Ugrás a tartalomhoz

Kanizsamonostor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanizsamonostor
(Банатски Моноштор /
Banatski Monoštor)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségCsóka
Rangfalu
Irányítószám23328
Körzethívószám+381 230
Népesség
Teljes népesség135 fő (2002)
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Terület34,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 40″, k. h. 20° 16′ 55″45.961111°N 20.281944°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 40″, k. h. 20° 16′ 55″45.961111°N 20.281944°E

Kanizsamonostor (szerbül Банатски Моноштор / Banatski Monoštor) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben. Közigazgatásilag nem önálló település, hanem a feketetói Helyi Közösséghez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykikindától északra, Csókától keletre, az Aranka folyó közelében, Feketetó, Egyházaskér és Mokrin közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kanizsamonostor (Kanizsa monostora), a Csanád nemzetség monostora volt, mely már a tatárjárás előtt fennállt.

1247-ben a Csanád nemzetségbeli Kelemen fia Pongrác ispánnak telke volt itt.

A területet 1256-ban Kelemen és Waffa utódai két részre osztották a hozzá tartozó falukkal együtt.

1274-ben részben a Makófalviak őseié volt, 1337-ben pedig déli része a Makófalviaké, az északi rész pedig a Telegdieké lett.

1337-ben a nemzetségi monostort a Makófalviak és a Telegdiek közösen használták.

Egy ekkor tett megállapodás alapján, ha a nagy út egyik oldalán falut vagy jobbágyokat telepít, az út másik oldalán a másik fél szintén telepíthet.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
460 476 352 273 202 152 135[1] 135 fő (2002)

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 128 94,81
Szerbek 6 4,44
Horvátok 1 0,74[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy