Herkulesfürdő
| Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Băile Herculane | ||
| Beosztott falvak | Pecsenyeska | ||
| Polgármester | Nicușor Vasilescu (2008) | ||
| Irányítószám | 325200 | ||
| SIRUTA-kód | 50923 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2457 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 7 (0%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 3787 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m m | ||
| Terület | 105,48 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222°N 22.417500°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222°N 22.417500°E | |||
 | |||
| Herkulesfürdő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.
Története
[szerkesztés]
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült. 1734-ben fedezte fel a köszvényben szenvedő gróf Johann Andreas Hamilton osztrák altábornagy, aki III. Károly királynál elérte, hogy az ókori maradványokra építsenek fel egy katonák gyógyulását elősegítő katonai fürdőt. A Temesi Bánság kormányzója Kőmíves Pál Ádám temesvári orvosdoktor szakvéleményét is elküldte Bécsbe. Tatarczy Károly nagyvállalkozóhoz köthető Herkulesfürdő népszerűvé tétele. Tatarczy 1854-ben a Magyar Királyi Kincstártól bérbe vatte a falutól délre eső területet, hogy itt építtethesse fel a település balneológiai létesítményeit. Várossá akarta fejleszteni Herkulesfürdő új központját. A cseh Karlsbad (ma Karlovy Vary), a svájci Bad Ragaz és Baden fürdőházait tekintette mintának. 1854-ben megbízta Wilhelm von Doderer bécsi építészt hogy tervezzen meg egy elegáns fürdőhelyet. A Bánáti Határőrvidék parancsnoksága Maderspach Károly tervei alapján 1837-ben átadta azt a 41 méter fesztávolságú vonalrudas vashidat, amely összekötötte a szomszédos völgyben Temesvár-Orsova között kanyargó vasútvonalat az új városközponttal.[3] A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.
1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.
A gyógyvizek összetétele és hatása
[szerkesztés]Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.
A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.
Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.
Földrajza
[szerkesztés]
Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.
A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.
A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.
A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.
Látnivalók
[szerkesztés]- A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
- A műemlék épületek többsége nagyon leromlott, pusztuló állapotban van.
- Határában vízierőmű található a Cserna folyón.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1833-ban Friedrich von Martini, svájci mérnök, a Martini-Henry puska megalkotója.
- Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
- Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emléket.
- Itt született 1913. július 11-én Szécsi Ferenc, magyar színész, rendező, érdemes művész.
- Itt született 1954. április 1-én Vasile Didea, román ökölvívó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Jamrik Levente - Sorra dőlnek össze Herkulesfürdő világhírű palotái https://falanszter.blog.hu 2024.08.04
További információk
[szerkesztés]- Katus Eszter – Ionut Stanescu: Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában 2023. július 19.
- Gurzó K. Enikő: Elszippantott vendégek, magyarnemzet.hu - 2019. április 27.
- Mészáros Tímea: Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros – Herkulesfürdő utolsó napjai, foter.ro - 2018. október 27.
- Komlós Attila: Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő, Hetedhéthatár - 2006. december 1.
- Băile Herculane Archiválva 2021. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, baile-herculane.ro (románul)
- Baile Herculane Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, herkulesbad.com (németül)
- Fürdőkultúra, mandadb.hu
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
