Kurkumin
| Kurkumin | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | (1E,6E)-1,7-bisz(4-hidroxi- 3-metoxifenil)-1,6- heptadién-3,5-dion | ||
| Más nevek | kurkumin diferuloilmetán C.I. 75300 Natural Yellow 3 | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 458-37-7 | ||
| ChemSpider | 839564 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C21H20O6 | ||
| Moláris tömeg | 368,38 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga por | ||
| Olvadáspont | 183 °C (361 K) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kurkumin sárgásvörös kristályos anyag. A kurkuma fűszerben fordul elő a természetben; a növény latin nevéből (Curcuma longa) kapta a nevét. A kurkuma név az arab kurkum ill. a perzsa karkam szóból származik, mindkettő sáfrányt jelent.[1]
A kurkuminoidok polifenol vegyületek és ezek adják a kurkuma sárga színét. Két tautomer formában létezik, a keto és az enol formában. Az enolforma energatikailag stabilabb mind szilárd, mind oldott állapotban.[2]
A kurkumin pH-indikátorként is működik, 8-9 pH-nál átcsap sárgából (savas) vörösbe (lúgos).
A bórsavval vörös rozocianint képezve reakcióba lép, amely lúgos közegben kék színreakciót ad. A kurkumapapír hatóanyaga.
Mivel erős színe van, ételfestéknek is használják, E100 kóddal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 86. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Kolev T.M., et at, DFT and Experimental Studies of the Structure and Vibrational Spectra of Curcumin, International Journal of Quantum Chemistry, 102, 6, (2005)
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 1044. o. ISBN 963-10-3269-8