Karancsság

Karancsság
Római katolikus templom a temetődombbal
Karancsság címere Karancsság zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Oláh Nándorné (független)
Irányítószám	3163
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1185 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	59,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″48.11445, 19.65576
Karancsság Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancsság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karancsság község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

Salgótarjántól északnyugatra, Szalmatercs, Ságújfalu, Karancskeszi és Nógrádmegyer közt fekszik. Északkelet felől a Karancs hegység, délről a Cserhát vonulatai szegélyezik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, a 22-es főúton, amely a belterületének déli széle mellett halad el; központján a 22 114-es számú mellékút húzódik végig

A községet érintő helyközi autóbuszvonalak: 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.

Története

Kubinyi-Prónay-kastély

Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is. A település első írásos említése a 13. századból származik. Karancsság eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A 14. század első felében Záh Felicián birtoka volt, aki 1330. április 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette, összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak. 1332-ben Károly Róbert király e helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébánia már fennállt. Később, 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta. 1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt. 1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel. 1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett.

1892-ben épült fel a falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes román stílusú templom helyén. A település 18. századbeli kápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Feliciánnak a község határában hajdan fennállt várának a köveiből épült. Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom.

A falu 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)
• 1994–1998: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)
• 1998–2002: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)
• 2002–2006: Tóth Tihamér (független)
• 2006–2010: Tóth Tihamér Sándor (független)
• 2010–2014: Tóth Tihamér Sándor (független)
• 2014–2019: Tóth Tihamér Sándor (független)
• 2019–2024: Oláh Nándorné (független)
• 2024– : Oláh Nándorné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1242	1251	1274	1224	1212	1229	1185
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 51,7% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 0,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (10,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,4% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

• A Kubinyi-Prónay-kastély 1794-ben épült késő barokk stílusban. Kubinyi Gáspár volt az építtető, a kastély később a Prónay családé lett.
• A Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1891–92-ben épült neoromán stílusban Elszner Ferenc mérnök tervei alapján a korábbi templom helyén, tornya 41 méter magas. Két harangja van: a nagyobbikat 1800-ban öntötte Stephanides Benjámin Losoncon, és Szent Ignác névvel illetik, míg a kisebbik, Szent István királynak nevezett harangot az 1923-ban készült, de megrepedt elődje pótlására 1981-ben készítette Őrbottyánban Gombos Lajos harangöntő. A templom orgonáját Angster József és fia építette 1911-ben. Az épület mellett évszázadok óta temető található.

Ismert személyek

• Itt volt káplán pályája korai szakaszában Gürtler Dénes későbbi esperes-plébános, felvidéki magyar politikus, szlovákiai nemzetgyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő.

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései