Kázsmárk
| Kázsmárk | |||
 | |||
| Az Árpád-kori eredetű református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Alapítás éve | 1332 | ||
| Polgármester | Kecskés Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3831 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 945 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″48.275531°N 20.974300°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″48.275531°N 20.974300°E | |||
 Kázsmárk
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Kázsmárk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kázsmárk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kázsmárk község Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre található.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 5 kilométerrel balra letérve, a 2624-es úton érhető el. Abaújszántóval a 3703-as út köti össze.
A közúti közösségi közlekedés autóbuszos szolgáltatója e településen is a Volánbusz.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal mintegy 4 kilométerre lévő Halmaj vasútállomása kínálja.
Története
[szerkesztés]A települést 1332-ben említették először Casmar, Kasmar néven.
1332-ben a pápai tizedjegyzékben papját is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. Papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett. 1388-ban Alsó- és Felsőkázsmárk néven létezett.
A 17. században elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1711-ben egy pestisjárvány miatt a falu népessége kihalt, 1726-ban telepítették be újra. A 20. század elején Alsó- és Felsőkázsmárk Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Alsókázsmárknak 269 magyar lakosa volt, melyből 110 római katolikus, 104 református, 27 evangélikus volt. Felsőkázsmárk 394 magyar lakosából 163 római katolikus, 30 görögkatolikus, 162 református volt. 1936-ban a két település, Alsó- és Felsőkázsmárk egyesült.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Bortnyik Béla | független | 1990–2018 | Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából csak annak végeredménye állapítható meg.[3] |
| Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 428 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (5 szavazat érvénytelen volt).[4] | |||
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson újra kihívó nélkül indult, ezúttal 402 érvényes szavazat 100 %-ával lett polgármester (érvénytelenül 21 fő szavazott).[5] | |||
| A 2002. október 20-án megtartott választáson is egyedól indult, 450 érvényes szavazatot szerzett, az érvénytelen szavazatok száma 9 volt.[6] | |||
| Ellenjelölt nélkül versengett 2006. október 1-jén is, a rá adott 399 érvényes szavazat mellé ezúttal 13 érvénytelen társult.[7] | |||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson az 513 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 458 szavazatot szerzett meg, amivel 89,28 %-os eredményt ért el (ismét öten voksoltak érvénytelenül).[8] | |||
| A 2014. október 12-én megtartott választáson az 533 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 438 szavazatot szerzett meg, amivel 82,18 %-os eredményt ért el (7-en szavaztak érvénytelenül).[9] | |||
| Kecskés Attila | Fidesz-KDNP | 2018– | A 2018. december 16-án megtartott időközi választáson a 492 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 317 szavazatot szerzett meg, amivel 64,43 %-os eredményt ért el (7 szavazat érvénytelen volt).[10] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 422 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (55 szavazat volt érvénytelen).[11] | |||
| A 2024. június 9-én megtartott választáson négy jelölt közül, 540 érvényesen leadott szavazatból 264-et szerzett meg, amivel 48,89 %-os eredményt ért el.[1] |
A településen 2018. december 16-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a községet 28 éven keresztül vezető Bortnyik Béla októberben lemondott tisztségéről (és még az időközi választás előtt el is hunyt).[12][13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 959 | 957 | 984 | 962 | 954 | 966 | 945 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 43,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,7%, református 20,8%, görögkatolikus 26,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,9% (18,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,9% volt római katolikus, 17% református, 41,5% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 5,3% felekezeten kívüli (16,1% nem válaszolt).[16]
Vallás
[szerkesztés]A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakossága vallásilag igen megosztott. Római katolikusnak kb. 28,5%, reformátusnak kb. 22,5%, görögkatolikusnak kb. 10,5%, míg evangélikusnak kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez kb. 3,5%, és nem válaszolt, illetve ismeretlen kb. 34,5%.[17]
Római katolikus egyház: az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település a léhi plébánia filiája.
Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint anyaegyházközség.
Görögkatolikus egyház: a Miskolci Egyházmegye Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település a csobádi görögkatolikus parókiához tartozik, mint filia. A Kázsmárkon található görögkatolikus kápolna titulusa: Szent Márk evangélista.
Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. A település evangélikus vallású lakosai a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.
Látnivalók
[szerkesztés]- Péchy-kúria: Az alsó szint ajtajának kőkeretén található felirat alapján 1786-ban épült, s 1802-ben újra/átépített, klasszicizáló késő barokk stílusban.
- Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban. 1667-ben és 1760-ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült.
- I-II. világháborús emlékmű.
- Görögkatolikus (Szent Márk evangélista-) kápolna.
Testvértelepülés
[szerkesztés]
Környező települések
[szerkesztés]Aszaló (9 km), Csobád (7 km), Detek, Léh, Rásonysápberencs, a legközelebbi város: Szikszó (12 km).
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kázsmárk települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ a b Kázsmárk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. december 16. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kázsmárk települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Bence, Stubnya: Két településnek is új polgármestere lesz (magyar nyelven). index.hu, 2018. december 16. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Kázsmárk Helységnévtár
- ↑ Kázsmárk Helységnévtár
- ↑ [1][halott link]
További információk
[szerkesztés]- Kázsmárk térképe Archiválva 2020. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
