Ugrás a tartalomhoz

Vízidisznó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízidisznó
Legelő példány
Legelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Cavioidea
Család: Tengerimalacfélék (Caviidae)
Alcsalád: Kapibaraformák (Hydrochoerinae)
Nem: Hydrochoerus
Brisson, 1762
Faj: H. hydrochaeris
Tudományos név
Hydrochoerus hydrochaeris
Linnaeus, 1766
Szinonimák
  • Sus hydrochaeris Linnaeus, 1766
  • Hydrochoeris capybara (Pallas, 1766)
  • Hydrochoeris cobaya (Buffon, 1802)
  • Hydrochoeris dabbeni Rovereto, 1914
  • Hydrochoeris irroratus F. Ameghino, 1889
  • Hydrochoeris notalis Hollister, 1914
  • Hydrochoeris uruguayensis C. Ameghino & Roverto, 1914
Elterjedés
A vízidisznó elterjedése
A vízidisznó elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízidisznó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízidisznó témájú médiaállományokat és Vízidisznó témájú kategóriát.

A vízidisznó vagy kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjába és a kapibaraformák (Hydrochoerinae) alcsaládjába tartozó faj. Más néven úszódisznónak is hívják.

Korábban alcsaládjának és nemének az egyetlen képviselőjének tekintették. Az állat a Hydrochoerus emlősnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Amerika nagy részén előfordul, megtalálható Kolumbiában, Uruguayban, Argentínában és az amazóniai esőerdőkben. Mindig vizek környékén él, igazi „kétéltű”, kitűnően úszik. A folyók és tavak partvidékét, illetve a mocsaras területeket kedveli.

Közeli rokona az óriás kapibara (Protohydrochoerus) a Panama-földszoros kialakulásakor, a nagy amerikai faunacsere idején halt ki.

Megjelenése

[szerkesztés]
A legnagyobb rágcsáló

A vízidisznó Földünk legnagyobb rágcsálója.[1][2][3][4] A kifejlett példányok testhossza 106-134 centiméter, marmagassága 50-62 centiméter, testtömege 35-66 kilogramm. A legnagyobb talált hím 73,5 kilogramm, a legnagyobb talált nőstény pedig 91 kilogramm volt. A hímek kisebbek a nőstényeknél. A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók, amivel rendkívül jól úszik.

Életmódja

[szerkesztés]

A vízidisznók 15-20 fős csoportokban élnek, melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba verődnek. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangjuk van: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A hímek orrán kiválasztómirigy található, ezzel jelöli meg territóriumát.

Elsősorban vízinövényekkel, levelekkel, fakéreggel, magvakkal és füvekkel táplálkozik. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is. Az úszódisznó név abból származik, hogy szívesen úszik.

Szaporodása

[szerkesztés]

A vízidisznók párzása az esős évszakban van. A domináns hím a vízben párosodik a csapat nőstényeivel. A nőstény vízidisznó 130 napos vemhesség után 2-8 utódot hoz a világra. Az utódok a születés után azonnal követik anyjukat, aki még a vízhez is elvezeti őket. Már egynaposan képesek elropogtatni a növényeket, de 15-16 hetes korukig anyatejet is isznak. A nőstény nem egyedül neveli a kölyköket, a csapat többi nősténye is segít neki. A kölykök ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.

Ellenségei

[szerkesztés]

Természetes ellenségei a zöld anakonda, a fekete kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma. Az ember is vadászik rá húsa és mezőgazdasági kártételei miatt.

Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a katolikus egyház (tán vízi életmódja miatt?) afféle tiszteletbeli hallá, azaz húsát böjti étellé nyilvánította. A vízidisznó nagyon gyorsan tud futni. Ha ragadozó támadja meg, először rövid kiáltással figyelmezteti társait, akik azonnal a vízbe futnak. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül.

Állatkertekben

[szerkesztés]

Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Gyöngyösi állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben,[5]Veszprémi Állatkertben, a Győri Állatkertben és a Jászberényi Állatkertben tartanak vízidisznókat, de található belőlük példány a Tiszaderzsen található Kenguruparkban is.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Berita Harian Capybara - CNN Indonesia (id-ID nyelven). CNNindonesia. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  2. ERDEKESVILAG.HU: Minden állat szívesen barátkozik a világ legnagyobb rágcsálójával (magyar nyelven). Érdekes Világ, 2016. április 5. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  3. Így lett a világ legnagyobb rágcsálójából hal (magyar nyelven). Sokszínű vidék, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  4. Viktor, Papdi-Pécskői: A vatikáni besorolás szerint a vízidisznó hal (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 5. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  5. Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy