Ugrás a tartalomhoz

Posavina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Posavina (magyarul: Szávamellék) Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia egyik tájegysége, a Száva középső és alsó folyása körüli síkság.

A Száva vízgyűjtőterületének térképe, melyből a Szutla torkolatától keletre húzódó síkságot nevezik Posavinának

Leírása

[szerkesztés]

A Posavina nyugaton a Szutla és a Száva összefolyásától a keleten a Száva és a Duna összefolyásáig húzódik. Hosszúsága körülbelül 400 km, területe megközelítőleg 10 000 km². Északon a Podravinától a Macelj, az Ivaneci-hegység, a Kemléki-hegység, a Bilo-hegység, a Papuk és a Krndija-hegység választja el. Délről a Petrova gora és a Zrinyi-hegység, valamint Észak-Bosznia és Szerbia alacsony hegyei határolják.

A Posavina horvát részét Slavonska Posavinának (azaz Szlavóniai Szávamelléknek) is szokás nevezni (ennek részét képezik a Túrmező, a Lónyamező stb.). A boszniai rész a Bosanska Posavina (az Una torkolatától a Drina torkolatáig terjedő sík vídék), míg Szerbiában a Posavina az ország északi részén található és Mačvának (magyarul Macsó) nevezik. A Tarcal-hegység és a Dilj-hegység között egy széles löszsíkság köti össze a Podravinával.

A síkság a Pozsegai-medence körüli eldugott dombok és hegyek mentén sokkal keskenyebb, míg a Pakra, a Csázma és a Lónya mellett a Podravina felé terjed ki. A Száva és mellékfolyói mentén található síkságot északról és délről kissé magasabb fekvésű fennsík veszi körül. A gyakori áradás és a magasabb páratartalom miatt a Posavinán a tölgyerdő széles körben elterjedt. A települések főként a hosszabb utak mentén fekszenek, míg a magasabb fekvésű helyeken a szétszórt településtípus dominál. A városok (Zágráb, Sziszek, Bród, Brčko, Szávaszentdemeter és Szabács) a folyók mentén fekszenek. A főbb forgalmi útvonalak a Száva (Sziszekig hajózható), a szávamenti vasút és a Zágráb-Lipovac autópálya.

Története

[szerkesztés]

A Száva-folyó mentén a legrégebbi népesség nyomai (Zágráb és Újgradiška környéke) a paleolitikumból származnak. A neolitikumból származó gazdag régészeti lelőhelyeket találtak Bród környékén. Az i. e. 1. évezredben a Száva mellékét pannon törzsek lakták. Az i. e. 4. században kelták telepedtek itt le, akik a mai Sziszek helyén építették meg Segestica erődített települését. A rómaiak az i. e. 1. században szállták meg végleg ezt a vidéket, ahol a mai Bródnál felépítették Marsonia erődjét, és azonos néven települést alapítottak. A római hódítással a Kr. E. Kr. különösen fejlett Siscia, amely a Pannon-síkság további hódításainak kiindulópontja volt. A római uralom idején a Posavina kezdetben az egységes Pannonia tartomány része volt, de a 2. században nagy része Felső-Pannónia, míg a Marsoniától lefelé eső rész Alsó-Pannónia része lett. A 297-es új közigazgatási felosztással a Posavina Pannonia Savia és Pannonia Secunda tartományok részévé vált.

A 4. és a 6. század között előbb a keleti gótok, majd a hunok törtek be a területre, akik 441]-ben Sirmium (Szávaszentdemeter) elpusztítása után a Száva mentén az egész területet egészen Sisciáig (Sziszek) kifosztották de nem maradtak ott véglegesen. A 6. században előbb a longobárdok, majd az avarok és a szlávok hatoltak be a Száva mellékére. A 9. századtól Posavina területének nagy része a frank állam része volt. Nagy Károly halála (814) után a déli szlávok Ljudevit Posavski vezetésével sikertelenül próbáltak elszakadni a frank uralomtól, így a Szávamellék a 10. századig a frankok uralma alatt maradt.

A térség 1102-ben Kálmán király és a horvát nemesség közötti megállapodás (a pacta conventa) alapján perszonálunióval került a magyar királyok uralma alá. A 14. században a bosnyák állam megerősödésével a Szávától délre eső területek konfliktusok színterévé váltak a horvát-magyar és bosnyák uralkodók között. Bosznia 1463-as oszmán fennhatóság alá kerülése után Mátyás király a további oszmán betörések megállítása érdekében Szávától délre fekvő területen megalapította a jajcai, a srebrenicai és a szabácsi bánságokat. A 15. században a térséget még csak időnként támadta a török. Ennek a területnek a meghódítása Nándorfehérvár 1521-es és Jajca 1528-as elfoglalása után kezdődött, amikor meghódították a Száva jobb partját, és erődítményeket kezdtek építeni a további északi hódításokhoz. 1530 és 1552 között meghódították Posavina szlavóniai részét, és csak 1593-ban állították meg őket Sziszek közelében. Az 1684 és 1699 közötti felszabadító harcok eredményeként 1687-ben a törökök a Száváig szorultak vissza, majd miután a Habsburg sereg megnyerte a Svinjar (Davor) melletti csatát kiűzték Újgradiska és Bród területéről is. 1690-ben az oszmánoknak ugyan ismét sikerült elfoglalniuk a Száva bal partját és Szlavónia középső részét, de a következő év októberében végleg kiszorították őket erről a területről. Az 1699-es karlócai béke a Száva folyót (az Una torkolatától a Báza torkolatáig) a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közötti határvonalként határozta meg. Az 1718-as pozsareváci béke a határt átmenetileg megváltoztatta, de az 1739-es belgrádi békével újra visszakerült a Száva folyóhoz.

A 18. század elejétől a Posavina legnagyobb része a katonai határőrvidék területére esett. A katonai igazgatás 1881-es megszüntetésével a Száva mentén fekvő terület bekerült a horvát megyerendszerbe. A szávai víziút szerepe a 18. században megnőtt, ami befolyásolta a kereskedelem és a kézművesség, valamint a folyó menti települések fejlődését. Bár már a 19. század közepén megtervezték a szávamenti vasutat, ez azonban nem felelt meg Bécs és Budapest gazdasági érdekeinek, így a Száva mentén a vasút csak a 19. század végén épült meg, Fiumét Zimonnyal összekötve. A Jugoszláv Királyság idejében a Posavinát bánságokra osztották (1931), mely után a Szávai bánságba tartozott. A második világháború idején a Posavina boszniai része is a Független Horvát Állam része lett. A Posavina, különösen annak szlavóniai része, mint a hadszintér első vonalába eső terület a horvátországi háború alatt súlyos károkat szenvedett. A szerbek által elfoglalt részeit a Bljesak és az Oluja hadműveletek során szabadították fel 1995-ben.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy