Ugrás a tartalomhoz

Karancsság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancsság
Római katolikus templom a temetődombbal
Római katolikus templom a temetődombbal
Karancsság címere
Karancsság címere
Karancsság zászlaja
Karancsság zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterOláh Nándorné (független)[1]
Irányítószám3163
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1185 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″48.114450°N 19.655760°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″48.114450°N 19.655760°E
Karancsság (Nógrád vármegye)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancsság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsság témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karancsság község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Salgótarjántól északnyugatra, Szalmatercs, Ságújfalu, Karancskeszi és Nógrádmegyer közt fekszik. Északkelet felől a Karancs hegység, délről a Cserhát vonulatai szegélyezik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 22-es főúton, amely a belterületének déli széle mellett halad el; központján a 22 114-es számú mellékút húzódik végig

A községet érintő helyközi autóbuszvonalak: 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.[3]

Története

[szerkesztés]
Kubinyi-Prónay-kastély

Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is. A település első írásos említése a 13. századból származik. Karancsság eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A 14. század első felében Záh Felicián birtoka volt, aki 1330. április 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette, összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak. 1332-ben Károly Róbert király e helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébánia már fennállt. Később, 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta. 1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt. 1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel. 1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett.

1892-ben épült fel a falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes román stílusú templom helyén. A település 18. századbeli kápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Feliciánnak a község határában hajdan fennállt várának a köveiből épült. Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom.

A falu 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Tihamér (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Tihamér Sándor (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth Tihamér Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth Tihamér Sándor (független)[10]
  • 2019–2024: Oláh Nándorné (független)[11]
  • 2024– : Oláh Nándorné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1242
1251
1274
1224
1212
1229
1185
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 51,7% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 0,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (10,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,4% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kubinyi-Prónay-kastély 1794-ben épült késő barokk stílusban. Kubinyi Gáspár volt az építtető, a kastély később a Prónay családé lett.[15]
  • A Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1891–92-ben épült neoromán stílusban Elszner Ferenc mérnök tervei alapján a korábbi templom helyén, tornya 41 méter magas. Két harangja van: a nagyobbikat 1800-ban öntötte Stephanides Benjámin Losoncon, és Szent Ignác névvel illetik, míg a kisebbik, Szent István királynak nevezett harangot az 1923-ban készült, de megrepedt elődje pótlására 1981-ben készítette Őrbottyánban Gombos Lajos harangöntő. A templom orgonáját Angster József és fia építette 1911-ben. Az épület mellett évszázadok óta temető található.[16]

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt volt káplán pályája korai szakaszában Gürtler Dénes későbbi esperes-plébános, felvidéki magyar politikus, szlovákiai nemzetgyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. https://www.google.com/maps/place/Karancss%C3%A1g,+bej%C3%A1rati+%C3%BAt/@48.1191476,19.6478003,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474011aef91bfee9:0x2b9efd6760e7aee3!8m2!3d48.119144!4d19.649989?hl=hu
  4. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Karancsság Helységnévtár
  14. Karancsság Helységnévtár
  15. Kubinyi-Prónay-kastély (Karancsság). Wikimapia. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Szent István király-templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)

Források

[szerkesztés]


pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy