Kodzsoszon

Kodzsoszon
고조선 (古朝鮮) i. e. 2333? – i. e. 108
Kodzsoszon i. e. 108-ban
Általános adatok
Fővárosa	Aszadal (아사달) Vanggomszong (왕검성)
Hivatalos nyelvek	előkoreai
Vallás	koreai sámánizmus
Kormányzat
Államforma	monarchia
Uralkodó	király (lista)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodzsoszon témájú médiaállományokat.

Kodzsoszon vagy Ó-Csoszon (hangul: 고조선, handzsa: 古朝鮮, RR: Gojoseon) a legenda szerint az első koreai királyság volt, melyet Tangun hozott létre feltehetően i. e. 2333-ban, erre azonban semmilyen írásos bizonyíték nem létezik. Kodzsoszon valahol Mandzsúria, a mai kínai Liaoning tartomány területén létezhetett, később a fővárost egy Aszadal nevű városba helyezte át Tangun, és egyes történészek úgy vélik, valahol Phenjan környékén lehetett a település.

A koreaiak Tanguntól számítják a koreai nemzet létezését, még a naptáruk is Tangun születését vette 1. évnek. Minden év október 3-án ünneplik a koreai nemzet tanguni alapítását.

Története

Tangun születésének legendáját több dokumentumban is lejegyezték a Korjo-korban. E szerint egy medve és egy tigris azért imádkoztak az égi lényhez, hogy emberré válhassanak. Hvanung (환웅), az égi király leszármazottja egy csokor ürmöt és húsz gerezd fokhagymát adott nekik és arra kérte őket, várjanak türelmesen 100 napig egy barlangban. A tigris nem tudta betartani és állat maradt, a medve azonban sikeresen nővé változott. Magányos volt viszont, és egy szantálfa alatt imádkozott Hvanunghoz gyermekért. Hvanung feleségül vette a medve-nőt és hamarosan megszületett Tangun, akinek neve azt jelenti, „szantálfa-úr”.

A régészeti feltárások tanúsága szerint valamikor az i. e. 2000-es években Kínából új kerámia kultúra jelent meg a Koreai-félszigeten. Ez a nép már jobbára földműveléssel foglalkozott és feltehetően törzsi szervezetben élt.

I. e. 1120 környékén Csi-ce, koreaiul Kidzsa vette át a hatalmat Kodzsoszonban és saját dinasztiát alapított. Csi-ce valós személy volt a kínai történelemben – a csouk által megbuktatott Sang-dinasztia uralkodójának egyik rokona –, azonban azt, hogy koreai állam királya lett volna, nem lehet bizonyítani, így továbbra is legendaként tekintenek Kodzsoszon létezésének ezen korszakára. Az állam létezéséről bizonyosat csak az i. e. 5. századtól tudni. Kidzsa legendája valószínűleg a konfucianista koreaiak számára kényelmes megoldás volt. Kodzsoszon növekedésének és erősödésének egyik szignifikáns jele volt, hogy a kínai források „királyként” utaltak a kodzsoszoni uralkodóra az i. e. 4. századtól kezdve.

I. e. 195-ben egy Üman nevű férfi, aki feltehetően a kínai Jen államból menekült Kodzsoszonba, katonai vezetői rangra emelkedett, majd végül i. e. 194-ben menekülésre kényszerítette Csun királyt és maga lett az állam uralkodója, amit innentől Üman Csoszonnak neveznek. Üman alatt Kodzsoszon területeket szerzett, népessége akár a 2,7 millió főt is elérhette. Agresszív terjeszkedése kapcsán Kodzsoszon veszélyt jelentett a Han-dinasztiára, és végül i. e. 108-ban Han Vu-ti kínai császár uralma alá hajtotta az államot.

Uralkodói

A Mennyei-tó (천지, Cshondzsi; 天池, Tien-cse (Tiānchí)), ahol a legenda szerint Tangun apja leereszkedett a mennyekből. A tó Kína és Észak-Korea határán fekszik.

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.	Tangun	i. e. 2333? – ?	단군왕검 Tangun vanggom	檀君王儉	vitatott személy
?	Kidzsa	i. e. 1122? – i. e. 1082?	기자	箕子	vitatott személy
?	Pu	i. e. ? – ?	부왕 Pu vang	否王
?	Csun	i. e. ? – i. e. 194	준왕 Csun vang	準王
Üman Csoszon-korszak
1.	Üman	i. e. 194 – ?	위만	衛滿
2.	?	i. e. ? – ?			Üman fia
3.	Ugo	i. e. ? – 108	우거왕 Ugo vang	右渠王
Források:

Források

• ↑ Cumings: Bruce Cumings: Korea's Place in the Sun: A Modern History. The New York Times. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
• ↑ Kang: Jae-eun Kang. The Land of Scholars: Two Thousand Years of Korean Confucianism. Homa & Sekey Books (2006). ISBN 9781931907378 
• ↑ Kodzsoszon: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
• ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
• ↑ Song: Song Ho-jung (2004). „The Formation of Gojoseon and Its Social Characteristics” (pdf). The Review of Korean Studies 7 (1), 95–114. o, Kiadó: The Academy of Korean Studies. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 27.)