Szikszó
| Szikszó | |||
 | |||
| A református templom légi felvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szikszói | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 3800 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5455 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 146,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°E | |||
 Szikszó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Szikszó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szikszó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Szikszói járás központja.
Fekvése
[szerkesztés]A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a vármegyeszékhely Miskolctól 17 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Aszaló, kelet és délkelet felől Alsódobsza és Sóstófalva [utóbbi kettő a Hernád túlpartján fekszik, közúti kapcsolatban nem állnak a várossal], dél felől Onga, délnyugat felől Arnót és Sajópálfala, nyugat felől Sajóvámos, északnyugat felől pedig Alsóvadász.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is végighúzódik. Az ország távolabbi részei felől fontos elérési útja az M30-as autópálya is, amely a belterületeit ugyan nyugatról elkerüli, de a déli határában csomóponttal rendelkezik. Alsóvadásszal és az attól északabbra eső környező településekkel a 2622-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van Szikszó határai között. Szikszó-Vásártér megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, nem messze a 2622-es út elágazásától, Szikszó vasútállomás pedig a központtól északkeletre, közúti elérését a 37 302-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]Középkor
[szerkesztés]A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Datum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki oklevelet „in Zykzo”. 1320-ban 96 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10%-kal kevesebbet, mint Gönc[3] Ennek alapján mezőváros lehetett. Ebben az időben még az Aba család birtoka volt; az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben virágzásnak indult; ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus temploma. A fejlődéshez kedvező földrajzi helyzete is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. Bortermelése már ebben a korban is jelentős volt.
A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református vallásra. Ekkor került gótikus temploma a reformátusokhoz.
Török kor
[szerkesztés]1558. október 13-án Velicán füleki bég bandája kirabolta, és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és felkoncolta a Bebek György és Telekessy Imre vezette magyar végvári csapat.
1564-től adót fizetett a töröknek; ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben és 1573-ban is fosztogatták török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is bejutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél (más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (akkor szendrői várkapitány) katonái. Kisvártatva megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata, és együtt legyőzték a számbeli fölényben lévő törököket.
A kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost, erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11 000 fős török had támadta meg Szikszót. Rákóczi Zsigmond immáron egri várkapitány vezetésével a várost sikerült megvédenie a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A harmadik szikszói csatában 2000 török mellett több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mindmáig ismerik a tömegsírok helyét.
Újkor
[szerkesztés]1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzte le itt a labancokat. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a csatát.
Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharc elején, Jean Rabutin császári generális 1706-ban teljesen felégette a várost. Ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket viselni nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.
20. század
[szerkesztés]Trianon után, 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt, elveszítette, majd 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.
1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | nagyközség |
| 1950–1970 | önálló tanácsú község |
| 1970–1989 | önálló tanácsú nagyközség |
| 1989 óta | város |
| Területi beosztása | |
| 1945-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
| 1945–1950 | Abaúj vármegye, Szikszói járás |
| 1950–1962 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás |
| 1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
| 1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék |
| 1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1920–1938 | Abaúj-Torna vármegye |
| 1945–1950 | Abaúj vármegye |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1962-ig | Szikszói járás székhelye |
| 1994 óta | Szikszói kistérség központja |
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Panyik József (független)[4]
- 1994–1998: Panyik József (KDNP-MDF-Városi Sport Club)[5]
- 1998–2002: Panyik József (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Panyik József (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Füzesséri József (MSZP-SZDSZ)[8]
- 2010–2014: Füzesséri József (független)[9]
- 2014–2019: Füzesséri József (független)[10]
- 2019–2024: Sváb Antal Béla (Szikszó Városért Egyesület)[11]
- 2024– : Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)[1]
Gazdaság
[szerkesztés]Itt működik a HELL Energy telephelye, ahol a Xixo üdítőitalokat gyártják.[12]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5582 | 5514 | 5258 | 5579 | 5513 | 5455 |
| 2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Szikszó lakossága 1949-ben még csak 5589 főt tett ki, amely 1980. évre 6422 főre emelkedett. 1990-ben a település lakosságszáma 6106 fő volt, amely 2001-re 6007 főre, majd 2011-re 5631 főre csökkent. [13]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 25%, görögkatolikus 10,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (19% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 20,7% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés]- Gótikus református templom
- Bethánia kastély
- Borpincék
- Kert Múzeum
- Csáky–Hunyady-kastély
- Szikszó Bringakert
- Szikszó Városi Uszoda
Ismert személyek
[szerkesztés]Itt születtek
[szerkesztés]- Bagi Zsolt (1975) filozófiatörténész, irodalmár, esztéta, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia és Művészetelméleti Intézetének adjunktusa
- Balogh Attila (1956) költő, író, újságíró
- Bényi Ildikó (1970) televíziós műsorvezető, bemondó
- Bódi Barbara (1982) színésznő
- Csáthi Dániel (1703–1757) református püspök
- Frisnyák Sándor (1934) Apáczai Csere János-díjas geográfus, egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa
- G. Fodor Gábor (1975) Akadémiai Ifjúsági-díjas (2005) politológus, egyetemi docens, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója
- Gömöri András Máté (1992) magyar színész, műsorvezető
- Homa János (1956) magyar politikus, országgyűlési képviselő (1998–2006, Fidesz)
- Keresztes Kata (1982) blogger, újságíró, műsorvezető
- Kletz László (1950) képzőművész, a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 vezetője
- Kondás Elemér (1963) NB I-es labdarúgó, a Debrecen edzőjeként kétszeres bajnok
- Laczkó András (1943) író, irodalomtörténész, kritikus
- Ludányi András (Andrew Ludanyi) (1940) politológus, szociológus, történész, egyetemi tanár az adai Észak-Ohió-i Egyetemen
- Mezey István (1945–2012) grafikusművész, festőművész
- Polgár Csaba (1982) színész
- Pogány László (1954) olimpiai válogatott labdarúgó, bajnok a Ferencváros csapatával (1980–1981-es évad)
- Siderius János (1550—1608) lelkész, esperes
- Simon Sándor (1923—1989) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Szakács Gergő (1991) énekes, a Follow the Flow együttes tagja
- Tóth Zoltán (1966) zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttes alapító tagja
- Tőkéczki László (1951–2018) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár
- Váczy József (1896–1965) kisgazda politikus, országgyűlési képviselő
- Varga Rudolf (1950) író, rendező
- Vécsey Tamás (1839–1912) jogtudós, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Zsuráfszky Zoltán (1956) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus
Szikszóhoz kötődtek
[szerkesztés]- A város országgyűlési képviselője volt az 1939–1945-ös parlamenti ciklusban Vitéz Attila mérai földbirtokos.
Díszpolgárok
[szerkesztés]- Farkas Géza (1874–1950) huszáralezredes, földbirtokos, a Tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.[17]
- Németh Gábor történész (2012)
- Dobos Sándor középiskolai tanár (2012)
- Kaposi Zoltán környezetvédelmi aktivista (2012)
- Dr. Vigh Bertalan sebész főorvos (2012)[18]
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Képgaléria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1461 3
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Egy új prémium magyar márka: XIXO – a minőség itt kezdődik. BOON, 2013. május 14. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
- ↑ [Szikszó népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) Szikszó népessége]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szikszó Helységnévtár
- ↑ Szikszó Helységnévtár
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár archívumában; online hozzáférés: 2024. január 24.
- ↑ Szikszó Város Díszpolgárai – 2012. Boon.hu, 2012. október 24.; hozzáférés: 2024. június 17.
