szamizdat az 1980 októberére elkészült Bibó-Emlékkönyv.

A Beszélő már nyomdai technikával készült, számonként mintegy 2000 példányban. Ugyanebben az időben tért át a nyomtatásra az AB Független Kiadó (Demszky Gábor, Hodosán Róza, ifj. Rajk László).

Az Égtájak Között sajátos színfoltot jelentett az 1985–1988-as évek szamizdat irodalmában. Egyaránt jellemezte a kádári szocializmus és a polgári demokrácia elutasítása, miáltal egyfajta harmadik utasság hirdetőjévé vált. A Bartók Gyula és Talata József által képviselt, néha anarchista színezetű, radikális baloldali társadalomkép kivételesnek számított az akkori ellenzéki politikai spektrumban.[1][2]

A Médium-Art olyan kulturális avantgárd szamizdat volt, amelyik elsősorban a modern, experimentális költészetet kívánta bemutatni, Petőcz András kiadásában, szerkesztésében jelent meg, illegális körülmények között. Publikált benne Erdély Miklós, Szilágyi Ákos, Nagy Pál, Papp Tibor.

Jogi „státusza”

[szerkesztés]

A titkosszolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérték a második nyilvánosságot. A terjesztőket, készítőket rendszeresen előállították, megfélemlítették, zaklatták. A lefoglalt példányok gyakran kerültek pártvezetők kezébe is. Az Országos Széchényi Könyvtár az 1980-as évektől gyűjtötte a szamizdatkiadványokat, noha – mint „zárt anyag” – olvasása a nagyközönség számára tilos volt.

1983-ban a diktatúra támadást indított az erősödő szamizdat műhelyek ellen, megszaporodtak a házkutatások, felszámolták a Rajk-butikot, „Demszky és társai” (köztük Haraszti) ellen pedig pert készítettek elő. Ez utóbbira végül nem került sor, mert a kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt úgy döntött, nem gyárt „mártírokat”. A nem engedélyezett nyomtatást bűncselekményből az enyhébb sajtórendészeti szabálysértéssé minősítették (ami nem jelentette a rendőrségi zaklatás megszűnését).

Utóélete

[szerkesztés]

Magyarországon közvetlenül a rendszerváltás után a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett kiállítást a témában: „Tiltott zászlók alatt.” A magyarországi szamizdat egy évtizede 1981–1989.[3] Ennek nyomán jelent meg a tiltott kiadványok első magyar könyvészeti számbavétele (A magyarországi szamizdat bibliográfiája, 1981-1989; PIM, Bp., 1990).

2004-ben Alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában 1956-1989 címmel a Millenárison nyílott nagyszabású kiállítás Európa legnagyobb szamizdat-gyűjteményéből[4] (Berlin, Prága és Brüsszel után). A vándortárlat a volt kommunista országok szellemi ellenállását mutatta be, mintegy 400 dokumentumon keresztül. A kiállítás alapvetően a Brémai Egyetem Kelet-európai Kutatóintézete (Forschungsstelle Osteuropa) gyűjteményére épült, kiegészülve a hazai közgyűjtemények magyar vonatkozású anyagával.[5][6]

A 2017-ben alapított Nyomtass te is! című röpirat jellegű hírújság saját magát XXI. századi szamizdatként határozza meg, terjesztése is hasonló, közösségi módszerekkel történik.[7]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Czók Dávid: „Küzdelem a sajtószabadságért”: Az Égtájak Között című szamizdat folyóirat, 1984–1989, Szakdolgozat, ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2010. Témavezető: K. Horváth Zsolt, egy. tanársegéd, médiatudomány
  2. A szamizdat Égtájak Között szerkesztőségi névsora: Bartók Gyula, Bognár Mikolta, Diószegi Olga, Keszthelyi Zsolt, Rusai László, Talata József.
  3. http://beszelo.c3.hu/cikkek/esztetikai-radikalizmus-avagy-irodalmi-oncsonkitas
  4. https://mult-kor.hu/cikk.php?id=796&print=1
  5. Archivált másolat. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
  6. http://beszelo.c3.hu/cikkek/ellenkulturabol-mitosz
  7. Joób Sándor - Holland lap is ír az új magyar szamizdatról (Index.hu, 2018.01.16.)
  8. Archivált másolat. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
  9. http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=5145

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy