Levél (település)
| Levél | |||
 | |||
| A Kerék fogadó régen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9221 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2583 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 73,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″47.893731°N 17.200481°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″47.893731°N 17.200481°E | |||
 Levél
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Levél weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Levél témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Levél (németül: Kaltenstein, horvátul: Kajtištan, Klatšajna) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.
Elnevezései
[szerkesztés]A település német neve Kaltenstein. Horvátul két neve van. A bezenyeiek Kajtištan-nak, a kimleiek Klatšajna-nak hívták.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Az ország észak-északnyugati széle közelében fekszik, az osztrák határtól 7, a szlovák határtól 17 kilométerre. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Bezenye, kelet felől Mosonmagyaróvár, dél felől Mosonszolnok, nyugat-északnyugat felől pedig Hegyeshalom.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti elérési útvonala az 1-es főút, ezen érhető el az ország távolabbi részei felől. Itt van az M1-es és az M15-ös autópályák[4] találkozási pontja is, 1995 októbere óta. A községtől északra kiépült csomópont mindkét irányban jó közúti kapcsolatot biztosít.
A Budapest-Bécs közötti vasúti fővonalon személyforgalmi megállóhely, míg az 5 km-re lévő hegyeshalmi vasúti csomópont nemzetközi személy-, és teherforgalmi kapcsolatban van Nyugat-Európával.
Kerékpárral a hegyeshalmi, rajkai határállomásnál lehet a nemzetközi kerékpárutakhoz kapcsolódni. A község É-ÉNy-i határában lévő M1-es (Bécs) és az épülő M15-ös autópályák (Pozsony) és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk turizmusának és áruszállításának legjelentősebb része.
A településen található egy Tesco is.
Története
[szerkesztés]Első írásos, német nyelvű említése 1410-ből „Kalthostan” formában fordul elő. A magyar névvel először az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhattunk. A hagyományok szerint neve a – Lövér – a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es ostromakor a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570 körül württembergi szászokat, németnyelvü katolikus etnikumot telepített le.
A békés korok beköszöntésekor 1711 után a lakosság száma nőtt, fejlődött a földművelés és az állattenyésztés. Terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A legnagyobb birtokosok ez idő tájt a Zichy grófok. II. József türelmi rendeletével Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben épített templomot.
Az 1809-es francia megszállás is súlyos terhet rótt az itt élőkre. A 19. század első harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegséget terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat.
Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett. Lakossága a századfordulóra elérte a másfélezres lélekszámot. Sorban alakultak a különféle társadalmi szervezetek. Kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatása. 1900-ban alakult meg a Tejszövetkezet. Úttörő szerepe volt Ujhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével honosították meg a siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel tett szert Levél nemzetközi hírnévre.
Az első világháború után a '20-as évek közepére állt talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, melyet a következő évben be is fejeztek. A gazdák gyümölcsöst telepítettek, fellendült a gabonatermelés. A megnövekedett jövedelmekből kulturális célokra is juttattak. A világgazdasági válság súlyos gondokat okozott. A gazdák megtagadták az adófizetést, ezért az önkormányzatot 1934-ig felfüggesztették. A második világháborúban a rekvirálások során mind a német, mind az orosz katonák kifosztották a falut, az állatállomány nagy részét elhajtották. A háború után a német ajkú lakosság zömét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek telepesek.
A szövetkezetesítés során több szövetkezeti csoport is alakult, majd az idők folyamán változtak összeolvadtak, szétváltak. Napjainkban a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási eljárás alakítja a mezőgazdaságot. A '60-as, '70-es és '80-as években ismét fejlődésnek indult a falu. Szilárd burkolatú utak, vízmű épül, megindult az autóbusz közlekedés.
A '80-as években új utcák nyíltak, az idegenforgalom is fejlődést mutatott. Több vállalkozás is beindult (például EXPO falu, üzemanyag-kutak, panziók, butikok, üzletek. stb.). A vendégforgalom növekedésével a községben többen foglalkoznak a fizetővendéglátással Így község komoly idegenforgalmi megállóhellyé vált. A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezete és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési , szórakozási és vásárlási lehetőséget. Ezenkívül lehetséges lenne a Fertő tó körüli kerékpáros úthoz való csatlakozás is ! A község É-ÉNy-i határában lévő M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest–Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Papp Zoltán (független)[5]
- 1994–1998: Papp Zoltán (független)[6]
- 1998–2002: Rosenberger András (független)[7]
- 2002–2006: Rosenberger András (független)[8]
- 2006–2010: Papp Zoltán (független)[9]
- 2010–2014: Kiss Béla (független)[10]
- 2014–2019: Kiss Béla (független)[11]
- 2019–2024: Kiss Béla (független)[12]
- 2024– : Kiss Béla (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1785 | 1785 | 1811 | 2201 | 2250 | 2316 | 2583 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 3,3% szlováknak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 8%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 13,3% (33,9% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- az „EXPO” falu,
- katolikus templom (Samodai József festette a templom képeit)
- evangélikus templom,
- a védett zárt soros beépítésű Fö utcája,
- Gyermekönkormányzata.
Partnertelepülései
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Jelenlegi kiépítettsége szerint csak autóút jellegű.
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Levél Helységnévtár
- ↑ http://www.level.hu/index.php?modul=menupontok&kod=128
Források
[szerkesztés]- Levél község Képviselő-testülete: Községprojekt (1995) Készítette: Bárdos Dezső (kézirat)
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyv (Szekszárd, 1998) Bárdos Dezső írása 694-695 o. ISBN 963-9089-07-9
- dr. Fekete Mátyás-Tóth Zoltán: Levél község turisztikai koncepciója 1995. (kézirat)
