Ragály (település)
| Ragály | |||
 | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Perczel Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3724 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 567 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 31′ 01″48.408081°N 20.516919°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 31′ 01″48.408081°N 20.516919°E | |||
 Ragály
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ragály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ragály témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Aggteleki-karszt déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 46 kilométerre északra.
A környező települések: északkelet felől Imola (5 km), délkelet felől Zubogy (5 km), dél felől Alsószuha (7 km), délnyugat felől Zádorfalva (5 km), északnyugat felől pedig Trizs (4 km). A legközelebbi városok: Rudabánya (12 km), Putnok (21 km) és Kazincbarcika (25 km).
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Zádorfalva felől a 2601-es, Aggtelek-Trizs vagy Felsőkelecsény-Zubogy érintésével a 2603-as, Kánó-Imola felől pedig a 2607-es úton.
Nevének eredete
[szerkesztés]A település neve valószínűleg a szláv rogalj szóból származik. Jelentése: szarv, szaru.
Története
[szerkesztés]Első temploma már a 13. században állt. A lakosság nagy többsége a 16. században a református hitre tért át. A török megszállástól sokat szenvedett; a törökök 1558-ban felégették a falut. Legnagyobb birtokos családja a Balassa család volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Demeter Józsefné (független)[3]
- 1994–1998: Demeter Józsefné (független)[4]
- 1998–2002: Demeter Józsefné (független)[5]
- 2002–2006: Id. Dusza László (független)[6]
- 2006–2010: Id. Dusza László (független)[7]
- 2010–2014: Dusza Dániel László (független)[8]
- 2014–2016: Dusza Dániel László (független)[9]
- 2016–2019: Perczel Sándor (független)[10][11]
- 2019–2024: Perczel Sándor (független)[12]
- 2024– : Perczel Sándor (független)[1]
A településen 2016. szeptember 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület júliusban feloszlatta magát.[11][13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de 16,22 %-os eredményével négy jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 684 | 660 | 643 | 609 | 583 | 571 | 567 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,9%, református 28,1%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,4% (22,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2-0,2% görögnek, németnek, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 24,5% református, 1,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 7% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés]- A református templom eredetijét a 12–13. században építhették, akkor még persze katolikus templomnak. A középkori falfestményeket és a latin nyelvű szövegeket a reformáció idején lemeszelték; a falfestményeket és a latin nyelvű szövegtöredékeket közelmúltban tárták fel és restaurálták.
- A 18–19. században és 1908-ban erősen átalakították. Bejárata a déli oldalon nyílik. Hajója viszonylag rövid (7 m * 15 m), diadalíves, egyenesen záródó szentélye dongaboltozatos. A huszártorony az 1876–82-es felújításkor készült, és eredetileg a tető keleti végén állt. Mostani helyére, a nyugati oldal fölötti tetőrészre 1908-ban helyezték át. A hajó és a szentély déli falát egy-egy keskeny román kori résablak töri át. A 19. században a hajó másik ablakát és a szentély zárófalát is megnagyobbították. A hajó 18. század végi kazettás, festett famennyezetét 1910-ben lebontották; most egyszínű, sík deszkázat helyettesíti.
- A szép, fából faragott, festett, népies barokk stílusú bútorzat 1790 körül készült; az elpusztult mennyezettel egyidős lehet. Az északi és nyugati oldalon álló, csavart faoszlopokkal alátámasztott karzat mellvédjének medallionjait édenkerti motívumok díszítik. A festett szószékkorona finom faragásával és gazdag díszítésével tűnik ki. A csúcsán pelikán áll, alul a birtokos Balassa-Ragályi család címere. Több más tárgyon is festéknyomok látszanak.
- Úrasztali kelyhe 1480 tájáról való. Egyik terítőjén a következő, latin nyelvű felirat olvasható: „ANNA SZAZ PECIT AD COENAM DOMINI DEDICAT ECCLESIAE RAGALIEN 1548” – ez a legrégibb, megmaradt magyar úrihímzés. Dienes Katalin terítője 1683-ban készült, három másik hímzés 18. századi munka. Az értékes textíliák elvitték a templomból, és az egyházkerület sárospataki múzeumában őrzik.
- A késő klasszicista (1842) római katolikus templom a falu keleti oldala fölé emelkedő dombon áll, homlokzatán toronnyal.
- A domboldalban álló Balassa-kastély (az úgynevezett „sárga kastély”) 1743-ban épült barokk stílusban. 1906-ban báró Ragályi-Balassa Ferenc felsőházi képviselő átalakíttatta és eklektikus stílusban bővíttette.
- Az épület részben emeletes manzárdtetős, részben földszintes, elnyújtott téglalap alaprajzú toldalékokkal. A völgy felőli, eredetileg földszintes homlokzat 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz a homlokzat síkjából előugrik. Orommezejében az építtető Balassa-Ragályi család kettős címere, fölötte az 1743-as évszám. Az ablakok szemöldökpárkányai gazdagon díszítettek; a kovácsoltvas kosaras vasrácsok is kiváló mesterek keze munkáját dicsérik. A főpárkány frízében stukkódíszek kaptak helyet. A hátsó oldal neobarokk átépítés eredménye; homlokzatának közepén szintén címer díszeleg. A 18. századi helyiségek teknőboltozatosak, stukkódíszítéssel. A földszinti nagyterem mennyezete sík.
- A kastély mögött elterülő erdős park gondozatlan. Az épület ma az alábbi közintézményeknek ad otthont:
- polgármesteri hivatal,
- kultúrotthon,
- falumúzeum (kiállítás Balassi Bálint életéről, munkásságáról).
- A ragályi Balassa-kastély mellett az 1820-as években egy kisebb kastélyt is emeltek klasszicista stílusban. Szobái boltozottak. Ma ez az úgy nevezett fehér kastély magántulajdonban van, és felújításra szorul. Első emeleti dísztermének művészeti mozaikpadlója jelentős érték.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1814-ben Ragályi Ferdinánd földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1864-ben Ragályi-Balassa Ferenc földbirtokos.
- Itt született 1940-ben Várnagy Katalin Jászai Mari-díjas színésznő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ a b Ragály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ a b Négy településen választottak polgármestert (magyar nyelven) (html). mno.hu. [2016. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
- ↑ Ragály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Ragály Helységnévtár
- ↑ Ragály Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Ragály az Észak-magyarországi kastélyút honlapján
- Ragály története[halott link]
- A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei[halott link]
A Putnoki járás települései | ||
|---|---|---|
Aggtelek · Alsószuha · Bánréve · Dövény · Dubicsány · Felsőkelecsény · Felsőnyárád · Gömörszőlős · Hét · Imola · Jákfalva · Jósvafő · Kánó · Kelemér · Királd · Putnok · Ragály · Sajómercse · Sajónémeti · Sajópüspöki · Sajóvelezd · Serényfalva · Szuhafő · Trizs · Zádorfalva · Zubogy |  | |
